adozona.hu
BH 1993.3.205
BH 1993.3.205
A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránti munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Munkaügyi jogvitának minősül a munkáltató és a szakszervezet között keletkezett jogvita is, ezért annak elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Mt. 16. §, 199. § (1)-(3) bek., Pp. 22. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
B. I. a felperes munkáltató munkavállalója minőségi ellenőr munkakörben. A felperesnél 1991. június havában megalakult a Demokratikus Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete - alperes -, amelynek ideiglenes vezetősége van, és annak egyik tagja B. I. A felperes átszervezést hajtott végre, és ennek során megszüntette a minőségellenőrzési osztályt. Ennek folytán B. I. munkaköre megszűnt. Munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges lett volna az alperes egyetértése, az alperes azonban ezt megtagadta...
BH 1993.3.205 A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránti munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Munkaügyi jogvitának minősül a munkáltató és a szakszervezet között keletkezett jogvita is, ezért annak elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Mt. 16. §, 199. § (1)-(3) bek., Pp. 22. § (2) bek.].
B. I. a felperes munkáltató munkavállalója minőségi ellenőr munkakörben. A felperesnél 1991. június havában megalakult a Demokratikus Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete - alperes -, amelynek ideiglenes vezetősége van, és annak egyik tagja B. I. A felperes átszervezést hajtott végre, és ennek során megszüntette a minőségellenőrzési osztályt. Ennek folytán B. I. munkaköre megszűnt. Munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges lett volna az alperes egyetértése, az alperes azonban ezt megtagadta. Ezért a felperes keresettel fordult a bírósághoz. Azt állította, hogy az alperes jogával visszaélve tagadta meg az egyetértés megadását. Kérte a szükséges jognyilatkozatnak ítélettel való pótlását.A munkaügyi bíróság végzésével a hatáskörének hiányát állapította meg, mert az volt az álláspontja, hogy a felek vitája nem munkaviszonyból eredő jogvita. Ezért elrendelte a keresetlevél áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kerületi bírósághoz.
A kerületi bíróság végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg, és ezért elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz az ügyben eljáró bíróság kijelölése végett. A kerületi bíróság álláspontja az volt, hogy a jogvita munkaviszonnyal függ össze, ennélfogva annak elbírálására nincs hatásköre.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett nemleges hatáskörű összeütközést a munkaügyi bíróság eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg.
A perrel érintett személy, B. I., a felperes munkavállalója, aki egyben választott szakszervezeti tisztségviselő. A felperes a munkaviszonyát felmondással meg akarta szüntetni. Az 1992. június 30-ig hatályban volt Mt. 16. §-a szerint a munkáltatójánál választott szakszervezeti tisztséget betöltött dolgozó munkaviszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. Ugyanígy rendelkezik a jelenleg hatályos Mt. 28. §-ának (1) bekezdése is arra az esetre, ha a munkáltató a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. Az adott esetben a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv - a rendelkezésre álló peradatok szerint - az alperes, amely azonban megtagadta az egyetértésének megadását. Az ekként hiányzó egyetértésnek kérte a felperes ítélettel való pótlását.
A felperesnek a perben érvényesített igénye a munkaviszonyból ered. Az Mt. 199. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Az (1) bekezdés értelmében munkaügyi jogvita a munkáltató és a szakszervezet között is keletkezhet, s (2) bekezdés pedig a munkáltató által kezdeményezhető munkaügyi jogviták körét nem szűkíti le a csupán a munkavállalókkal szemben kezdeményezhető jogvitákra. A (3) bekezdés szerint a munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A Pp. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Mindezekből következik, hogy a felek jogvitájában is a munkaügyi bíróságnak kell eljárnia. Illetékessége pedig a Pp.-nek az Mt. 212. §-ának (2) bekezdésével megállapított 351. §-ának (1) bekezdése értelmében az E-i Munkaügyi Bíróságnak van. Ezért a Legfelsőbb Bíróság eljáró bíróságul a munkaügyi bíróságot jelölte ki. (Mpk. I. 10 280/1992. sz.)