adozona.hu
BH+ 2003.9.445
BH+ 2003.9.445
Ha az igénylő munkaképesség-csökkenése a társadalombiztosítási határozat meghozatalakor csak 50%-os volt, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult [1997. évi LXXXI. tv. 23. §.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a mindkét fokon hozott határozatával elutasította a felperes rokkantsági nyugdíj megállapítására és folyósítására irányuló igényét, miután az OEP OOSZI első- és másodfokú bizottsága 50%-osnak minősítette a munkaképesség-csökkenése mértékét.
A felperes a keresetlevelében kérte az alperes másodfokú határozatának megváltoztatását és az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet kirendelését az egészségi állapotának felülvizsgálata céljából.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a f...
BH+ 2003.9.445 Ha az igénylő munkaképesség-csökkenése a társadalombiztosítási határozat meghozatalakor csak 50%-os volt, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult [1997. évi LXXXI. tv. 23. §.]
Az alperes a mindkét fokon hozott határozatával elutasította a felperes rokkantsági nyugdíj megállapítására és folyósítására irányuló igényét, miután az OEP OOSZI első- és másodfokú bizottsága 50%-osnak minősítette a munkaképesség-csökkenése mértékét.A felperes a keresetlevelében kérte az alperes másodfokú határozatának megváltoztatását és az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet kirendelését az egészségi állapotának felülvizsgálata céljából.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A per során beszerezte az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet véleményét, amely ugyancsak 50%-ban állapította meg a felperes munkaképesség-csökkenését. A felperes indítványozta a szakvélemény kiegészítését, mert álláspontja szerint az abban foglalt következtetés alapjául szolgáló szempontok a szakvéleményből nem állapíthatók meg, és nem ad arra választ, hogy milyen ismérvek alapján állapították meg az 50%-os munkaképesség-csökkenését.
A bíróság aggálytalannak értékelte a szakvéleményt, nem tartotta indokoltnak annak kiegészítését, ezért az abban foglaltakat ítélkezése alapjául elfogadta. Az egybehangzó orvosszakértői vélemények alapján megállapította, hogy a felperes nem felel meg az 1997. évi LXXXI. törvény 23. §-a (1) bekezdésében megállapított feltételeknek.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében fenntartotta azt az álláspontját, hogy az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem világos és okszerű, a következtetései alapjául szolgáló szempontok a véleményből nem állapíthatóak meg. Sérelmezte, hogy az indítványa ellenére a szakvélemény kiegészítését a bíróság nem rendelte el. Gerincműtéteire, betegségeire és az eljárást követő időszakban készült újabb szakértői véleményekre hivatkozott, amelyek megállapították az egészségromlásának fokozódását. Mindezekre figyelemmel elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme - annak indokait tekintve - a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben a bíróságnak azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy az alperes jogerős határozata - annak meghozatalakor - megfelelt-e a jogszabálynak. Ezért a határozathozatalt követően esetlegesen bekövetkezett egészségromlás a határozat jogszerűségét nem érinti, az újabb igénybejelentés alapjául szolgálhat. Az erre vonatkozóan csatolt, újabban keletkezett orvosi iratok a felülvizsgálat tárgyát a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése értelmében nem képezhették.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a vitatott igazságügyi orvosszakértői vélemény leletrésze mind a kórelőzményre vonatkozó, mind a vizsgálat során felvett adatokat részletesen rögzíti, és a vélemény a vizsgálat, valamint az orvosi adatok értékelése alapján levont következtetéseket tartalmazza. A felülvizsgálati kérelemben felhozott betegségre, tünetekre is kitér a szakvélemény, és egyebek mellett azok figyelembevételével is véleményezte a felperes munkaképesség-csökkenését. A szakvélemény ennélfogva hiányosnak, homályosnak, más szakértő véleményével ellentétben állónak nem tekinthető. A felülvizsgálati kérelem ezért a Pp. 182. §-ának (3) bekezdése megsértését alaptalanul sérelmezte.
Az előbbiekből következően a munkaügyi bíróság az eljárási jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján megalapozottan utasította el az ítéletével a felperes keresetét.
Ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pártfogó ügyvéd díját a 7/2002. (III. 30.) IM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján állapította meg, amelyet a (3) bekezdés szerint az állam visel.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében ugyancsak az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv.II.10.145/2002)