adozona.hu
BH+ 2003.4.195
BH+ 2003.4.195
A felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, értékelésének és felülmérlegelésének. A Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körében történt-e jogszabálysértést megalapozó, nyilvánvalóan okszerűtlen, iratellenes következtetés [Pp. 270. § (1) bek., Mt. 28. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a 2000. július 31-én kelt munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és a munkaviszonya helyreállításának mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkaviszonyának felmondása az Mt. 28. §-ába ütközött, mert választott szakszervezeti tisztségviselő volt, és az alperes a felmondást megelőzően nem szerezte be a felettes szakszervezeti szerv egyetértését.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapít...
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította a rendes felmondás jogellenességét, és az alperest 12 havi átlagkereset (697 752 forint), elmaradt munkabér (175 824 forint), valamint ennek kamatai megfizetésére kötelezte.
Az ítélet tényállása szerint a felperest az alperesnél működő szakszervezeti alapszervezet tisztségviselőjévé választották 1989-ben, szervező-titkári feladatokat látott el. A Szakszervezeti Szövetség 1990-ben történt megalakulását követően az alapszervezet a szövetség alapszabályát figyelembe véve működött, saját szervezeti és működési szabályzatot nem alkotott. A választott tisztségviselők a tagság döntése alapján határozatlan ideig, visszahívásukig látták el tisztségüket. A létszámleépítésről született döntésre tekintettel az alperes ügyvezető igazgatója a szakszervezeti titkártól a szakszervezeti tagokról és tisztségviselőkről egy névsort kért. A szakszervezeti titkár a névsort elkészítette, de azon szakszervezeti tisztségviselőket nem jelölt meg. Az alperes csak a szakszervezeti titkár munkaviszonya felmondásához kérte a felettes szakszervezeti szerv egyetértését.
A munkaügyi bíróság az előbbiek alapján bizonyítottnak találta, hogy a felperes választott tisztséget töltött be a felmondás közlésekor, ezért az alperes a munkaviszonyát a munkajogi védettsége figyelmen kívül hagyásával jogellenesen mondta fel.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, elutasította, a felperes keresetét az alperes marasztalását mellőzte.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a perben nem bizonyította megnyugtató módon, sem okirati bizonyítékkal, sem aggálytalan tanúvallomással, hogy a felmondás időpontjában választott szakszervezeti tisztséget töltött be. Ezért a jogellenesség alapjául szolgáló tény bizonyítása hiányában a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte. Másodlagos kérelme új eljárás elrendelésére irányult. A szakszervezeti alapszervezet létrejötte és működése bizonyított voltára hivatkozva iratellenes tényállás megállapítást panaszolt. H. A. tanúvallomása és a felperes által csatolt okiratok, valamint R. I. tanúvallomása alapján - érvelése szerint - megállapítható, hogy felperes tisztségviselőként tevékenykedett. Állította, hogy az alperes részéről nem történt meg a vonatkozó okiratok becsatolása. Ugyancsak az alperes terhére kérte értékelni, hogy nem kérdeztek rá a tisztségviselő voltára. E tekintetben a bizonyítékok okszerűtlen, logikátlan mérlegelését sérelmezte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Másodlagosan az Mt. 100. §-a (4) bekezdése alapján történt elsőfokú ítéleti marasztalás megváltoztatását, ehelyett 2 havi átlagkereset megfizetésére történt kötelezését kérte. Utóbbi - a Pp. 274. § (3) bekezdése szerinti határidőben előterjesztett - kérelme csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek minősül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, értékelésének - felülmérlegelésnek - nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körében történt-e jogszabálysértést megalapozó, nyilvánvalóan okszerűtlen, iratellenes következtetés.
A jogerős ítélet indokolása tényként rögzíti, hogy az alperes a szakszervezeti alapszervezet titkára munkaviszonyának felmondásához a felettes szakszervezeti szerv előzetes egyetértését beszerezte, és a titkártól a szakszervezeti tagok és tisztségviselők névsorát kérte. Az alperes eszerint a szakszervezet létezéséről tudott és működését a perbeli időpontban nem vonta kétségbe. Ezért a perben a felperest erre vonatkozóan további bizonyítás nem terhelte.
Az előbbiek nem érintik azonban a perben eldöntendő kérdésben, a felperes választott tisztsége tekintetében a jogerős ítéletben levont következtetés megalapozottságát. Az ezzel kapcsolatos perbeli bizonyítékok mérlegelése körében okszerűtlen, iratellenes következtetés nem állapítható meg.
A felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a szakszervezet belső szabályainak megfelelően az állított tisztségre megválasztották és e tisztségét a felmondás időpontjában - illetve egy évet megelőzően - is betöltötte. Ez a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott bizonyítékokból okszerűen nem következik. A felperes által állított határozatlan időre szóló megválasztás tényét aggálytalan perbeli bizonyíték nem támasztja alá. R. I. szakszervezeti titkár tanúvallomásában szereplő állítását sem az 1989-ben tartott választásról készült jegyzőkönyvvel, sem az alapszabállyal, vagy annak megfelelő testületi döntést tartalmazó okirati bizonyítékkal megerősíteni nem tudta, sőt ilyen bizonyítékok hiányában a felperes választott szakszervezeti tisztségéről kiadott igazolást visszavonta, és úgy nyilatkozott, hogy 1989 óta taggyűlést nem tartottak. Az elsőfokú ítélet - a felperes által nem támadott - tényállása szerint is a szakszervezeti titkár az alperes felhívása alapján a felmondást megelőzően készített névsorban nem tüntette fel tisztségviselőként a felperest. Mindezek alapján a jogerős ítélet alappal hivatkozott a tanú ellentmondásos vallomására.
A felülvizsgálati kérelemben megjelölt H. A. tanúvallomásában a felperes tisztségviselő voltát igazoló tényként csupán azt adta elő, hogy 1991-ben és 1993-ban egy-egy alkalommal részt vett titkári testületi ülésen, de az ezt tanúsító jelenléti ívek a résztvevők tisztségét nem rögzítették. Későbbi időpontra vonatkozóan ilyen adatot nem jelölt meg.
A felperes által becsatolt emlékeztető és levél ugyancsak a felmondást megelőző több mint öt évvel megelőzően kelt, tehát a felmondás időpontjában fennálló helyzetre vonatkozó bizonyítékként nem értékelhető.
Nyilvánvalóan téves az a felülvizsgálati álláspont, hogy az alperesnek kellett volna a perben a szakszervezet működésére, valamint a tisztségviselő választásra vonatkozó okiratokat bemutatnia. Minthogy ilyen iratokat sem a szakszervezeti alapszervezet, sem a felettes szakszervezeti szerv nem tudott felmutatni, akikre vita esetén a bizonyítás hárul, ez a munkáltatótól sem volt elvárható.
Mindezek figyelembevételével a jogerős ítélet a bizonyítékok mérlegelése alapján jogszabálysértés nélkül [Pp. 206. § (1) bekezdés] állapította meg, hogy a felperes a perben nem bizonyította azt az állítását: a felmondás időpontjában választott szakszervezeti tisztséget töltött be. Ennélfogva az Mt. 28. §-a (1) bekezdésébe ütköző törvénysértést is alaptalanul panaszolt a felülvizsgálati kérelem.
A sikertelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek minősülő másodlagos ellenkérelmét - amely a jogerős ítélettel hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet megváltoztatására irányult - a Legfelsőbb Bíróságnak nem kellett vizsgálnia.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.554/2001, sz.)