BH+ 2003.6.295

I. Csoportos létszámcsökkentés esetén a felmondás indokának valóságát nem érinti, ha a munkáltató csak a létszámcsökkentésre utalt, de nem hivatkozott az előzetes értesítésben emellett közölt átszervezésre is [Mt. 94/A. §]. II. A végkielégítés és számítása az MTV-nél [Mt. 95. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes keresetében az 1999. november 16-án kelt rendes felmondás jogellenességének megállapítását, az eredeti munkakörébe visszahelyezését, az elmaradt munkabére megfizetését kérte, továbbá az alperes által megfizetett öt havi végkielégítésen túlmenően további négy havi végkielégítést követelt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest 1 340 000 forint végkielégítés különbözet megfizetésére, ezt meghaladóan elutasította a keresetet.
Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az...

BH+ 2003.6.295 I. Csoportos létszámcsökkentés esetén a felmondás indokának valóságát nem érinti, ha a munkáltató csak a létszámcsökkentésre utalt, de nem hivatkozott az előzetes értesítésben emellett közölt átszervezésre is [Mt. 94/A. §].
II. A végkielégítés és számítása az MTV-nél [Mt. 95. §].
A felperes keresetében az 1999. november 16-án kelt rendes felmondás jogellenességének megállapítását, az eredeti munkakörébe visszahelyezését, az elmaradt munkabére megfizetését kérte, továbbá az alperes által megfizetett öt havi végkielégítésen túlmenően további négy havi végkielégítést követelt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest 1 340 000 forint végkielégítés különbözet megfizetésére, ezt meghaladóan elutasította a keresetet.
Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az alperes a rendes felmondást a felperes munkaviszonyát is érintő létszámleépítéssel indokolta. A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként arra következtetett, hogy a felmondás indoka valós, okszerű volt, az alperes a több száz főt érintő csoportos létszámcsökkentés törvényi szabályait betartotta, a felperes munkakörét új munkavállalóval nem töltötte be.
A munkaügyi bíróság a végkielégítés különbözet iránti keresetet az alperes kollektív szerződése alapján ítélte megalapozottnak.
Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
A felperes a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresete elutasítását, az alperes a végkielégítés különbözet megfizetésére kötelezését sérelmezte.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
A rendes felmondás jogszerűsége tekintetében a bizonyítást kiegészítette, és az így megállapított tényállás alapján is osztotta az elsőfokú ítéleti álláspontot. A végkielégítés különbözet tekintetében a keresetet elutasító álláspontját arra alapozta, hogy az alperes a kollektív szerződése alapján a végkielégítés mértékét eleve az Mt. és a Kjt. alapján járó mérték összeszámításával együttes mértékként állapította meg, ezért a felperest a korábbi közalkalmazotti jogviszonya alapján további végkielégítés nem illeti.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértő másodfokú ítélet helyett lényegében a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte.
Álláspontja szerint a felmondás indoka átszervezés miatt létszámleépítés volt, ezért az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott az Mt. 94/A. §-ra az Mt. 89. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek vizsgálata helyett. Amiatt is jogsértőnek tartotta a felmondást, mert az nem tartalmazta az előzetes értesítésben közölt átszervezési indokot. Átszervezés a felmondáskor nem történt, nem szűnt meg, feladatai változatlanul megmaradtak, átszervezésre csak utóbb került sor, ezért a munkaviszonya megszüntetése jogellenes volt. A 22 év alperes által elismert közalkalmazotti jogviszonya alapján vitatta a jogerős ítéletnek a végkielégítés különbözet iránti keresetét elutasító álláspontját.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta el. A törvényen alapuló bírói gyakorlat szerint a felülvizsgálati kérelem - annak rendkívüli jogorvoslati jellegére, a kötelező jogi képviseletre tekintettel - az abban felhozott jogszabálysértés és az annak alapjául előadott indok szerint vizsgálható, a korábbi beadványra utalás vizsgálatát ezért a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
A másodfokú bíróság a bizonyítás kiegészítése alapján törvénysértés nélkül, a bizonyítékok okszerű értékelésével állapította meg a tényállást, ezért az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdés]. E tényállás szerint az alperes a felperest a munkaviszonyát érintő létszámcsökkentésről a törvény szerint előzetesen értesítette. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az a körülmény, amely szerint a rendes felmondásban az alperes a létszámcsökkentés indok mellett nem utalt az előzetes értesítésben ezen indok mellett megjelölt átszervezésre, a rendes felmondást nem teszi jogellenessé, mivel - amint azt a felülvizsgálati kérelem sem vitatta - az alperesnél csoportos létszámcsökkentés került végrehajtásra, és ez a felperes munkahelyét is érintette.
