adozona.hu
BH 1992.3.214
BH 1992.3.214
A vállalat a szerződéses üzemeltetésre vállalkozó magánszeméllyel a polgári jog szabályai szerint köt szerződést. Jogvitájuk eldöntése ezért az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [30/1981. (IX. 4.) MT r. 3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felperes szerződéses rendszerben üzemeltetett részlegének a vezetője. Az egyik megrendelőtől tisztításra átvett egy irha sportkabátot. Mivel a kabát a tisztítás során tönkrement, annak értékét a felperes megfizette a megrendelőnek. A felperes az így keletkezett 4000 forint kárának megtérítése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen.
A városi bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, majd ellene az alperes ellentmondással élt, és arra hivatkozott, hogy az á...
BH 1992.3.214 A vállalat a szerződéses üzemeltetésre vállalkozó magánszeméllyel a polgári jog szabályai szerint köt szerződést. Jogvitájuk eldöntése ezért az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [30/1981. (IX. 4.) MT r. 3. §].
Az alperes a felperes szerződéses rendszerben üzemeltetett részlegének a vezetője. Az egyik megrendelőtől tisztításra átvett egy irha sportkabátot. Mivel a kabát a tisztítás során tönkrement, annak értékét a felperes megfizette a megrendelőnek. A felperes az így keletkezett 4000 forint kárának megtérítése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen.A városi bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, majd ellene az alperes ellentmondással élt, és arra hivatkozott, hogy az általa átvett bőráruk tisztítását nem az általa vezetett részlegben, hanem a felperes központjában végezték, ezért a tisztítás során keletkezett kárért őt nem terheli felelősség. Ezek után a városi bíróság végzést hozott, amelyben elrendelte az iratok áttételét a munkaügyi bírósághoz, minthogy a felperes kára a nála alkalmazásban levő alperes munkaviszonyával kapcsolatban merült fel. Ennélfogva pedig a per elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
A munkaügyi bíróság végzésével szintén a hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz az eljáró bíróság kijelölése végett. Végzésének indokai szerint a felek között valóban munkaviszony áll fenn, a szerződéses üzemeltetés ideje alatt azonban a munkaviszony szünetel. A felek között a polgári jog szabályai szerinti szerződés jött létre, az ezzel összefüggésben keletkezett jogvita eldöntése pedig az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a városi bíróság eljáró bíróságul történő kijelölésével szüntette meg.
A felek a felperes részlegének (szalonjának) üzemeletetésére kötöttek szerződést. A 30/1981. (IX. 4.) MT rendelet 3. §-a szerint a vállalat a szerződéses üzemeltetésre a részleg vezetésére vállalkozó magánszeméllyel a polgári jog szabályai szerint köt szerződést. A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint a vezető munkaviszonya a szerződés időtartama alatt szünetel.
A perben álló felek az említett jogszabályon alapuló szerződést kötöttek egymással. Jogviszonyukra ekként nem a munkajog, hanem a polgári jog szabályai irányadók, jogvitájuk eldöntése pedig nem a munkaügyi bíróság, hanem az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság eljáró bíróságul a városi bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Mpk. I. 10 479/1991. sz.)