adozona.hu
BH 1992.11.728
BH 1992.11.728
A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem kiterjed a nem saját munkáltatónál működő szakszervezeti testületbe megválasztott tisztségviselőre is [Mt. V. 4. § (1) bek., Mt. 16. §].*
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1984. december 16-tól sebész szakorvosként állt az alperes alkalmazásában. A Köjál 1990. november hónapban vizsgálatot tartott, és megállapította, hogy a sebészeti rendelő műszerei a megengedettnél nagyobb mértékben szennyezettek. Erre figyelemmel az alperes igazgató főorvosa 1990. december 20-án szóban figyelmeztette, ami miatt 1991. január 8-án kérelmet terjesztett elő a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy nem vétkes, ezért a szóbeli figyelmeztetés megalapozatlan....
BH 1992.11.728 A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem kiterjed a nem saját munkáltatónál működő szakszervezeti testületbe megválasztott tisztségviselőre is [Mt. V. 4. § (1) bek., Mt. 16. §].*
A felperes 1984. december 16-tól sebész szakorvosként állt az alperes alkalmazásában. A Köjál 1990. november hónapban vizsgálatot tartott, és megállapította, hogy a sebészeti rendelő műszerei a megengedettnél nagyobb mértékben szennyezettek. Erre figyelemmel az alperes igazgató főorvosa 1990. december 20-án szóban figyelmeztette, ami miatt 1991. január 8-án kérelmet terjesztett elő a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy nem vétkes, ezért a szóbeli figyelmeztetés megalapozatlan.Az alperes 1991. május 17-én 1991. július 1. napjára felmondta a munkaviszonyát. Tájékoztatta egyúttal arról, hogy a munkaviszonya megszüntetéséhez a felettes szak
szervezeti szerv hozzájárult. A felmondás indoka szerint 1991. április 16-án a délutáni rendelési időben a röntgen- és sebészeti szakrendelő helyiségeiben ellátásban részesítette a kutyáját. Ezzel súlyosan megsértette a munkavégzésre vonatkozó szabályokat, a közegészségügyi előírásokat. Megsértette a higiénés rendet, fertőzés veszélyének tette ki a betegeket, rontotta a rendelőintézet jó hírét, az orvosi hivatás erkölcsi tekintélyét. A higiénés előírásokra korábban sem fordított gondot, miután a Köjál 1990. november havi vizsgálata a műszereknek a megengedettnél jóval nagyobb szennyezettségét állapította meg.
A felperes kérelme a felmondás hatályon kívül helyezésére és a munkaviszonya helyreállítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a súlyos fegyelmi vétség megvalósítását csak fegyelmi eljárás alapján lehet megállapítani. A kutya orvosi ellátását nem vitatta, azt azonban igen, hogy ez higiénés veszélyt jelentett volna a humán betegekre.
A rendelőintézet munkaügyi döntőbizottsága határozatával megalapozottnak találta a szóbeli figyelmeztetést, és a felmondás hatálytalanítására irányuló kérelmet elutasította.
A felperes a döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett keresetlevelében kérte a szóbeli figyelmeztetés és a felmondás hatálytalanítását, és fenntartotta a kérelmeiben előadott indokait. Vitatta a Szakszervezeti Alapszervezetek Szövetségének a felmondáshoz adott hozzájárulása jogszerűségét is.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és hatályon kívül helyezte a felmondást. Az ítélet indokolásának lényege szerint a vérrel való szennyezettség eltávolításához szükséges oldószer az első Köjál vizsgálat időpontjában nem állt rendelkezésre, ezért nem voltak a felperesnek konkrét kötelezettségei a higiénés szabályok megtartásával kapcsolatban. A felmondásban foglaltakra vonatkozóan kifejtette, hogy valóban nem engedhető meg és nem lehet követendő gyakorlat a humán gyógykezelés céljára szolgáló helyiségekben állatok gyógykezelése és ellátása. Nem kétséges, hogy ezáltal a felperes megsértette az egészségügyi előírásokat, ez a magatartása azonban nem képezheti alapját a munkaviszony megszüntetésének. A felperes a higiénés előírások fokozott szem előtt tartásával továbbra is alkalmas a munkakörének ellátására, szabályszegése ugyanis önmagában nem alapozhatja meg a munkakörének ellátására való alkalmatlanságát. A munkáltató csak súlyos kötelezettségszegés esetén lett volna abban a helyzetben, hogy a felperes munkaviszonyát felmondással megszüntesse.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.
Helytálló a törvényességi óvásban kifejtett az az álláspont, hogy a munkáltató szóbeli figyelmeztetése ellen nem kezdeményezhető munkaügyi vita. A szóbeli figyelmeztetés a munkáltató utasítási jogkörébe tartozó olyan intézkedés, amely a mindennapi munkavégzést irányítja, alakítja, és az általa előírt magatartásra ösztönzi a dolgozókat. Erre tekintettel a munkaügyi döntőbizottságnak a 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 11. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie az eljárást.
A munkaügyi bíróságnak hatályon kívül kellett volna helyeznie a döntőbizottság határozatának a figyelmeztetés körében hozott rendelkezését, és a pert a Pp. 357. §-a (19) bekezdésének a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjára - e tekintetben meg kellett volna szüntetnie.
Ami az alperes felmondását illeti, a Legfelsőbb Bíróság egyetért a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával, hogy állatnak kezelése a humán gyógyintézetben nem megengedett, és az erre alapított felmondást ennek alapján jogszerűnek kell tekinteni.
A per adataiból azonban alapos következtetés vonható le arra, hogy a felperes választott tagja volt a megyei Egészségügyi Szakszervezeti Szövetség alapszervezete szakszervezeti bizottságának. Kétségtelen, hogy a tisztségét nem a munkáltató szakszervezeti bizottságánál töltötte be, azonban az Mt. V. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem (MT. 16. §) kiterjed a nem saját munkáltatónál működő szakszervezeti testületbe megválasztott tisztségviselőkre is.
Minthogy e jogszabály egyértelműen utal az Mt. 16. §-ában foglaltakra, amely szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a saját munkáltatójánál választott szakszervezeti tisztséget betöltő dolgozó más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez, a felsőbb szakszervezet testületi szervének kellett a felperes munkaviszonya megszüntetése vonatkozásában az egyetértését kinyilvánítani.
A felmondás és a munkaügyi döntőbizottság iratanyaga alapján valószínűsíthető, hogy csak a felsőbb szakszervezeti szerv titkára tett egy személyben nyilatkozatot.
Minthogy a munkaügyi bíróság ezt a kérdést nem vizsgálta, ítélete e körben megalapozatlan.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatának a felperes szóbeli figyelmeztetésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a szóbeli figyelmeztetés elbírálásával kapcsolatos rendelkezése tekintetében a pert megszüntette. A felmondással összefüggő rendelkezése körében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 954/1991. sz.)
* A határozatban kifejtett jogi álláspont tartalmában megfelel az 1992. július 1-jén hatályba lépett 1992. évi XXII. tv. 28. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak.