adozona.hu
BH+ 2003.11.554
BH+ 2003.11.554
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályok értelmében a támogatásra szoruló hozzátartozóra tekintettel megállapított rendszeres szociális járadék összegét 1998. január 1-jét követően csak abban az esetben kellett tovább folyósítani, amíg a megállapításra okot adó körülmények fennálltak [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rend., 66/1997. (XII. 29.) NM-PM együttes rend. 11. § (5) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felperes részére 1992. április 1-jétől rendszeres szociális járadékot folyósít a Társadalombiztosítási Igazgatóság határozata alapján. A rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításával egyidejűleg többek között a felperes 1981. január 18-án született egyik gyermeke jogán a részösszegű növelésre való jogosultságát is megállapította, mert a gyermek a Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában tanulmányokat folytatott. A növelt összeget az alperes 1999. június ...
A felperes 2000. szeptember 18-án a rendszeres szociális járadéka növelésére igényt terjesztett elő az alpereshez, amely azt a 66/1997. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelet 11. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel a mindkét fokon hozott határozatával elutasította.
A felperes a keresetében arra hivatkozással kérte a növelés megállapítását a gyermeke után, hogy a középfokú tanulmányainak befejezését követően előkészítő tanfolyamon vett részt, minthogy a főiskolára nyomban nem vették fel, de 2000. szeptember 18-tól a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának I. éves hallgatója.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes határozatait és megállapította, hogy a felperes 2000. szeptember 18-tól kezdődően jogosult a növelés összegére.
Álláspontja szerint a felperes esetében nem új igény bejelentéséről van szó, minthogy a gyermeke a tanulmányok folytatásának ideje alatt jogosult volt a növelés összegére. Az, hogy a gyermek a tanulmányait nem közvetlenül a középiskola befejezését követően folytatta, ténykérdés, azonban a gyermek életének folyamata szerint a felsőfokú oktatási intézményben folytatandó tanulmányok egy egységes egész folyamatot képeznek, ezért a rendszeres szociális járadék növelésére irányuló igény sem minősül új igénynek a felperes esetében.
Az alperes felülvizsgálati kérelme - a tartalmát tekintve - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a felperes keresetének elutasítására irányult.
Az álláspontját a felperes igényét elutasító határozataiban foglalt azonos állásponttal egyezően fejtette ki a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet módosító 66/1997. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelet 11. §-ának (4) és (5) bekezdésére figyelemmel.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról közzétett 66/1997. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelet 11. §-ának (5) bekezdése értelmében a támogatásra szoruló hozzátartozóra tekintettel megállapított rendszeres szociális járadék növelt összegét a jogosultsági feltételek fennállása esetén 1998. január 1-jét követően továbbra is folyósítani kell mindaddig, amíg a megállapításra okot adó körülmények fennállnak.
A felperes fia 1999. júniusában fejezte be a középiskolai tanulmányait, ezért a felperes eddig az időpontig volt jogosult a rendszeres szociális járadékának növelt összegére. Ezt követően azonban megszűntek a növelés megállapítására okot adó körülmények.
Minthogy a gyermek csak 2000. szeptemberében kezdte meg az újabb tanulmányait a főiskolán, az alperes jogszerűen tagadta meg a felperes növelésre irányuló igényének teljesítését, minthogy az előzőekben megjelölt jogszabály 11. §-ának (4) bekezdése szerint az 1997. december 31-ét követő időponttól nem állapítható meg új jogosultság szociális járadék növelésére.
A felperesnek a 2000. szeptember 18-án előterjesztett igénye pedig a szociális járadék növelésére irányuló új jogosultság megállapítására irányult.
Téves ezért a munkaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes esetében nem minősült új igénynek a rendszeres szociális járadék növelésére irányuló igény. Egyebekben a felperes az alperesnek a növelés megszüntetése tárgyában hozott elsőfokú határozatát nem támadta meg, az jogerőre emelkedett, ezért már ennél az oknál fogva is új igénynek kell a későbbiekben előterjesztett igényét tekinteni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét és elutasította a felperes keresetét [Pp. 275/A. § (2) bek.]. (Legf.Bír.Mfv.II.11.049/2003.)