adozona.hu
BH 1993.2.98
BH 1993.2.98
Gazdasági társaság a kívülálló (nem tag) ügyvezetőjével szemben a munkaviszonyból származó követelését a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 63. § (1) bek., Mt. V. 84/A. §, új Mt. 199. §, Pp. 22. § (2) bek., 45. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében 1 339 323 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest azon az alapon, hogy az alperes mint a felperesi társaság egyik kívülálló (nem tag) ügyvezetője, az ügyvezetői munkaszerződés vétkes megszegésével a felperesnek ilyen összegű kárt okozott. A keresetlevélhez a felperes - egyebek mellett - csatolta azt a taggyűlési jegyzőkönyvet, amely szerint a taggyűlés az 1990. december 27-i határozatával az alperessel e tárgyban létrejött egyezséget jóváhagyta. ...
A kerületi bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz arra hivatkozva, hogy a peres felek között olyan munkaügyi vitáról van szó, amelynek elbírálására közvetlenül a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzésével a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz rendelte áttenni azon az alapon, hogy a keresettel érvényesített követelés munkaviszonyból ered ugyan, de elintézése az Mt. 68. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján nem a munkaügyi bíróságra, hanem a Gt. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében a polgári bíróságra tartozik. Tekintettel arra, hogy gazdasági társaság határozatának megtámadásáról van szó, a perre a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a megyei bíróságnak van hatásköre és a Fővárosi Bíróságnak illetékessége.
A Fővárosi Bíróság végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz. Álláspontja szerint a per nem a Gt. 44. §-ában körülírt gazdasági társaság határozatának a felülvizsgálatára irányul. Mindhárom végzés - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett.
A Legfelsőbb Bíróság a negatív hatásköri összeütközést a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kijelölésével oldotta fel.
Az iratok szerint a felperes a követelését az alperessel mint a társaság kívülálló (nem tag) ügyvezetőjével 1990. július 23-án kötött munkaszerződésből származtatja. Erre a kártérítési követelésre anyagi jogi vonatkozásban a polgári jog általános szabályai az irányadók [1988. évi VI. törvény (Gt.) 32. §-ának (1) bekezdése, az Mt.-nek az 1989. évi V. törvény 14. §-ával beiktatott 68. §-a (2) bekezdése d) pontja].
Eljárásjogi vonatkozásban azonban az igény munkaviszonyból származó olyan követelés, amely mind az eljárás megindításakor hatályban volt szabályok [Mt. 63. §-ának (1) bekezdése, Mt. V. 84/A. §-a], mind a jelenlegi rendelkezések (új Mt. 199. §-a) szerint munkaügyi jogvitaként a Pp. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárásra a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Munkaügyi Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Pk. II. 20 763/1992. sz.)
Bírósági jogesetek
MBH 2005.07.105 A cég által tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és kártérítés megfizetése iránt a vezető tisztségviselő ellen indított perben elsődlegesen azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy van-e a per lefolytatására hatásköre, vagy az munkaügyi pernek minősül. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. § (1) bek., 29. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 22. § (2) bek.; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. § (1) bek.; 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 4. §]
ÍH 2005.127 MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ ÜGYVEZETŐ KÁROKOZÁSA - ÜGYVEZETŐ ELLENI KÁRTÉRÍTÉSI PEREK FÓRUMRENDSZERE
