adozona.hu
BH+ 2003.8.398
BH+ 2003.8.398
Ha a munkavállaló gerincelfajulásos természetes eredetű betegsége nem okozott korábban keresetveszteséget, de az állapotának rosszabbodását okozó munkakörülményekre tekintettel utóbb kárt szenvedett, ezért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 174. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett egészségség-károsodásra hivatkozással előterjesztett keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 300 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elutasította a felperes keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelme folytá...
BH+ 2003.8.398 Ha a munkavállaló gerincelfajulásos természetes eredetű betegsége nem okozott korábban keresetveszteséget, de az állapotának rosszabbodását okozó munkakörülményekre tekintettel utóbb kárt szenvedett, ezért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 174. § (1) bek.].
A felperes a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett egészségség-károsodásra hivatkozással előterjesztett keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 300 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elutasította a felperes keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán hozott határozatával a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletének a felperes keresetét elutasító részére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot a felperes vagyoni és a már megítélt 300 000 forintot meghaladó nem vagyoni kártérítési igénye tekintetében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróság ítéletének az alperest 300 000 forint nem vagyoni kártérítés, perköltség és eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését hatályában fenntartotta.
A munkaügyi bíróság - a megismételt eljárásban hozott - ítéletével az alperest elmaradt jövedelem (837 055 forint) és kamatai, havi járadék (29 325 forint), továbbá 700 000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint perköltség és eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett tényállás körében a bíróság megállapította, hogy felperes gerincelfajulásos megbetegedése természetes eredetű ugyan, de ez korábban keresetveszteséget nem okozott. Ennek figyelembevételével - az állapotának rosszabbodását okozó munkakörülményekre tekintettel - a felperes egészségkárosodásából eredő kárért az alperes teljes kártérítési felelősségét állapította meg (MK 30. számú állásfoglalás). A felperes viszonylag fiatalon elvesztett 50%-os munkaképessége, mozgáskorlátozottsággal járó, fájdalomérzetet okozó megbetegedése miatt a jövőben megnehezült életvitele folytán elszenvedett nem vagyoni hátrány csökkentésére, további 700 000 forint nem vagyoni kártérítést talált alkalmasnak.
Az alperes a fellebbezésében a kártérítési felelősségének megállapítását és marasztalását vitatta.
A megyei bíróság 2.Mf.20.694/2001/2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati határozatban foglaltak figyelembevételével az alperes a felelősségét az okozati összefüggés hiányára hivatkozva már nem vitathatta. A teljes kártérítési felelősség megállapítása a gerincbetegségből adódó korábbi keresetveszteség hiányában helyesen történt. A nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az összes körülmény mérlegelésével megállapított összeg alkalmas a felperest ért hátrány kiküszöbölésére.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a 700 000 forint nem vagyoni kártérítés, továbbá az első- és másodfokú perköltségre, valamint eljárási illeték megfizetésére való kötelezésének mellőzését kérte. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati határozatában a már megítélt 300 000 forint nem vagyoni kártérítés összegét azért nem emelte meg, mert ezt az összeget tartotta megfelelőnek, és utóbb sem merült fel olyan körülmény, amely a kártérítési összeg megemelését indokolta volna. Arra hivatkozott, hogy az 50 %-os munkaképesség-csökkenés mellett a felperesnek lehetősége van újabb munkaviszonyt létesíteni. A munkahelyi körülményekkel való részokozati összefüggés miatt sem tartotta indokoltnak a 300 000 forintot meghaladó további összeg megítélését. Az első- és másodfokú perköltség túlzott összegét támadta, törvénysértésre hivatkozva. Az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján személyes illetékmentességére tekintettel jogszabálysértést panaszolt az illetékfizetési kötelezettsége megállapítása miatt is.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A korábbi felülvizsgálati határozatában a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az alperes felelősségét a felperes betegségének a munkavégzéssel való részokozati összefüggése megalapozza. Az alperes kártérítési felelőssége mértékének elbírálásához azonban a tényállás további kiegészítését tartotta szükségesnek, és ennek figyelembevételével a már megítélt nem vagyoni kártérítés összegét meghaladó felperesi igény elbírálására utasította az elsőfokú bíróságot. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelem nyilvánvalóan alaptalanul, tévesen vitatta a további nem vagyoni kártérítés megállapítását a felülvizsgálati határozatra hivatkozva.
A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok téves értelmezésén alapul az a felülvizsgálati támadás, amely önmagában a részokozati összefüggésből alperes részbeni felelősségére következtet. A munkaügyi bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően (MK 30. számú állásfoglalás), jogszabálysértés nélkül állapította meg az alperes teljes felelősségét a kiegészített tényállás alapján.
A nem vagyoni kártérítés mértékét a megállapított körülmények okszerű mérlegelésével, a mértéktartás és arányosság követelményei szem előtt tartásával állapította meg a munkaügyi bíróság. Az értékelt körülmények között a bíróság nem hivatkozott arra, hogy a felperes esetében kizárt újabb munkaviszony létesítése. Ennélfogva a felülvizsgálati kérelem az elhelyezkedési lehetőségből kiindulva okszerűen nem következtethetett a megállapított kártérítési összeg törvénysértő voltára.
Az első- és másodfokú eljárási költség mértékét a bíróságok a pertárgyérték (1 566 370 forint) alapulvételével - a megállapított 10 000 forint felülvizsgálati eljárási költségre is tekintettel - jogszabálysértés nélkül állapították meg [a perbeli időben hatályos 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. § (1) és (2) bekezdés].
A peres iratok alapján megállapítható, hogy az alperes sem az első-, sem a másodfokú eljárásban személyes illetékmentességére nem hivatkozott, és az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltétel meglétéről írásban nem nyilatkozott. Ennélfogva az eljárási illeték megfizetésére kötelezését - saját mulasztása folytán - jogszabálysértés hiányában alaptalanul vitatta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - a 700 000 forint nem vagyoni kártérítés, perköltség és eljárási illeték tekintetében az első fokú ítéletet helyben hagyó részében, valamint a másodfokú perköltségről és illetékről szóló rendelkezéseit - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Egyebekben a jogerős ítéletet nem érintette.
A pervesztes alperes a Pp. 78. §-a (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni.
Az alperes személyes illetékmentessége folytán (1990. évi XCIII. törvény 5. §. (1) bekezdés d) pont) a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §.]. (Legf. Bír. Mfv. I. 11.098/2001. sz.)