adozona.hu
BH 1992.1.66
BH 1992.1.66
Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben kikötött feltételek teljesítésére - anyagi helyzetére figyelemmel - képtelenné vált, és szerződésszegése kimenthetőnek bizonyult, mentesíteni kell a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól [6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés 18. § (1) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1975-től volt a felperes alkalmazottja, és a felperes egyik könyvesboltjának vezetője.
A peres felek 1988. július 29-én tanulmányi szerződést kötöttek az alperesnek könyvesboltvezető képesítést nyújtó tanfolyamon való részvételére. Ebben a felperes többek között vállalta a tanfolyam teljes költségét, a napidíj, az átlagkereset kifizetését, a szállás, valamint az utazási költségek viselését. Vállalta továbbá azt is, hogy a mellékletben feltüntetett és a vizsgaeredménytől függő bére...
BH 1992.1.66 Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben kikötött feltételek teljesítésére - anyagi helyzetére figyelemmel - képtelenné vált, és szerződésszegése kimenthetőnek bizonyult, mentesíteni kell a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól [6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés 18. § (1) bek. b) pont].
Az alperes 1975-től volt a felperes alkalmazottja, és a felperes egyik könyvesboltjának vezetője.A peres felek 1988. július 29-én tanulmányi szerződést kötöttek az alperesnek könyvesboltvezető képesítést nyújtó tanfolyamon való részvételére. Ebben a felperes többek között vállalta a tanfolyam teljes költségét, a napidíj, az átlagkereset kifizetését, a szállás, valamint az utazási költségek viselését. Vállalta továbbá azt is, hogy a mellékletben feltüntetett és a vizsgaeredménytől függő béremelést, jutalmat kifizeti.
Az alperes ezzel szemben arra kötelezte magát, hogy legalább "megfelelt" eredménnyel vizsgázik, és a képesítés megszerzésétől számított két éven belül fenntartja a munkaviszonyát.
A felperes az 1990. február 14-én hozott határozatával 30 197 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére kötelezte a felperest, mert a tanulmányait 1989. február 20-án abbahagyta, és a képesítést nem szerezte meg.
Az alperes kérelmére eljárt munkaügyi döntőbizottság határozatával hatályon kívül helyezte a visszafizetésre kötelező határozatot. Álláspontja szerint az alperes 1989. február 20-án kellő indokkal kérte a tanulmányi szerződés felbontását, amelyre a munkáltató nem válaszolt. Ebből jogszerűen feltételezte, hogy a felperes a kérelmét teljesítette.
A felperes keresetlevelében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását, és a visszafizetésre irányuló határozata hatályban tartását. Utalt arra, hogy a munkaügyi döntőbizottság helytelen következtetést vont le a munkáltató hallgatásából, mert ez önmagában csak azt jelenti, hogy a felek nem működtek közre a szerződés megszüntetésében.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a felperes 1990. február 14-én hozott határozatát hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes a tanulmányok abbahagyásával megszegte a szerződésben vállalt kötelezettségét. Ezen nem változtat az sem, hogy ezt a szándékát a személyzeti osztálynak bejelentette. Önmagában ez a tájékoztatás nem eredményezte a szerződéses kötelezettsége alól történő mentesülését, és a munkáltató az Mt. V. 11. §-ának (5) bekezdése alapján kellő jogalappal igényelte az általa nyújtott tanulmányi támogatás ellenértékét.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy az alperesnek felróható-e a tanulmányi szerződés megszegése, és a felperes ehhez képest joggal igényelhette-e vissza a tanulmányi támogatás ellenértékét. A kérdés eldöntésénél a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH-rendelkezés 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szabályból kell kiindulni. Eszerint a dolgozó a tanulmányi kedvezmények idejére kifizetett átlagkereset, illetőleg költségtérítés összegét köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha tanulmányait saját hibájából abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, illetőleg a munkáltatótól a tanulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna. Ez vonatkozik a tanfolyamon részt vevők kedvezményeire is [20. § (4) bekezdés].
A jogszabályban megjelölt "saját hiba" a felróhatóság szempontjából feltételezi a jogellenességet, mert csak jogellenes magatartás lehet felróható. Az általánosan elfogadott jogelvek szerint a szerződést kötő feleknek a tőlük elvárható módon kell a szerződési kötelezettségüket teljesíteni, és annak lehetetlenülése esetén az elvárható módon kell magukat kimenteni. A tanulmányi szerződés megszegése lehet vétkes és vétlen magatartás következménye. A vétkesség pedig kimenthető vagy kimenthetetlen. Az adott esetben egyértelműen bebizonyosodott, hogy az alperes vétkesség a szerződés megszegésében kimenthetőnek bizonyult. A szerződés teljesítése ugyanis lehetetlenné vált a számára.
A peres felek a szerződést 1988. július 29-én kötötték meg. Az alperes ettől az időponttól a vidéki lakásáról három esetben utazott az sz.-i egy-egy hetes kollégiumra. Ezt követően 1989. február 20-án a felperes személyzeti osztályvezetőjének írt levelében leírta, hogy őt már szakképzettnek kell tekinteni. Az anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy vállalja a reá eső költségeket. Leánya szerződéses munkaviszonyában havi 3200 forint bruttó bérért dolgozik, a szerződésének lejárta után neki kell az eltartásáról gondoskodnia. A saját 5600 forintos munkabére kettőjük napi megélhetését és ruházkodását nem biztosítja. Ezt később a munkaügyi döntőbizottsághoz előterjesztett kérelmében azzal egészítette ki, hogy 1990 májusától az anyagi helyzete tovább romlott. A 6000 forint fizetéséből kellett eltartania a 20 éves lányát, aki elhelyezkedni nem tudott. Erre figyelemmel kérte a szerződés felbontását, a munkáltató azonban nem válaszolt erre az írásbeli bejelentésre.
Az alperes 1989. február 20-i bejelentéséből megállapítható, hogy anyagi okokból vált számára lehetetlenné a szerződés teljesítése, és ennek felróhatósága nem bizonyosodott be. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a dolgozó egészségromlás miatt nem tudja a tanulmányi szerződésben reá háruló kötelezettségét teljesíteni (Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.263/1982/3. számú határozat).
A munkaügyi bíróság erre tekintettel akkor járt volna el megfelelően, ha a felperes keresetét elutasítja. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (M. törv. II. 10 030/1991. sz.)