adozona.hu
BH 1992.12.796
BH 1992.12.796
Ha a dolgozó prémiumfeladatát felettese határozta meg, és a munkáltató a prémium kifizetése esedékességének időpontjában vitássá teszi a felettes jogosultságát a prémiumfeladat kitűzése vonatkozásában, a dolgozó - amennyiben a feladatát teljesítette és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja - jogszerűen követelheti annak kifizetését [Mt. V. 36. § (1) bek.]. *
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű alperes üzemvezető, a II. rendű alperes gazdasági vezető munkakörben dolgozott a felperes gépészeti üzeménél. Az üzem 1990. december 1-jével korlátolt felelősségű társasággá alakult át.
Az ipari és vagyonkezelési főmérnök-helyettes 1990. június 26-án mindkét alperesnek prémiumfeladatot tűzött ki az 1990. évre.
Az I. rendű alperes prémiumfeladata a következő volt. A gépészeti szervezeti eredmény túlteljesítése és a szervezet tervében meghatározott termelési és szolgáltatási volum...
BH 1992.12.796 Ha a dolgozó prémiumfeladatát felettese határozta meg, és a munkáltató a prémium kifizetése esedékességének időpontjában vitássá teszi a felettes jogosultságát a prémiumfeladat kitűzése vonatkozásában, a dolgozó - amennyiben a feladatát teljesítette és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja - jogszerűen követelheti annak kifizetését [Mt. V. 36. § (1) bek.]. *
Az I. rendű alperes üzemvezető, a II. rendű alperes gazdasági vezető munkakörben dolgozott a felperes gépészeti üzeménél. Az üzem 1990. december 1-jével korlátolt felelősségű társasággá alakult át.Az ipari és vagyonkezelési főmérnök-helyettes 1990. június 26-án mindkét alperesnek prémiumfeladatot tűzött ki az 1990. évre.
Az I. rendű alperes prémiumfeladata a következő volt. A gépészeti szervezeti eredmény túlteljesítése és a szervezet tervében meghatározott termelési és szolgáltatási volument meghaladó szerződés állomány biztosítása.
A prémium mértékét mindkét feladathoz az éves szinten számított besorolás szerinti alapbér 25-25%-ában jelölte meg azzal, hogy annak kifizetése az 1991. évi bértömeg, illetve a kollektív szerződésben megjelölt forrás terhére történik. A prémium értékelésére az 1990. év mérlegének eredménye alapján kerül sor.
A II. rendű alperes prémiuma is két feltételtől függött: a vállalat átalakulása folytán a szervezetet érintő gazdasági feladatok ellátásától és a szervezetre meghatározott eredményterv túlteljesítésétől. A prémium mértéke az éves szinten számított besorolási bér 20 és 30%-a volt. Az egyéb kikötések megegyeztek az I. rendű alperes prémiumfeltételeivel.
Miután az alperesek a prémiumot nem kapták meg, kérték a felperesnek annak kifizetésére történő kötelezését.
A munkaügyi döntőbizottság határozatával kötelezte a felperest, hogy az I. rendű alperesnek 98 500 forint, a II. rendű alperesnek 62 400 forint éves prémiumot fizessen meg. Ezt azzal indokolta, hogy a szervezetre vonatkozó, 1990. évi I-XI. havi mérlegadatok, valamint a szervezeti vezető értékelő nyilatkozata szerint a dolgozók a prémiumfeladatukat teljesítették, és miután nem volt kifizetést kizáró ok, a dolgozók jogszerűen tartanak igényt a prémiumra, amely éves alapbérük 50%-a. Ez az I. rendű alperesnél 197 000 forintot figyelembe véve 98 500 Ft, a II. rendű alperesnél 124 800 forintot figyelembe véve 62 400 forint.
