adozona.hu
BH 1992.9.611
BH 1992.9.611
A munkáltató telephelyén kívül - adott esetben külföldön - végzett munka esetén azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között az okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára előírt körülmények között köteles végezni. Az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak is számolnia kell [Mt. 62. § (1) bek., MK 29. sz.].*
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kereskedelmi osztályvezető-helyettesként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes az általa exportált termékekkel kapcsolatos minőségi kifogás rendezése céljából a felperest - kiküldetési utasítással - Jugoszláviába küldte. A felperest az 1982. július 26-án, Eszékre történt megérkezést követően, a jugoszláv vállalat a saját gépkocsivezetője által vezetett gépkocsival szállította. A munka elvégzését követően 22 óra körül ez a gépkocsi egy jugoszláv személygépkocsival ütközött össz...
BH 1992.9.611 A munkáltató telephelyén kívül - adott esetben külföldön - végzett munka esetén azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között az okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára előírt körülmények között köteles végezni. Az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak is számolnia kell [Mt. 62. § (1) bek., MK 29. sz.].*
A felperes kereskedelmi osztályvezető-helyettesként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes az általa exportált termékekkel kapcsolatos minőségi kifogás rendezése céljából a felperest - kiküldetési utasítással - Jugoszláviába küldte. A felperest az 1982. július 26-án, Eszékre történt megérkezést követően, a jugoszláv vállalat a saját gépkocsivezetője által vezetett gépkocsival szállította. A munka elvégzését követően 22 óra körül ez a gépkocsi egy jugoszláv személygépkocsival ütközött össze. A balesetkor a felperes agyrázkódást, gerinc- és vesesérülést szenvedett. 1982. július 30-ig kórházban ápolták, ekkor hazaszállították Magyarországra, ahol a balesettel összefüggésben 1982. július 31-től szeptember 3-ig baleseti táppénzben részesült.Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság határozatával a felperes részére a balesetével összefüggésben 3. fokozatú baleseti járadékot állapított meg. A P. Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 1986. január 8-i szakvéleménye szerint a felperesnek a baleseti sérülésével okozati összefüggésben álló munkaképesség-csökkenése véglegesen 50% mértékű.
A felperesnek a balesetből eredő károk megtérítésére irányuló kérelmét a városi munkaügyi döntőbizottság határozatával elutasította.
A felperes keresetlevelében kérte a határozat megváltoztatását a munkaügyi bíróságtól. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét azért utasította el, mert a baleset ugyan a felperes munkaviszonya keretében következett be, ezért azonban az alperes nem felel, mert a balesetet előidéző ok a munkáltató működési körén kívüli.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével - helyes indokainál fogva - helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 62. §-a (1) bekezdésének alapulvételével helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a baleset a felperes munkaviszonya keretében, a munkaviszonyából folyó kötelezettségének a kiküldetés teljesítése során kifejtett tevékenységével összefüggésben keletkezett. Az abból eredő károkért ezért az alperes kártérítési felelőssége - kimentés hiányában - fennáll.
A törvénnyel azonban nem áll összhangban a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy az alperes azért nem felel a károkért, mert a baleset a működési körén kívül eső okból következett be. A felperes a kiküldetés teljesítése során az alperes vállalat érdekében, az általa tudomásul vett módon, az alperessel szerződéses kapcsolatban álló jugoszláv fél gépkocsiját vette igénybe. Ebből következően ezt a gépkocsit az alperes által feladatai ellátása során használt eszköznek, következésképp a működési körébe tartozónak kell tekinteni.
A munkáltató telephelyén kívül végzett munka - az adott esetben külföldön, az alperes érdekkörébe tartozó minőségi kifogás rendezése - esetén ugyanis azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között az okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára előírt körülmények között köteles végezni. Az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak is számolnia kell.
Az Mt. 62. §-a és a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának azt értelmező 29. számú állásfoglalása szerint a kárt előidéző ok a munkáltató működési körébe esőnek minősülő, ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között az okozati összefüggés fennáll. Ebben az esetben a munkáltató akkor is felel, ha az ok nem volt elhárítható.
Ezért az adott esetben az említett jogszabály helyes alkalmazásával az alperes felelősségét meg kellett volna állapítani, az ezzel ellentétes jogerős ítélet törvénysértő.
Figyelemmel arra, hogy a jogerős ítéletet a felek 1986. szeptember 11-én vették kézhez, a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján a felekre kiterjedő hatályú jogorvoslat egyéves határideje már eltelt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság csak megállapította, hogy a munkaügyi bíróság és a megyei bíróság ítélete törvénysértő. (M. törv. I. 10 084/1992. sz.)
* Az 1992. évi XXII. törvény 174. §-ának (l) bekezdése tartalmában azonos a korábbi Mt. 62. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal.