adozona.hu
BH 1992.11.730
BH 1992.11.730
A felmondásnak a dolgozó súlyos mulasztásai miatti alkalmatlanságát megállapító indoka esetén a munkaügyi bíróság köteles - részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával - a tényállást teljeskörűen tisztázni, és ehhez képest a felmondás jogszerűségét illetően dönteni (Mt. 29. §).*
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1975-től volt az alperes jogelődjének, majd az alperesnek az alkalmazottja körzeti ápolónő munkakörben. Az alperes polgármestere 1991. január 18-án - 1991. február 25-ére - felmondta a munkaviszonyát, és 1991. január 21-től felmentette a munkavégzés alól. A felmondás indokolása szerint a községi önkormányzat képviselőtestülete alkalmatlannak találta a munkakör ellátására. Arra hivatkoztak, hogy a felperes és szakmai felettese, a körzeti orvos között 1990-ben rendkívül megromlott a ...
BH 1992.11.730 A felmondásnak a dolgozó súlyos mulasztásai miatti alkalmatlanságát megállapító indoka esetén a munkaügyi bíróság köteles - részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával - a tényállást teljeskörűen tisztázni, és ehhez képest a felmondás jogszerűségét illetően dönteni (Mt. 29. §).*
A felperes 1975-től volt az alperes jogelődjének, majd az alperesnek az alkalmazottja körzeti ápolónő munkakörben. Az alperes polgármestere 1991. január 18-án - 1991. február 25-ére - felmondta a munkaviszonyát, és 1991. január 21-től felmentette a munkavégzés alól. A felmondás indokolása szerint a községi önkormányzat képviselőtestülete alkalmatlannak találta a munkakör ellátására. Arra hivatkoztak, hogy a felperes és szakmai felettese, a körzeti orvos között 1990-ben rendkívül megromlott a bizalmi viszony, ennek következtében fekvőbeteg-ápolást és a lakosság vérnyomásszűrését bízták rá. A felperes a feladatot nem látta el, a dokumentációt meghamisította. Szolgálati felettese az ellenőrzése során megállapította, hogy a felperes által bejegyzett 31 fő közül 22 főnél nem mért vérnyomást, náluk sem járt. Előfordult az is, hogy a reggel esedékes insulininjekciót a betegeknek délben adta be.A Városi Polgármesteri Hivatal mellett működő munkaügyi döntőbizottság határozatával elutasította a felperesnek a felmondás hatálytalanítására irányuló kérelmét. Határozatának indokolásában valósnak találta a felmondás okait.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevélben kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a felmondás hatályon kívül helyezését. Állította, hogy a felmondási okok nem valósak; 25 éve dolgozik egészségügyi területen, vele szemben nem merült fel kifogás, ennélfogva alaptalan az alkalmatlanságára alapított felmondás.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, hatálytalanította a felmondást, és helyreállította a felperes munkaviszonyát. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek bruttó 14 500 forint munkabért. Ítéletének indokolása szerint az alperes állításának megfelelően - 22 személy aláírásával igazolta, hogy a felperes nem járt náluk, és nem végezte el a vérnyomásmérést. Ez a bizonyíték azonban nem fogadható el az alkalmatlanság alátámasztására, mert a betegek kiszolgáltatottak a körzeti orvosnak, és a felperes, valamint az orvos között 1990 májusa óta súlyosan megromlott a munkatársi kapcsolat. A felperes az általa korábban indított - fegyelmi tárgyú - perben is pernyertes lett, az alperes eljárása megalapozatlan és jogsértő volt. A körzeti orvos célzatos rosszindulattal kezelte a felperes ügyeit, a felmondásban részletezett okok egyébként sem megfelelők az alkalmatlanság alátámasztására.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per adatai szerint a felperes és a körzeti orvos között igen rossz munkatársi kapcsolat alakult ki. A felperes ellen korábban hozott fegyelmi határozatot a munkaügyi bíróság hatálytalanította. Ezzel szemben kétségtelen tény, hogy 22 esetben olyan munkát tüntetett fel a naplójában, amelyet nem végzett el. Ezt a körülményt aláírásukkal igazoló betegeket vagy azok egy részét azonban nem hallgatta ki tanúként a bíróság. Még szúrópróbasze
rűen sem tisztázta, hogy a betegek aláírásukkal mit kívántak igazolni. A per irataiból nem állapítható meg, hogyan került sor az aláírások beszerzésére, és kétséget kizáróan emlékeznek-e a megjelölt napokon történtekre. A per irataiból megállapítható, hogy többen írásban is részletesen nyilatkoztak. E nyilatkozatokat a bíróság nem szerezte be. Azok valóságát nem lehet a bizonyítékok körébe történő bevonásuk nélkül megállapítani. A bíróság nem tisztázta azt sem, hogy hány esetben és melyik betegnél fordult elő a reggel esedékes insulininjekciónak a déli órákban való beadása.
Ehhez képest nem volt a bíróság abban a helyzetben, hogy megnyugtatóan állapítsa meg a felmondás indokának valóságát és ezzel összefüggésben a felperes alkalmatlanságát az általa betöltött munkakörre.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 938/1991. sz.)
* A határozat jogi okfejtése - tartalmát tekintve - megfelel az 1992. évi XXII. tv. 89. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak.