BH 1992.4.283

A szakszervezeti kifogást kizárólag a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályt vagy a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sértő intézkedésével szemben terjeszthet elő. Ezek körén kívül esik a munkáltatónak a jogszabályban biztosított felmondási joga gyakorlásával kapcsolatos magatartása [MT. 14. § (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A községi önkormányzat 1991. március 12. napján hozott határozatával a napközi otthonos óvoda létszámát 1991. június 30-i hatállyal három fővel csökkentette. A képviselő-testület megbízta a vezető óvónőt: a munkaviszony megszüntetésekhez a szükséges intézkedést tegye meg.
A Pedagógus Szakszervezet alapszervezete 1991. április 17-én kifogással élt a létszámcsökkentés ellen. Az alperes polgármestere a Pedagógus Szakszervezet kifogására adott válaszában nem tartotta alaposnak a kifogást, és elz...

BH 1992.4.283 A szakszervezeti kifogást kizárólag a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályt vagy a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sértő intézkedésével szemben terjeszthet elő. Ezek körén kívül esik a munkáltatónak a jogszabályban biztosított felmondási joga gyakorlásával kapcsolatos magatartása [MT. 14. § (3) bek.].
A községi önkormányzat 1991. március 12. napján hozott határozatával a napközi otthonos óvoda létszámát 1991. június 30-i hatállyal három fővel csökkentette. A képviselő-testület megbízta a vezető óvónőt: a munkaviszony megszüntetésekhez a szükséges intézkedést tegye meg.
A Pedagógus Szakszervezet alapszervezete 1991. április 17-én kifogással élt a létszámcsökkentés ellen. Az alperes polgármestere a Pedagógus Szakszervezet kifogására adott válaszában nem tartotta alaposnak a kifogást, és elzárkózott a képviselő-testület döntésének felfüggesztése elől. Ezt követően a Pedagógus Szakszervezet alapszervezete 1991. április 26-án újabb szakszervezeti kifogást jelentett be az önkormányzat polgármesteréhez a képviselő-testület határozata ellen. A kifogás szerint az önkormányzat nem biztosította a dolgozók részére a Munka Törvénykönyve 10/A. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott véleményezési jogot a dolgozók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervbe vételét illetően. A Pedagógus Szakszervezet a munkaügyi bírósághoz előterjesztett keresetlevelében kérte e községi önkormányzati képviselő-testület határozatának hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság végzésével hatályon kívül helyezte a községi önkormányzati képviselő-testületnek az óvoda létszámcsökkentésére vonatkozó határozatát, és az önkormányzati képviselő-testületet új eljárásra utasította. A végzés indokolásának lényege szerint a Pedagógus Szakszervezet helyi szerve a Munka Törvénykönyve 10/B. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére nem vehetett részt a dolgozók nagyobb csoportját érintő döntés meghozatalában. Ezért az önkormányzati képviselőtestület határozatát a polgári perrendtartás 354. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni, hogy a megismételt eljárásban a képviselő-testület a Munka Törvénykönyve 13. §-ának (3) bekezdése alapján az intézkedés meghozatala során kikérje a szakszervezet munkahelyi szervezetének véleményét.
A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Munka Törvénykönyve 14. §-ának (3) bekezdése szerint a szakszervezetnek joga van kifogást emelni a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat vagy a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sértő intézkedésével szemben. E jogszabály két vonatkozásban határozza meg a szakszervezet jogosultságát a kifogás előterjeszthetősége vonatkozásában: ha az intézkedés a munkaviszonyra vonatkozó szabályt, illetve a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sérti. E jogszabály alkalmazása szempontjából a következőkre kell rámutatni. A Munka Törvénykönyvének "A munkaviszonyra vonatkozó szabályok" című fejezete 8. §-a tételesen határozza meg, hogy mit kell a munkaviszonyra vonatkozó szabályon érteni. Eszerint a munkaviszonnyal összefüggő alapvető kérdéseket törvény szabályozza. Ezek végrehajtásáról a kormány rendelete, továbbá - ezek keretei között - miniszteri rendelet és államtitkári rendelkezés rendelkezik. A munkaviszonyra vonatkozó kérdésekről rendelkezik a kollektív szerződés, a kollektív keretszerződés, illetve a munkaügyi szabályzat, a munkavédelmi szabályzat, a szakszervezet munkahelyi szervének határozata a jóléti (szociális) ráfordításokról, továbbá a szervezeti és működési szabályzat.
A munkaviszonyra vonatkozó szabály biztosítja az állampolgároknak azt a jogát, hogy munkaviszonyt létesítsenek, a munkáltatónak pedig, hogy e feladataik ellátásához szükséges dolgozókat alkalmazzák. E körbe tartozik a munkaszerződés megkötése határozott vagy határozatlan időre, a munkáltatót megillető széles körű utasítási jog, amely kiterjedhet a munkavégzés bármely részletére, annak módjára, helyére és idejére. A munkáltató jogosult a dolgozót más munkára vagy más munkahelyre beosztani és a munkaviszonyát felmondással megszüntetni.
A per adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzat képviselő-testületének 1991. március 12-én hozott, a szakszervezet kifogásával megtámadott határozata nem vonható az MT. 14. §-a (3) bekezdésének első meghatározása körébe, mert a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó, az előzőekben felsorolt szabályokat nem sértette meg.
Ami a szakszervezeti kifogás másik feltételét - a dolgozók érdekeit sértő munkáltatói intézkedést - érinti, a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá. A dolgozók érdekeit sértő intézkedés fogalmi körébe tartozik a munkaidő, a pihenőidő törvénysértő megállapítása, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek figyelmen kívül hagyása és az MT. 50-52. §-aiban meghatározott feltételek teljesítésének hiánya.
Ehhez képest az MT. 14. §-a (3) bekezdése első mondatának második szabálya sem jöhet szóba, mert az alperes intézkedése nem tekinthető a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sértő intézkedésnek.
A képviselő-testület határozatával egyebekben nem munkáltatói intézkedést hozott, hanem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott települési önkormányzat feladatát képező kérdésben döntött. A jogszabály szerint feladata többek között az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás. Az önkormányzati testület döntésére ennélfogva az 1990. évi LXV. törvény rendelkezései az irányadók.
Tévedett a bíróság akkor is, amikor döntését az MT. 10/B. §-ának (1) bekezdésére alapította. A bíróság által hivatkozott jogszabály a dolgozók vezetésben való közvetlen részvételének gyakorlását írja elő. E jogszabály alkalmazása azért nem jöhet szóba, mert az 1990. évi LXV. törvény 8. §-a nem követeli meg a szakszervezet közvetlen részvételét a helyi önkormányzati feladatok és gondoskodások során.
Ezen túl megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a kifogás alapos is lett volna, a szakszervezet a kifogás bejelentésétől számított 15 napon belül nyújthatott volna be keresetlevelet a bírósághoz.
A polgármester válaszleveléből megállapítható, hogy a Pedagógus Szakszervezet alapszervezete már 1991. április 17-én kifogást terjesztett elő az önkormányzat döntése ellen, ezért a 1991. április 17-től számított határidő már 1991. május 3-án eltelt, ennélfogva a keresetlevél elkésett. Ismételt kifogás előterjesztésével a jogszabályban előírt határidő nem hosszabbítható meg.
A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha észleli, hogy a keresetlevélben megjelölt szakszervezeti kifogás megalapozatlan. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (M. törv. II. 10 912/1991. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.