adozona.hu
BH+ 2003.5.244
BH+ 2003.5.244
A kártérítési járadék, amelyet a munkáltató a kártérítési felelőssége folytán a jövedelem elmaradása miatt fizet, nem nyugdíjszerű ellátás. E kártérítési összeg megállapítása a Munka Törvénykönyve szabályai szerint történik [Mt. 179. §, 182. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1967-ben a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett egészségkárosodása miatt többször indított keresetet az alperes jogutód munkáltató ellen.
Az adott ügyben a másodfokú bíróság a nyugdíjjárulék levonása tárgyában új eljárásra kötelező határozata folytán eljárt munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Az indokolás megállapította, hogy a szóban lévő igény elévülését egy másik ügyben indított kereset megszakította.
A felperes keresetveszteségi járadékát 1993...
BH+ 2003.5.244 A kártérítési járadék, amelyet a munkáltató a kártérítési felelőssége folytán a jövedelem elmaradása miatt fizet, nem nyugdíjszerű ellátás. E kártérítési összeg megállapítása a Munka Törvénykönyve szabályai szerint történik [Mt. 179. §, 182. §].
A felperes az 1967-ben a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett egészségkárosodása miatt többször indított keresetet az alperes jogutód munkáltató ellen.Az adott ügyben a másodfokú bíróság a nyugdíjjárulék levonása tárgyában új eljárásra kötelező határozata folytán eljárt munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Az indokolás megállapította, hogy a szóban lévő igény elévülését egy másik ügyben indított kereset megszakította.
A felperes keresetveszteségi járadékát 1993. október 1-jétől a nyugdíjfolyósító igazgatóság folyósítja. Az így fizetett összeget az alperes az Mt. 182. § alapján helytállóan csökkentette a nyugdíjjárulék összegével.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva, azok megismétlése nélkül helybenhagyta [Pp. 254. § (3) bekezdés].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a 60. életéve betöltése miatt a keresetveszteségi járadékából törvénysértéssel helyezik levonásba a nyugdíjjárulékot, másrészt álláspontja szerint a bíróságok törvénysértéssel mellőzték a havi 2542 forintban megjelölt többletjáradék iránti követelés elbírálását annak ellenére, hogy ezt az alperes elismerte, és a könyvszakértő is megállapította a szakvéleményében. Mindezek miatt - annak hangsúlyozásával, hogy a káresemény hiányában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozott volna - a kérelmeinek megfelelő határozat meghozatalát kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős határozat hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A keresetveszteségi járadék tárgyában a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott arra, hogy ezt a kereseti kérelmet a bíróságok nem bírálták el. A másodfokú bíróság a végzésével a nyugdíjjárulék levonása címén előterjesztett kereset elbírálását írta elő megismételt eljárásban, ebben a felperes az igényét e körben jelölte meg, illetve pontosította. Másrészt megállapítható, hogy a keresetveszteségi járadék emelése (amelyet a felperes a 60. életéve betöltése utáni tovább dolgozásra alapított, új tények megjelölése hiányában) ítélt dolgot képez, miként azt a Legfelsőbb Bíróság a végzésével már megállapította. Mindezek miatt a pernek ez a követelés nem volt, illetve nem lehetett tárgya, következésképpen a felperes alap nélkül sérelmezte a bíróság rendelkezésének hiányát. A felperesnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után csupán állított továbbdolgozása az előzőeket nem cáfolja.
Helytállóan indult ki a munkaügyi bíróság abból, hogy a kártérítési járadék - amelyet a munkáltató a kártérítési felelőssége folytán a jövedelem elmaradása miatt fizet- nem nyugdíjszerű ellátás. E kártérítési összeg megállapítása az Mt. szabályai (179., 182. §) szerint történik, ezért a másodfokú bíróság törvénysértés nélkül találta helyesnek az elsőfokú bíróságnak az Mt. 182. §-ával kapcsolatos érvelését.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás illetékét, és a felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §, 3/1984. (V. 27.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.288/2001. sz.)