adozona.hu
BH+ 2003.8.394
BH+ 2003.8.394
A munkáltatói jogkör eseti átruházása is lehetséges és az átruházó nyilatkozat érvényességét nem érinti, hogy erről a munkavállaló nem kapott értesítést [Mt. 73. §, 74. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2001. január 5-én kelt munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítását és munkaviszonya helyreállítását kérte keresetében.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett ítéleti tényállás szerint a felperes 1994. július 1-jétől állt munkaviszonyban adminisztrátorként a P. K. Rt.-nél. A 2000. december 13-án kelt cégbejegyzéssel a P.-i K. Rt. és a Vagyonkezelő Kft. összevonásával jött létre az alperes részvénytárs...
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett ítéleti tényállás szerint a felperes 1994. július 1-jétől állt munkaviszonyban adminisztrátorként a P. K. Rt.-nél. A 2000. december 13-án kelt cégbejegyzéssel a P.-i K. Rt. és a Vagyonkezelő Kft. összevonásával jött létre az alperes részvénytársaság. Az alperes vezérigazgatója a 2000. december 14-én kelt iratban az elrendelt létszámleépítés módjáról rendelkezett, és ennek keretében a munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban - az átmeneti helyzetben - elrendelte, hogy a munkáltatói jogkört a volt társaságok vezetői gyakorolják. A felperes felmondását a jogelőd P. K. Rt. volt vezérigazgatója S L írta alá, aki az alperesnél divízió igazgató munkakört töltött be. Az alperes alapító okirata szerint a munkavállalók tekintetében a munkáltatói jogkört a vezérigazgató gyakorolja, aki azokat részben átruházhatja.
Az előbbiek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felmondás nem a jogosulttól származott. Az alapító okiratban foglalt felhatalmazás a vezérigazgató részére lehetőséget adott a munkáltatói jogkör átruházására, ez az intézkedés a 2000. december 14-ei feljegyzésben foglaltak szerint megtörtént.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - helytálló indokainál fogva - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a 2000. december 14-én kelt feljegyzés tartalma szerint a munkáltatói jogkör átruházása S. L.-ra a felperes munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatban megtörtént. Az Mt. 74. §-a (1) bekezdésében előírt értesítés elmulasztásához pedig nem fűződik olyan joghatás, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlására feljogosított személy által tett intézkedés az említett mulasztás miatt érvénytelen lenne.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte jogszabálysértésre hivatkozással. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperes nem bizonyította felmondása tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházását. Az Mt. 74. §-a (1) és (2) bekezdésébe ütköző jogszabálysértést panaszolt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a munkaügyi bíróság az alperes vezérigazgatójának a szabályszerűen aláírt okiratban foglalt nyilatkozata alapján - annak tartalma helytálló értelmezésével - megalapozottan következtetett a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházására a felperes munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban. Az említett okirat ugyanis egyértelműen tartalmazza, hogy a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkaviszonya felmondása esetén "a volt társaságok vezetői" gyakorolják a munkáltatói jogkört. Az irányadó tényállás szerint a felperest foglalkoztató jogelőd, a volt munkáltató vezetője S. L. volt, aki a felmondó intézkedést aláírta.
A munkáltatói jogkör eseti átruházása nemcsak személy szerint, hanem a munkavállalók meghatározott körére nézve is lehetséges, és az átruházásra vonatkozó nyilatkozat érvényességét nem érinti, hogy az azt tartalmazó iraton milyen elnevezés szerepel. Téves tehát, a Pp. 196. §-ával ellentétes az a felülvizsgálati érvelés, hogy az alperes csak határozattal, belső szabályzattal, utasítással bizonyíthatta volna a jogkör átruházását.
A felülvizsgálati kérelem a törvény téves értelmezésével és az ítélkezési gyakorlattal ellentétesen vitatta a felmondás jogszerűségét amiatt, hogy az alperes felperest a munkáltatói jogkör gyakorlójáról az Mt. 74. §-a (1) bekezdése szerint nem tájékoztatta. Önmagában a tájékoztatás elmaradása a munkáltatói intézkedés jogszerűségét nem érinti, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy hozta [Mt. 74. § (2) bekezdés]. A jogerős ítéletben e tekintetben kifejtett helytálló jogi álláspont támadása tehát a felülvizsgálatot nem alapozta meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275/A. §-a (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a pervesztes felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 11.169/2001. sz.)