adozona.hu
BH 1992.2.144
BH 1992.2.144
I. A termelőszövetkezet tagját a fegyelmi eljárás megindításáról annak a magatartásnak megjelölésével kell írásban értesíteni, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték. A fegyelmi eljárást az annak megindításától számított 30 napon belül írásba foglalt határozattal kell befejezni, amely határidő - indokolt esetben - egy ízben 30 nappal meghosszabbítható [7/1977. (III. 12.) MT r. 104. § (1) és (3) bek.]. II. A vezető beosztású termelőszövetkezeti tagtól - szabályozás hiányában is - elvárható, hogy a gondj
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állattenyésztési ágazatvezető beosztású felperes 1977. május 1. napja óta volt tagja az alperes termelőszövetkezetnek. E vezetői tisztéről 1989. május 31-én azonnali hatállyal lemondott.
Az alperes vezetősége az 1989. augusztus 11-én kelt fegyelmi határozatával a felperest kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy 1989. június 1. napjával a munkavégzést önhatalmúlag felfüggesztette, az általa vezetett ágazatot nem adta át szabályszerűen, önkényes távolmaradásával ne...
BH 1992.2.144 I. A termelőszövetkezet tagját a fegyelmi eljárás megindításáról annak a magatartásnak megjelölésével kell írásban értesíteni, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték. A fegyelmi eljárást az annak megindításától számított 30 napon belül írásba foglalt határozattal kell befejezni, amely határidő - indokolt esetben - egy ízben 30 nappal meghosszabbítható [7/1977. (III. 12.) MT r. 104. § (1) és (3) bek.].
II. A vezető beosztású termelőszövetkezeti tagtól - szabályozás hiányában is - elvárható, hogy a gondjaira bízott ágazatot a helyettesének hiánytalanul átadja.
Az állattenyésztési ágazatvezető beosztású felperes 1977. május 1. napja óta volt tagja az alperes termelőszövetkezetnek. E vezetői tisztéről 1989. május 31-én azonnali hatállyal lemondott.Az alperes vezetősége az 1989. augusztus 11-én kelt fegyelmi határozatával a felperest kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy 1989. június 1. napjával a munkavégzést önhatalmúlag felfüggesztette, az általa vezetett ágazatot nem adta át szabályszerűen, önkényes távolmaradásával nehéz helyzetbe hozta a termelőszövetkezetet, ugyanakkor egy másik termelőszövetkezettel vállalkozási szerződést kötött állattenyésztési feladatok ellátására.
A felperesnek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította, ezért annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes úgy mondott le ágazatvezetői tisztségéről, hogy tagsági viszonyát csak formálisan akarta fenntartani, ami ellentétes a szövetkezet alapelveivel. 1989. június 1-jétől nem jelent meg a munkahelyén, a munkakörét nem adta át, és ezzel olyan fegyelmi vétséget követett el, amely - a korábbi fegyelmi büntetéseire is figyelemmel - a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását teszi indokolttá.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével - a döntőbizottság határozatára is kierjedően - megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és hatályon kívül helyezte az alperes vezetőségének határozatát, valamint az azon alapuló fegyelmi határozatot.
A jogerős ítélet indokolásának lényege szerint a felperes 1989. május 31-én azonnali hatállyal lemondott az ágazatvezetői munkaköréről, az alperes vezetősége azonban ebben a helyzetben nem intézkedett. A felperes jogosult volt egyoldalúan is a tagsági megállapodást felbontani, és az alperes lett volna köteles más munkakörben történő foglalkoztatása iránt intézkedni vagy a foglalkoztatását átmenetileg szüneteltetni. A felperes azzal, hogy az alperes intézkedésére várva távol maradt a munkahelyétől, nem követett el fegyelmi vétséget. Az alperes a munkakör átadás-átvételét nem szabályozta, ezért a felperes e körben sem követett el fegyelmi vétséget.
A felperes 1989. július 14-én kötött egy másik termelőszövetkezettel munkavégzésre irányuló vállalkozási szerződést. Ezt a felperes a szakvezetői megbeszélésen szóban bejelentette. Ágazatvezetői munkakörét kötetlen munkaidőben látta el, és két munkahely közötti távolság lehetővé tette a két munkakör ellátását, tehát e körben sem állapítható meg a felperes kötelezettségszegése. Ezért fegyelmi felelősségre vonása alaptalan.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1967. évi III. törvény (Tv) 76. §-a szerint fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás alapján lehet kiszabni. A jogszabály végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (R.) 104. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban kell értesíteni annak a magatartásnak a megjelölésével, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, és a (3) bekezdés értelmében a fegyelmi eljárást az annak megindításától számított 30 napon belül írásbeli határozattal kell befejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
Peradat, hogy a felperes a termelőszövetkezet tagja volt, állattenyésztési ágazatvezető, akivel szemben a fegyelmi jogkört a Tv. 74. §-ának (1) bekezdése értelmében a termelőszövetkezet vezetősége gyakorolja.
Az ítéletekben - a felek előadása alapján - csupán utalás történt a fegyelmi eljárás elrendelésére, azonban sem a vezetőség e vonatkozásban hozott határozata, sem a fegyelmi határozat nem található az iratok között. A Legfelsőbb Bíróság előtt folyó törvényességi eljárásban az alperes előadta, hogy a vezetőség már 1989. június 19-én tett intézkedésével elrendelte a fegyelmi eljárást, és az első meghallgatásra 1989. június 29-én került sor. Az értesítés és az első jegyzőkönyv hiányzik az iratanyagból. A felperes ugyanakkor felmutatta az 1989. június 26-án kelt értesítést a fegyelmi eljárás megindításáról, valamint az 1989. augusztus 11-én kelt fegyelmi határozatot. Ez az értesítés és határozat is hiányzik az iratanyagból. A peres iratok között kizárólag az 1991. augusztus 9-én tartott rendkívüli vezetőségi ülés jegyzőkönyve található, az tartalmazza - indokolás nélkül - a kizárást kimondó határozatot.
A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felperes által felmutatott fegyelmi határozat 1989. augusztus 11-én kelt, nem tisztázott tehát, hogy miért indította meg az alperes 1989. június 19-én, majd 1989. június 26-án is az eljárást, miért tér el az írásba foglalt és kézbesített fegyelmi határozat keltezése a döntés keltétől.
Mindezek folytán az eljárt bíróságok eleve nem kerülhettek abba a helyzetbe, hogy a jogvitát megnyugtató módon bírálják el. Nem vizsgálták, hogy az alperes a fegyelmi eljárást szabályszerűen folytatta-e le, a fegyelmi határozatot időben hozta-e meg, és a fegyelmi határozat hiányában az sem dönthető el, hogy milyen kötelezettségszegéseket rótt az alperes a felperes terhére, és hogy azokat valóban elkövette-e.
A másodfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes 1989. július 14-én létesített munka végzésére vonatkozó vállalkozási jogviszonyt egy másik termelőszövetkezettel. Ez a megállapodás nem található az iratok között, ugyanakkor a perben arra merült fel adat, hogy a felperes ágazatvezető tisztségéből való lemondását követő napon már a másik termelőszövetkezetnél dolgozott. A felperes részletes meghallgatásával ezt az ellentmondást sem oldották fel, holott ha már másnap munkába állt, eleve nem kívánt eleget tenni közös munkavégzési kötelezettségének. A másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben, mint vezető beosztású tagtól - szabályozás hiányában is - elvárható volt, hogy a gondjaira bízott ágazatot helyettesének hiánytalanul átadja.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a mindkét fokon eljárt bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. (M. törv. II. 10 300/1991. sz.)