A felülvizsgálati kérelem ugyancsak nem vitatta a jogerős ítéletnek a szerkesztőségvezető tanúvallomásán alapuló megállapítását arról, hogy a létszámleépítés során a szerkesztőség több munkavállalója munkaviszonyát megszüntették, a felperes munkakörét a tanú vette át, a feladatok nagy részét külső munkatársak látják el.
Mindezekből törvénysértés nélkül következtetett a jogerős ítélet arra, hogy a perbeli rendes felmondás indoka valós és nem okszerűtlen. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a rendes felmondás létszámleépítésre vonatkozó indoka megalapozottságát nem érinti, ha a megvalósult létszámleépítés után a megmaradt feladatokat a meglévő munkavállalókkal, illetve polgári jogviszony létesítésével végezteti a munkáltató.
A munkaügyi bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a munkaügyi jogvitában nem vizsgálható, hogy a munkáltató miért az érintett munkavállaló munkaviszonyát mondta fel, és miért nem valamely azonos munkakörű más munkavállalóét (MK 95. számú állásfoglalás).
A felülvizsgálati kérelem ugyancsak nem vitatta a perbeli csoportos létszámleépítés tekintetében tett jogerős ítéleti megállapításokat. Ezzel összefüggésben kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a munkáltató és az üzemi tanács illetve a szakszervezet között a csoportos létszámleépítés egyes kérdéseiben való véleményeltérés önmagában nem teszi jogellenessé a létszámleépítéssel indokolt rendes felmondást, ha egyébként a csoportos létszámleépítés törvényi feltételei fennállását a munkáltató bizonyította.
A felülvizsgálati kérelemben a rendes felmondás tekintetében felhozottak ezért a jogerős ítélet törvénysértő voltának megállapítására nem adtak alapot.
A végkielégítés különbözet iránti kereset megalapozottsága vizsgálatakor az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki a részvénytársasággá átalakításáról szóló 1996. évi I. törvény 143. §-a (2) bekezdéséből, amely szerint az M. T. közalkalmazottainak jogviszonya az Rt. megalapításával munkaviszonnyá alakult át, és a felmondási idő , valamint a végkielégítés tekintetében úgy kell eljárni, hogy az Mt. szerinti mértékhez hozzá kell adni a Kjt.-nek a jogviszony átalakulása időpontjában irányadó szabályai szerint számított végkielégítés mértéket. Az alperes kollektív szerződése ennek a rendelkezésnek megfelelően szabályozta a végkielégítést.
A felperes az irányadó tényállás szerint 1989. december 1-jétől állt munkaviszonyban az alperessel, e jogviszonya 1992. július 1-jén a törvény rendelkezése folytán közalkalmazotti jogviszonnyá alakult, az Rt.-nél a munkaviszonya 1996. október 1-jétől 2000. szeptember 5-éig állt fenn. A felperes tehát 5 évet meghaladó közalkalmazotti jogviszonnyal és 3 évet meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, ezért a Kjt. 37. §-a (6) bekezdésének c) pontja értelmében négyhavi, míg az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján további egyhavi végkielégítés illette. Az alperes az ennek megfelelően összeszámított öt havi átlagkeresetet végkielégítésként megfizette, ezért a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítéletet ebben a körben megváltoztató rendelkezését a felülvizsgálati kérelem alaptalanul támadta.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek alapján utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Kjt. 37. §-ának (4) bekezdése a végkielégítés mértéke tekintetében áthelyezés alapján a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött, illetve a törvény szerint ilyennek minősülő idők beszámítását tette lehetővé, a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése szabályozta. A felperes az M. T. 1989-ben nem a Kjt. 87. § (2) bekezdése szerint minősülő munkáltatótól került áthelyezésre, ezért a korábbi jogviszonyának a végkielégítés mértéke szempontjából való beszámítására nincs jogszabályi alap. Mindezt nem érinti, hogy a besorolás és a jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő szempontjából a Kjt. szerint mely jogviszonyok voltak figyelembe vehetők, az erre vonatkozó szabályok ugyanis eltértek a végkielégítésre vonatkozó törvényi előírásoktól. Erre egyébként az alperes ún. beszámítási intézkedéséből is lehet következtetni.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés].
A felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf.Bír.Mfv.I.10.910/2001)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.