adozona.hu
BH 1992.2.105
BH 1992.2.105
Szolgálati lakás jóhiszemű jogcím nélküli használójának elhelyezésére felajánlott lakás megfelelőségének elbírálásánál irányadó szempontok [1/1971. (II. 8.) Korm. r. 117. § (3)-(4)-(5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező kezelésében álló 104, 85 m2 nagyságú, kétszobás, összkomfortos óvodavezetői szolgálati lakás bérlője 1975. december 31. napjáig a kötelezett volt. A lakást 1976. január 1. napjától kezdődően a kötelezett mint jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó a házastársával együtt használta.
A bíróság jogerős ítélete arra kötelezte az eljárás kötelezettjét, hogy a szolgálati lakást 15 napon belül ingóságaitól ürítse ki, és adja a kezelő birtokába. A bíróság ebben az ítéletében megállapított...
BH 1992.2.105 Szolgálati lakás jóhiszemű jogcím nélküli használójának elhelyezésére felajánlott lakás megfelelőségének elbírálásánál irányadó szempontok [1/1971. (II. 8.) Korm. r. 117. § (3)-(4)-(5) bek.].
A kérelmező kezelésében álló 104, 85 m2 nagyságú, kétszobás, összkomfortos óvodavezetői szolgálati lakás bérlője 1975. december 31. napjáig a kötelezett volt. A lakást 1976. január 1. napjától kezdődően a kötelezett mint jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó a házastársával együtt használta.A bíróság jogerős ítélete arra kötelezte az eljárás kötelezettjét, hogy a szolgálati lakást 15 napon belül ingóságaitól ürítse ki, és adja a kezelő birtokába. A bíróság ebben az ítéletében megállapította azt is, hogy a kötelezett elhelyezéséről a kérelmező köteles gondoskodni legalább egyszobás és a kiürítendőnél eggyel alacsonyabb komfort fokozatú lakás biztosításával.
A kérelmező a kötelezett elhelyezése céljára egy egy szoba komfortos tanácsi bérlakást biztosított. A kötelezett a felajánlott lakást nem fogadta el. A kérelmező a kérelmében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a felajánlott lakás megfelelőségét, és kötelezze ellenfelét a lakás elfogadására. Az eljárás során a kötelezett arra hivatkozott, hogy a felajánlott lakás nem megfelelő. A lakás olyan kicsi, hogy abban az ingóságainak jelentősebb részét nem tudja elhelyezni, ezenkívül a lakás igen zajos. Kifogásolta azt is, hogy a lakás barkácsolt villanyfűtéssel van ellátva, s ez a fűtési mód a legdrágább, amelyet nyugdíjasként nem tud megfizetni. Végül érvelt azzal is, hogy súlyos beteg, a férje is gyógykezelés alatt áll, s egészségi körülményeik folytán e lakás részükre nem megfelelő.
A bíróság az eljárás során helyszíni szemlét tartott, majd végzésével megállapította, hogy a felajánlott lakás a kötelezett elhelyezésére megfelelő.
A végzés ellen a kötelezett fellebbezést nyújtott be, megismételve az eljárás során már előadott érveit.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy a kérelmező tartozik a kötelezettnek a kiürítéssel egyidejűleg a két lakás használatbavételi díja közötti különbözet fejében 8000 forintot megfizetni, a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM együttes rendelet melléklete szerint.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A jogerős végzés több szempontból megalapozatlan.
1. A kötelezett jelenlegi lakása 104, 85 m2-es kétszobás, ezzel szemben a bíróságok által megfelelőnek minősített lakás alapterülete mindössze 33 m2, egyetlen szobája 17,2 m2-es. Az eljárás során a bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna, hogy a felajánlott lakásban a kötelezett meglevő bútorai közül a legszükségesebbek egyáltalán elhelyezhetők-e.
2. Vizsgálniuk kellett volna a bíróságoknak azt is, hogy a felajánlott lakás megfelelő fűtéssel rendelkezik-e. Szakértőt kellett volna meghallgatni arra nézve, hogy a cserépkályhába épített villanyfűtés szakszerűen került-e kivitelezésre. Ugyancsak szakértő bevonásával meg kellett volna vizsgálni azt is, hogy mibe kerül a felajánlott lakás villanyárammal való fűtése, s ezt a fűtést a jelenlegi áramdíjak mellett a nyugdíjas kötelezett és az ugyancsak nyugdíjas férje egyáltalán meg tudja-e fizetni. A fűtéssel kapcsolatban vizsgálni kellett volna azt is, hogy a cserépkályha átalakítható-e, ha igen, milyen költséggel, hagyományos, szilárd tüzelésű üzemmódra. A kérelmezőt nyilatkoztatni kellett volna arra nézve, hogy vállalja-e a fűtés átalakítását. Ugyancsak vizsgálniuk kellett volna az eljárt bíróságoknak, hogy a fürdőszoba zárhatósága biztosítható-e, és a kérelmező vállalja-e ennek megoldását.
3. Az eljárás során a kérelmezett képviselője által becsatolt több orvosi igazolásra tekintettel körültekintően vizsgálni kellett volna, hogy a felajánlott lakás - a kötelezett és házastársa egészségi állapotát is figyelembe véve - megfelelőnek tekinthető-e a nevezettek elhelyezése céljára.
A lefolytatandó új eljárásban mindezen kérdéseket vizsgálnia kell az elsőfokú bíróságnak ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson a lakás megfelelősége kérdésében.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok végzéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 763/1991. sz.)