adozona.hu
BH 1992.3.208
BH 1992.3.208
A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző dolgozókat évenként 25 nap pótszabadság illeti meg. E dolgozókat a szabadságidejükből legfeljebb tizenöt munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet venni [MT. V. 49. § (3) bek., 5/1982. (V. 18.) MM r.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nevelőtanár munkakörű felperes 1989. augusztus 15-től a felmondásáig, 1990. augusztus 15-ig dolgozott az alperesnél. Az alperes a munkakönyv mellékletét képező MIL-lapra - 24 nap többletszabadság kivétele miatt - 8945 forint tartozást vezetett fel.
A felperesnek a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a munkaviszonyának áthelyezéssel történő megszüntetésére, a munkakönyvi bejegyzés kijavítására és a MIL-lapon feltüntetett tartozás törlésére irányult. Kérelmét arra alapította, hogy...
BH 1992.3.208 A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző dolgozókat évenként 25 nap pótszabadság illeti meg. E dolgozókat a szabadságidejükből legfeljebb tizenöt munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet venni [MT. V. 49. § (3) bek., 5/1982. (V. 18.) MM r.].
A nevelőtanár munkakörű felperes 1989. augusztus 15-től a felmondásáig, 1990. augusztus 15-ig dolgozott az alperesnél. Az alperes a munkakönyv mellékletét képező MIL-lapra - 24 nap többletszabadság kivétele miatt - 8945 forint tartozást vezetett fel.A felperesnek a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a munkaviszonyának áthelyezéssel történő megszüntetésére, a munkakönyvi bejegyzés kijavítására és a MIL-lapon feltüntetett tartozás törlésére irányult. Kérelmét arra alapította, hogy az új munkáltatója kikérte, az áthelyezéséhez hozzájárult, ezért őt az alperesnek az MT. V. 20. §-ának (1) bekezdése alapján át kellett volna helyeznie. Állította, hogy 1989 augusztusában a nyári szünetben munkát végzett, 1990. június 18-tól 20-ig - házasságkötése miatt - szabadságon, 1990. augusztus 7-től 14-ig pedig betegállományban volt.
A munkaügyi döntőbizottság határozatával a többletszabadság mértékét 15 napra mérsékelte, egyebekben elutasította a kérelmet.
A felperes a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott keresetlevelében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását, és fenntartotta a kérelmében foglaltakat. Követelte továbbá, hogy az alperes a tőle időközben levont 8945 forintot fizesse vissza.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen vissza a felperesnek 3365 forintot és ennek 1991. január 1-jétől járó kamatát. Ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes a munkaviszonyának egyéves időtartama alatt - az őt megillető 40 nap helyett - 49 nap szabadságot vett ki. A munkáltató a tavaszi és nyári szünetben a 40 nap szabadságból 6 napot igénybe vehetett, a felperes tehát 15 nap többletszabadságot vett ki. 3365 forint az a különbözet, amelyet a felperes új munkáltatója jogalap nélkül utalt át az alperesnek. Az ítéletnek a tartozás körében hozott rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az MT. 42. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár. Az MT. V. 49. §-ának (3) bekezdése értelmében a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző dolgozókat évenként huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. E dolgozókat azonban szabadságidejükből legfeljebb tizenöt munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet venni. Ennek eseteit az illetékes miniszter állapítja meg. E jogszabály a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, többször módosított 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet (R.).
A felperes szolgálati ideje 1989. augusztus 16-tól 1990. augusztus 15-ig tartott. Ezért őt 15 nap alap- és 25 nap pótszabadság illette meg, ez összesen 40 nap. Az 1990. évi szabadság-nyilvántartó lap alapján megállapítható, hogy január 2-től 5-ig 4 napot (téli szünet), április 2-től 6-ig, 10-től 13-ig és 18-án 10 napot (tavaszi szünet) számoltak el a szabadság terhére. 1990. június 18-tól 21-ig és 25-től 29-ig 9 napot, július 2. és 31. között 21 napot augusztus 1-jétől 15-ig 5 napot vett ki szabadságként, ez összesen 49 nap.
A felperes tehát 9 nappal több szabadságot vett ki. Ehhez képest tőle az egy napra eső átlagbérére tekintettel 3060 forint követelhető vissza. Az alperes a MIL-lapon 8945 forint tartozást tüntetett fel 24 napra, a munkaügyi döntőbizottság és a bíróság 15 nap tartozást állapított meg, ami 5550 forint. A felperest tehát a 9 nappal több szabadság kivétele miatt 3060 forint tartozás terheli, ennek következtében a tőle levont és az alpereshez átutalt 8945 forintot alapul véve, az alperesnek 5875 forintot és kamatait kell a felperes részére visszafizetnie.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperes a téli és tavaszi szünetben nem végzett munkát - keresete szerint is csak rendelkezésre állt -, a téli és tavaszi szünet a pedagógus számára munkaidő, ezért a szabadság elszámolása erre az időszakra jogszerű volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének a felperes tartozása körében hozott rendelkezését hatályon kívül helyezte, a munkaügyi döntőbizottság határozatát e részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest 5875 forint és kamatai megfizetésére. (M. törv. II. 10 498/1991. sz.)