adozona.hu
BH 1992.1.67
BH 1992.1.67
A prémiumelőleg annak ellenére nem munkabér, hogy azt a munkáltató a bérköltség terhére fizeti ki. A prémiumelőleget a dolgozó elszámolási kötelezettséggel veszi át, ezért fogalmilag kizárt annak tévesen kifizetett bérként való minősítése [Mt V 65. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű alperes gazdasági osztályvezető, a II. rendű alperes igazgatóhelyettes munkakörben dolgozik a felperesnél. A felperes 1988 júniusában prémiumfeladatokat tűzött ki az alperesek részére az 1988. évre. Ezek 1. pontja szerint az alperesek feladata a számítóközpont 1988. évi jóváhagyott eredménytervének megvalósítása volt. Ennek teljesítése esetén az 1. rendű alperest 37 000 forint, a II. rendű alperest 345 000 forint prémium illette meg.
A felperes 1989 májusában az I. rendű alperest...
BH 1992.1.67 A prémiumelőleg annak ellenére nem munkabér, hogy azt a munkáltató a bérköltség terhére fizeti ki. A prémiumelőleget a dolgozó elszámolási kötelezettséggel veszi át, ezért fogalmilag kizárt annak tévesen kifizetett bérként való minősítése [Mt V 65. §].
Az I. rendű alperes gazdasági osztályvezető, a II. rendű alperes igazgatóhelyettes munkakörben dolgozik a felperesnél. A felperes 1988 júniusában prémiumfeladatokat tűzött ki az alperesek részére az 1988. évre. Ezek 1. pontja szerint az alperesek feladata a számítóközpont 1988. évi jóváhagyott eredménytervének megvalósítása volt. Ennek teljesítése esetén az 1. rendű alperest 37 000 forint, a II. rendű alperest 345 000 forint prémium illette meg.A felperes 1989 májusában az I. rendű alperest 16 950 forint, a II. rendű alperest 19 650 forint prémiumelőleg visszafizetésére kötelezte. Ezt azzal indokolta, hogy a számítóközpont eredményterve nem valósult meg, és az egyéni felelősségük körében súlyos hiányosság mutatkozott.
Az alperesek kérelme alapján eljárt munkaügyi döntőbizottság határozatával hatályon kívül helyezte a visszafizetésre kötelező határozatokat, amelynek megváltoztatása iránt a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a felperes visszafizetésre kötelező határozatait hatályában fenntartotta. Az ítélet indoklásának lényege szerint a prémiumfeladat kitűzése nem volt szabályszerű, mert azt a felperes év közben adta ki. Szabálytalanul kiadott prémiumfeltétel alapján pedig nincs lehetőség prémiumelőleg kifizetésére.
A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatával hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A határozat szerint a munkaügyi bíróságnak az új eljárása során vizsgálnia kell, hogy a munkaügyi döntőbizottság szabályszerűen megalakított tanácsban hozott-e határozatot, ezen túl meghatározta, hogy miként kell értelmezni a prémiumcsökkentő és -kizáró feltételeket, mert téves álláspontja miatt ezzel nem foglalkozott. Ezek szerint a jogszabály nem rendelkezik a prémium év közben történő kitűzésének tilalmáról. A szóban levő prémiumkitűzés tartalmából az állapítható meg, hogy a prémiumfeladat nem teljesítése "kizáró feltétel", ezzel szemben a "csökkentő feltételek" tételesen meghatározzák az eredménytervtől való lemaradás esetén a százalékos arányban kifizethető prémium összegét. E megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy a felperes akarata csak a prémium csökkentésére irányult, amennyiben a tervtől elmaradtak. A kifizetés feltételének ellenkező magyarázata ugyanis azt jelentené, hogy az eredménytervtől való bármely mértékű lemaradás önmagában a prémiumfeladat nem teljesítéseként, tehát kizáró feltételeként lenne felfogható.
Az új eljárásban a munkaügyi bíróság végzésével hatályon kívül helyezte a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a döntőbizottságot új eljárásra utasította, mert nem szabályszerűen megalakított tanácsban járt el.
A munkaügyi döntőbizottság az ezt követően hozott határozatával a felperes prémiumelőleg-visszafizetését elrendelő intézkedéseit hatályon kívül helyezte, egyúttal arra kötelezte, hogy az I. rendű alperes részére az általa visszafizetett prémiumelőleg után 11 325 forint nettó késedelmi kamatot és mindkét alperes részére a Legfelsőbb Bíróság tárgyalásán való részvétel költségei címén 552-552 forintot fizessen meg.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indoklásának lényege szerint a felperes a prémiumelőleg visszafizetésére kötelező határozatának meghozatalakor figyelmen kívül hagyta az Mt. V. 65. §-ának (1) bekezdésében írt 30, illetve 60 napos határidőt. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a kifizetést maga idézte elő. Az alperesek az 1988. évi prémiumfeladat teljesítése tárgyában értékelést készítettek, azt a munkáltatónak átadták, ezt követően a felperes a prémiumelőleget kifizette. A kifizetés nem az alperesek magatartása miatt történt.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban utal a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán törvénysértés, illetőleg megalapozatlanság esetében a megtámadott határozatot egészében vagy megfelelő részében hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Legfelsőbb Bíróság határozatának iránymutatása a bíróságra kötelező, az abban kifejtett jogi állásponthoz kötve van [Pp. 275. §-ának (2) bek.]. A munkaügyi bíróság tehát jogszabályt sértett, amikor a törvényességi határozatában foglalt állásponttól eltért.
A prémiumelőleg nem munkabér, annak ellenére, hogy azt a munkáltató a bérköltség terhére fizeti ki. A prémiumelőleget a dolgozó elszámolási kötelezettséggel veszi át, ezért fogalmilag kizárt annak tévesen kifizetett bérként való minősítése. Ha ugyanis a dolgozót a jövőben esedékes vagy várható prémium - amelynek terhére az előleget kifizették - valamely oknál fogva mégsem illeti meg, a jogosultság megszerzésének reményében adott előleg a végleges vagy várható kifizetési feltétel meghiúsulása esetén visszajár, illetve a munkajogi általános elévülési időn belül visszakövetelhető.
Az eljárt bíróságnak az ezzel ellentétes - az Mt. V. 65. §ára alapított - álláspontja téves. Miután a munkaügyi bíróság nem tisztázta, hogy az alpereseket milyen összegű prémium illeti meg, és egyáltalán megilleti-e, a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 085/1991. sz.)