adozona.hu
BH 1992.7.504
BH 1992.7.504
Az átalányelszámolású részleget üzemeltető gazdálkodó szervezet nem háríthatja át a dolgozó jövedelmének elszámolásával kapcsolatos kötelezettségét a részleget irányító vezetőre [26/1981. (IX. 29.) PM-MüM r. 6. § (1) bek.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. október 13.-tól állt - festő csoportvezető munkakörben - határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel.
Az alperesnél 1989. február 1-től december 31-ig építőipari átalány-elszámolású részleget működtettek, az erről
szóló különmegállapodást a felperes is aláírta, és a részlegnek november 30-ig volt a tagja. Az 1989. február 1-jén aláírt különmegállapodás 15. pontja szerint "amennyiben a részleg tagjai tevékenységük során a szerződött árbevételén felül többletárbevételt r...
BH 1992.7.504 Az átalányelszámolású részleget üzemeltető gazdálkodó szervezet nem háríthatja át a dolgozó jövedelmének elszámolásával kapcsolatos kötelezettségét a részleget irányító vezetőre [26/1981. (IX. 29.) PM-MüM r. 6. § (1) bek.*].
A felperes 1987. október 13.-tól állt - festő csoportvezető munkakörben - határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel.Az alperesnél 1989. február 1-től december 31-ig építőipari átalány-elszámolású részleget működtettek, az erről
szóló különmegállapodást a felperes is aláírta, és a részlegnek november 30-ig volt a tagja. Az 1989. február 1-jén aláírt különmegállapodás 15. pontja szerint "amennyiben a részleg tagjai tevékenységük során a szerződött árbevételén felül többletárbevételt realizálnak vagy költség-megtakarítást érnek el, a keletkezett többletjövedelem a részleg tagjait illeti meg. A többletjövedelem az egyéni teljesítés alapján kerül felosztásra, illetve elszámolásra."
A felperesek a szövetkezeti döntőbizottsághoz előterjesztett kérelme 281 265 forint többletjövedelem kifizetésére irányult. Állította, hogy a festő csoport, amelynek tagja volt, a többletjövedelem alapjául szolgáló nyereséget elérte, elszámolást nem kapott, és felszólításaira a részleg, illetőleg az alperes nem válaszolt.
A szövetkezeti döntőbizottság határozatával kötelezte a részleg vezetőjét, hogy a felperesnek 18 864 forintot fizessen ki, az ezt meghaladó igényét elutasította. Álláspontját arra alapította, hogy 18 864 forint azért illeti meg a felperest, mert ezt az összeget a részleg vezetője nem vitatja. A fennmaradó követelés az általános költségek viselése tekintetében létrejött szóbeli - tisztázhatatlan - megállapodáson alapul. A kérelmet benyújtó magánfeljegyzéseire, a részlegvezető ezzel szemben a főkönyvi kimutatásaira hivatkozott.
A felperes keresetlevelében a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a 262 401 forint többletjövedelmet és 1989. december 1-jétől járó évi 20% kamatot, valamint 18 864 forint után ugyanattól az időponttól évi 20% kamatot követelt, kérte egyúttal az eljárási költség megállapítását. Előadta, hogy a felmerült költségeknek a festő csoportra, illetve a csoport tagjaira történt terhelése ellentétes a megállapodásokkal. A részlegből kilépő dolgozókkal az elszámolás nem történt meg, a részleg vagyonának értékét a döntőbizottsághoz benyújtott kimutatás nem tartalmazza.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint az 1989. február 1-jétől december 31-ig működő átalány-elszámolásos építésszerelő részleg különmegállapodása értelmében a részleg tagjait megilleti a keletkezett többletjövedelem. A részleg teljes körű irányítását a munkáltatói jogkörrel felruházott és a tagok által megválasztott dolgozó látta el. Az alperes nem szólt bele, hogy a fizikai dolgozók teljesítmény-elszámolása hogyan történjen, ezért a felperes a követelését csak a részlegvezetővel szemben érvényesítheti az általános hatáskörű bíróság előtt.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 65/1982. (XI. 16.) PM és az 1/1986. (II. 1.) PM rendelettel módosított 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM együttes rendelet 1. §-a szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet az ipari termelést és egyéb szolgáltatást végző részlegét átalány-elszámolásos rendszerben is üzemeltetheti. A 2. § (1) bekezdése értelmében az átalány-elszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban álló az a dolgozó foglalkoztatható, aki az átalány-elszámolásos rendszerben történő foglalkoztatásáról külön-megállapodást (4. §) köt. A 2. § (3) bekezdése szerint a dolgozó munka-megállapodásában, illetve munkaszerződésében az átalány-elszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell. E jogszabályokból egyértelműen következik, hogy a felperes munkáltatója az átalány-elszámolású részleget üzemeltető alperes volt. Ehhez képest az ilyen részlegében foglalkoztatott dolgozó jövedelmének elszámolása a hatáskörébe tartozott [R. 6. § (1) bekezdésének második mondata].
Önmagában az a körülmény, hogy az alperes M. J.-t bízta meg a részleg irányításával, nem jelenti azt, hogy az alperes ne felelne az átalány-elszámolásos részlegében foglalkoztatottak jövedelmének megfelelő elszámolásáért. M. J. munkáltatói jogköre egyébként csak a részleg munkaellátottságának biztosítására, a vállalt munkák szakszerű és határidőre történő elvégeztetésére, a munkák megszervezésére, a szükséges anyagok és munkaeszközök biztosítására, az adminisztrációt végző személy irányítására, a jelenléti ívek, nyilvántartások, menetlevelek, a fuvar- és egyéb költségek igazolására, a teljesítmények és költségek elszámolásában való közreműködésre, azok ellenőrzésére terjedt ki.
Mindezekre figyelemmel tévedett a munkaügyi bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az igényét csak a részlegvezetővel szemben, a polgári jog szabályai szerint, az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti.
Ha a részleg vezetője nem számolt el helytállóan, az alperest terheli a többletjövedelem kifizetésének kötelezettsége. Egyébként a bíróság saját álláspontjához képest is tévedett, miután elutasította a felperes keresetét. Ha ugyanis a kereset elbírálása nem tartozik a munkaügyi vitát eldöntő szervek hatáskörébe, a szövetkezeti döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezése mellett a pert meg kellett volna szüntetnie [Pp. 357. §-ának (1) bekezdése és 157. §-a].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 976/1991. sz.)
* A 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM együttes rendeletet a 12/1989. (III. 12.) PM rendelet hatályon kívül helyezte. A korábbi jogszabály 6. §-ának (1) bekezdését azonban 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében változatlan tartalommal fenntartotta. A 12/1989. (III. 12.) PM rendeletet a 2/1990. (I. 30.) PM rendelet 1990. február 1. napjával azzal helyezte hatályon kívül, hogy annak alapján 1990. február 1. napját megelőzően átalány-elszámolásos rendszerben működők a rendelet rendelkezéseit 1990. december 31-ig alkalmazhatják.