A felperes keresetlevelében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a prémium kifizetésének kötelezettsége alól való mentesítését. Arra hivatkozott, hogy a főmérnök-helyettes nem volt jogosult prémiumfeladatok kitűzésére, a munkáltató nem érékelte azok teljesítését, és a kollektív szerződés 5. számú melléklete nem tervez az 1991-1992. évekre prémiumkifizetést. Annak 8. számú melléklete pedig nem számol adózott eredménnyel és személyi célú kifizetést sem tervez.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és mentesítette a felperest a prémium megfizetésének kötelezettsége alól, egyúttal elutasította az alperesek kérelmét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a prémium kitűzése azért érvénytelen, mert azt nem az egység főmérnöke írta alá. A munkáltatónak ez a jogosultsága nem ruházható át, a főmérnök-helyettes nem volt jogosult az intézkedésre. Egyébként az 1990. évben nem készült prémiumszabályzat, ennélfogva erre a gazdasági évre nem lehetett prémiumot kitűzni. A prémium kifizetésére nem volt pénzügyi fedezet, mert az 1990. évben a gazdasági eredmény 400 millió forinton felül veszteség volt. Az I. rendű alperes részére kitűzött feladatok egyébként a munkakörébe tartoztak. Ezentúl az alperesek 1990. január 1-jétől június 26-ig - prémiumkitűzés hiányában - semmiféle tevékenységet nem végeztek, december 1-jétől pedig azért nem, mert az egység önálló társasággá alakult át. Az öt hónapos időszak alatt a prémiumfeladatok nem is lettek volna teljesíthetők.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytálló a munkaügyi bíróságnak az a megállapítása, hogy meghatározott teljesítmény elérése esetére, előre prémium vagy jutalék tűzhető ki, illetve állapítható meg. Tény, hogy a munkáltató meghatározott feladatok teljesülése esetére mindkét alperes részére prémiumot tűzött ki. A feladatokat a főmérnök-helyettes határozta meg. A jogvita elbírálása során közömbös, hogy az adott esetben a főmérnök vagy a helyettes tűzte-e ki a prémiumot, miután az ilyen külön feladatot kapott dolgozó nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy a prémiumfeladatot meghatározó felettesének erre való jogosultságát kétségbe vonja, és emiatt a meghatározott teljesítmény elérése érdekében ne végezzen munkát. A főmérnök-helyettesről mindkét alperes joggal tételezte fel, hogy a prémium kitűzése szabályos. Erre utal az is, hogy azt a munkáltató 1990. december 1-jéig - a részleg kft.-vé alakulásáig - nem vonta vissza, csupán a perben hivatkozott a kitűzés jogosultságának körülményére.
Ebből következik, hogy ha a dolgozó a prémiumfeladatot teljesítette, és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja, azt a dolgozó részére ki kell fizetni. Ebből a szempontból közömbös, hogy a munkáltató rendelkezik-e prémiumszabályzattal. Ennek esetleges megléte esetén is szükséges a névre szóló prémiumkitűzés. A munkaügyi bíróságnak ettől eltérő álláspontja téves. A prémiumfizetést kizáró vagy korlátozó tényező csak a konkrét munkavégzéssel, a munkáltató egészének vagy adott részének gazdálkodási eredményével függhet össze.
A felperes a prémium kitűzésénél nem jelölt meg kizáró vagy csökkentő feltételt. A perben arra hivatkozott, hogy a prémiumkitűzés szerint a kifizetés a kollektív szerződésben megjelölt forrás terhére történik, holott az 1991-1992. évi KSZ 5. számú melléklete prémiumkifizetést, a 8. számú melléklete pedig személyi célú kifizetést nem tervez. A felperes azonban nem vette figyelembe, hogy a prémiumkitűzés során elsődlegesen az 1991. évi bértömeget jelölte meg a kifizetés alapjaként, másodlagosan pedig a KSZ-ben megjelölt forrást. Az 1991-1992. évre kötött KSZ-nek a már hivatkozott mellékletei valóban nem említik az 1990. évi prémiumokat, csupán azt, hogy az 1991. évben 30%-os bérfejlesztést hajtanak végre létszám-megtakarítással, valamint azt, hogy "prémium-, jutalom-kifizetéssel nem számolnak". Ebből azonban semmiképpen nem vonható le az a következtetés, hogy az 1990. évre ne lett volna prémiumfeladat kitűzhető. Annak kitűzése esetén pedig rendelkezésre állt az a kollektív szerződésben meghatározott forrás, amely fedezetét képezte a prémium kifizetésének.
A prémiumfeladat teljesítésének körében a felperes egyébként ellentmondó nyilatkozatot tett. A munkaügyi döntőbizottság 1991. június 13-i tárgyalásán készült jegyzőkönyvben nem vitatta a mérlegadatokat. Ezeket a szervezeti vezető készítette, és megállapította, hogy a gépészeti szervezet 1990. I-XI. hóig tartó működése során az alperesek részére kiadott prémiumfeladatok teljesültek. Keresetlevelében ezzel szemben állította, hogy a prémiumfeladatok teljesítését a munkáltató nem értékelte. Arra azonban nincs egyértelmű adat, hogy az alperesek ténylegesen teljesítették-e a kitűzött prémiumfeladataikat.
Miután a bíróság a prémiumfeladatok teljesítésének vizsgálatát elmulasztotta, ítélete - a kifejtetteken túl - megalapozatlan is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 067/1992. sz.)
* A határozat - tartalmát tekintve - megfelel az 1992. évi XXII. tv. 74. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak.