adozona.hu
BH 1992.2.145
BH 1992.2.145
I. Ha a szövetkezeti szakcsoport megalakításához a jóváhagyott működési szabályzat a küldöttgyűlés hozzájárulását kívánja meg, annak hiányában a szakcsoport nem tekinthető a jogszabálynak megfelelően létrejöttnek, és az esetleges veszteség sem hárítható át a tagokra [3/1984. (I. 17.) MT r.-tel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT. r. 2. § (2) bek.] II. A szakcsoportba történő belépésre irányuló kérelmet a vezetőséghez kell írásban benyújtani, és a tag felvételéről, ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkez
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "P." Ipari és Szolgáltató Szakcsoport 1985. január 1-jétől 1988. április 30-ig működött az alperes gesztorsága alatt. A felszámoláskor az alperes 7 628 454 forint veszteséget állapított meg, ezért a szakcsoport tagjait különböző összegű jövedelemelőlegek visszafizetésére kötelezte.
Az alperes határozatával 51 612 forint tartozás és kamatai, valamint 300 forint költség megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes mentesülésre irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság határozatával...
BH 1992.2.145 I. Ha a szövetkezeti szakcsoport megalakításához a jóváhagyott működési szabályzat a küldöttgyűlés hozzájárulását kívánja meg, annak hiányában a szakcsoport nem tekinthető a jogszabálynak megfelelően létrejöttnek, és az esetleges veszteség sem hárítható át a tagokra [3/1984. (I. 17.) MT r.-tel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT. r. 2. § (2) bek.]
II. A szakcsoportba történő belépésre irányuló kérelmet a vezetőséghez kell írásban benyújtani, és a tag felvételéről, ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik, a tagértekezlet dönt [30/1971. (X. 2.) Korm. r. 30. § (1) bek., 3/1984. (I. 17.) MT r.-tel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT r. 14. § (4) bek.].
A "P." Ipari és Szolgáltató Szakcsoport 1985. január 1-jétől 1988. április 30-ig működött az alperes gesztorsága alatt. A felszámoláskor az alperes 7 628 454 forint veszteséget állapított meg, ezért a szakcsoport tagjait különböző összegű jövedelemelőlegek visszafizetésére kötelezte.Az alperes határozatával 51 612 forint tartozás és kamatai, valamint 300 forint költség megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes mentesülésre irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította, ezért keresetlevelet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy nem volt tagja a szakcsoportnak. Munkaszerződést írt alá, és munkabérben részesült, tehát munkaviszonyban állt. Ezért a szakcsoport veszteségéért nem felel. A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a szövetkezeti döntőbizottság határozatának a felperesre vonatkozó rendelkezését, az alperes fizetési felszólításának a 300 forint költség megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte, a főkövetelés után a kamatfizetés kezdő időpontját 1989. május 4. napjától állapította meg. Ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes tagsági viszonyát közvetett módon, a szakcsoport volt elnökének egy másik perben tett vallomása, az 1987. március 25-én kelt munkaszerződés tartalma, a vagyoni hozzájárulás vállalása és fizetése, valamint a csatolt, a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak írt adatközlés igazolja. A felperes tehát köteles e megállapított tagsági jogviszonya alapján és az igazságügyi szakértő által megállapított, 1987. és 1988. évi veszteségre tekintettel a felvett többletjövedelmet visszafizetni.
Az ítélet ellen - teljes mentesülése érdekében - a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a munkaügyi bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, és helyes az abból levont jogi következtetése is.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.
Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról a 3/1984. (I. 17.) MT rendelettel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet (R.) rendelkezik. E jogszabály a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. (Szvt.) 116. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján került megalkotásra. A felek perbeli jogvitájának elbírálásánál ennek folytán az R. rendelkezései, valamint az 1971. évi III. tv. és az annak végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet (Szv. R.) rendelkezései az irányadók.
Az R. 2. §-ának (1) bekezdése szerint szakcsoportot legalább öt, belépésre jelentkező személy alakíthat. A (2) bekezdés szerint szakcsoport megalakításához az alakuló tagértekezlet megtartása és a zavartalan működés megkezdéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása, továbbá - az alapszabály rendelkezése szerint - a szövetkezet közgyűlésének (küldöttgyűlésének) vagy vezetőségének (igazgatóságának, a továbbiakban: vezetőség) a jóváhagyása szükséges.
Peradat, hogy az alperes keretében működő szakcsoport rendelkezett működési szabályzattal, és azt az alperes szövetkezet vezetősége határozatával jóváhagyta. A jóváhagyott működési szabályzat III/3. pontja azonban a szakcsoport megalakításához a szövetkezet küldöttgyűlésének hozzájárulását kívánja meg. A perben az alperes nem tudta a küldöttgyűlésnek olyan határozatát csatolni, amely a szakcsoport megalakítását és működését jóváhagyta volna. A vezetőségi határozat az R. 3. §-ának (3) bekezdése alapján kizárólag a szakcsoport működési szabályzatát hagyta jóvá, és rendelte el annak felterjesztését és a megalakulás tényének bejelentését az állami felügyeleti szervhez.
Mindebből következik, hogy a perben rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az alperes keretében működő szakcsoport az alperes küldöttgyűlésének jóváhagyása nélkül alakult meg és működött.
Az Szv. R. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a belépés iránti kérelmet a vezetőséghez írásban kell benyújtani. A kérelemnek nyilatkozatot is kell tartalmaznia arról, hogy a belépni kívánó személy a szövetkezet alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a tag felvételéről - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a tagértekezlet dönt [R. 14. § (4) bek.].
Az alperes e perben ilyen belépési nyilatkozatot bemutatni nem tudott, de nem is tudhatott, mert a szakcsoport volt elnökének előadása szerint ilyen nyilatkozatok nem voltak, sőt törvényességi vizsgálat keretében arra merült fel adat, hogy a tagok felvétele nem történt meg.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a tagsági viszony fennállását ráutaló tényekkel bizonyítani nem lehet, ezért sem a tagokkal kötött munkaszerződések, sem a társadalombiztosítási igazgatóság adatközlést tartalmazó levele - amely egyébként az alperes bevallásán alapszik - a belépési nyilatkozatot, a tagfelvétel tényét nem pótolja, és a vagyoni hozzájárulás levonása sem dönti el a tagsági viszony tényét.
Mindezek alapján egyértelműen azt a következtetést kell a perben feltárt bizonyítékokból levonni, hogy a felperes nem volt tagja a szakcsoportnak, hanem munkaviszonyban állt.
A Legfelsőbb Bíróságnak a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos perdöntő ténykövetkeztetését alátámasztja a periratok között található munkakönyv fotómásolata is. E szerint az alperes a szakcsoport megszűnésekor a felperes munkakönyvét "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel adta ki.
A kifejtettekre figyelemmel a munkaviszonyban álló felperesnek az esetleges veszteségekért jövedelem-visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletének a felperes keresetét elutasító rendelkezését - a szövetkezeti döntőbizottság határozatára is kiterjedően - megváltoztatta, és az alperesnek a felperest visszafizetésre kötelező határozatát hatálytalanította. A pervesztes alperest kötelezte a perindítással felmerült illeték, továbbá a felperes javára együttes első- és másodfokú eljárási költség megfizetésére (M. törv. II. 10 560/1991. sz.)