adozona.hu
BH 1992.4.284
BH 1992.4.284
A munkástanácsot - amennyiben azt a cégbíróság egyesületként bejegyezte és célja a munkavállalók érdekvédelme - a szakszervezettel azonos jogállású szervezetnek kell tekinteni, választott tisztségviselőit pedig olyannak, mint akiket a jogszabályban előírt jogvédelem illet meg [MT. 16. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1975. augusztus 8-tól volt az alperes alkalmazottja, gépkocsivezető munkakörben dolgozott. Az alperes fegyelmi jogkört gyakorló üzemvezetője a lefolytatott fegyelmi eljárás után, az 1991. január 4-én kelt határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Határozatának indokolása szerint a felperes 1990. december 13-án szolgálatra jelentkezett, és ekkor az alkoholteszter alkoholos állapotot jelzett. Az alkoholszonda-vizsgálatot a felperes megtagadta, a vizsgálóhelyiséget elhag...
BH 1992.4.284 A munkástanácsot - amennyiben azt a cégbíróság egyesületként bejegyezte és célja a munkavállalók érdekvédelme - a szakszervezettel azonos jogállású szervezetnek kell tekinteni, választott tisztségviselőit pedig olyannak, mint akiket a jogszabályban előírt jogvédelem illet meg [MT. 16. §].
A felperes 1975. augusztus 8-tól volt az alperes alkalmazottja, gépkocsivezető munkakörben dolgozott. Az alperes fegyelmi jogkört gyakorló üzemvezetője a lefolytatott fegyelmi eljárás után, az 1991. január 4-én kelt határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Határozatának indokolása szerint a felperes 1990. december 13-án szolgálatra jelentkezett, és ekkor az alkoholteszter alkoholos állapotot jelzett. Az alkoholszonda-vizsgálatot a felperes megtagadta, a vizsgálóhelyiséget elhagyta, az ittasságáról szóló jegyzőkönyvet nem írta alá. A felperesnek ez a magatartása olyan súlyos fegyelmi vétségnek minősül, amely - tekintve a korábbi, alkoholos állapotban történt szolgálatra jelentkezéseit és a tömegközlekedésben való részvételt - a munkáltató részéről a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazását indokolta.A felperes a munkáltató határozata ellen az alperesnél alakított "Munkástanács 90" elnökeként kifogást terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, amelyhez csatolta a keresetlevelét is. Keresetlevelében kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság végzésével a kifogást, miután azt az arra nem jogosult terjesztette elő, elutasította, a pert megszüntette, és a felperes keresetlevelét elbírálás végett áttette a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A munkaügyi döntőbizottság határozatával elutasította a felperes kérelmét.
E határozat ellen a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte annak megváltoztatását és a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapítható volt, hogy a felperes 1990. december 13. napján italos állapotban jelent meg a munkahelyén. E magatartásával - miután tömegközlekedési eszközön gépkocsivezető, és korábban már három alkalommal jelentkezett italos állapotban szolgálattételre - olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely a munkáltató részéről indokolttá tette a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását. Ezért nincs alap a fegyelmi büntetés enyhítésére.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes már a keresetlevelében is hivatkozott arra, hogy az alperes munkástanácsának választott elnöke. A Legfelsőbb Bíróság az M. törv. II. 10 079/1991/3. számú határozatában - figyelemmel a 87. számú nemzetközi munkaügyi egyezmény 10. cikkelyében foglaltakra - rámutatott arra, hogy a munkaügyi jogszabályokban említett szakszervezeten (érdek-képiseleti szervezeten) nemcsak a szakszervezetet, hanem az egyéb elnevezésű olyan munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet is érteni kell, amelynek célja a munkavállalók érdekeinek előmozdítása és védelme. Ebből következik, hogy az alperes "Munkástanács 90" elnevezésű érdek-képviseleti szervezetét, amennyiben e feltételeknek megfelel, a szakszervezettel azonos jogállású szervezetnek kell tekinteni, választott tisztségviselőit pedig olyannak, mint akiket az MT. 16. §-ában szabályozott jogvédelem illeti meg.
A munkaügyi bíróság ehhez képest nem vizsgálta, hogy a munkástanácsot mint egyesület a cégbíróság mikor jegyezte be. Arra sincs adat, hogy a tevékenységi köre érdekvédelemre irányul-e. Ha a felperes a fegyelmi vétség elkövetésekor valóban választott tisztségviselője volt az alperes "Munkástanács 90" elnevezésű érdek-képviseleti szervezetének, a munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltatónak az érdek-képviseleti szerv felettes szervétől meg kellett volna szereznie (MT. 16. §). Ennek hiányában a döntőbizottsági határozat megváltoztatásának és a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésének van helye.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 908/1991. sz.)