adozona.hu
BH+ 2003.4.192
BH+ 2003.4.192
A Munka Törvénykönyve az üzemi tanács megalakításával kapcsolatban különös szabályokat állapít meg. Meghatározza egyrészt, hogy kik és kikkel szemben jogosultak a megalakítás jogszerűségét vitatni, másrészt a vita elintézésére a munkaügyi jogvitáktól eltérő eljárást, ezen belül a határidőket. Ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni, a határidők jogvesztők [Mt. 12. § (5) bek., 13. §, 54. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező d.-i fióktelepén 1998. november 27. napján üzemi tanácsválasztást tartottak, melynek eredményéről a kérelmezőt tájékoztatták. A kérelmező vitatta, hogy a fióktelepen lehet-e tanácsot választani. Jogi szakvélemények beszerzését és elhúzódó tárgyalásokat követően a kérelmező 1999. márciusában egyeztetést javasolt a kérelmezetteknek, majd a bíróságtól kérte annak megállapítását az I. r. kérelmezett tekintetében, hogy a kérelmezőnél csak egy üzemi tanácsot kell választani, a d.-i fiók...
BH+ 2003.4.192 A Munka Törvénykönyve az üzemi tanács megalakításával kapcsolatban különös szabályokat állapít meg. Meghatározza egyrészt, hogy kik és kikkel szemben jogosultak a megalakítás jogszerűségét vitatni, másrészt a vita elintézésére a munkaügyi jogvitáktól eltérő eljárást, ezen belül a határidőket. Ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni, a határidők jogvesztők [Mt. 12. § (5) bek., 13. §, 54. §].
A kérelmező d.-i fióktelepén 1998. november 27. napján üzemi tanácsválasztást tartottak, melynek eredményéről a kérelmezőt tájékoztatták. A kérelmező vitatta, hogy a fióktelepen lehet-e tanácsot választani. Jogi szakvélemények beszerzését és elhúzódó tárgyalásokat követően a kérelmező 1999. márciusában egyeztetést javasolt a kérelmezetteknek, majd a bíróságtól kérte annak megállapítását az I. r. kérelmezett tekintetében, hogy a kérelmezőnél csak egy üzemi tanácsot kell választani, a d.-i fióktelepnél az önálló üzemi tanács választásához szükséges feltételek nem állnak fenn, erre tekintettel központi üzemi tanácsot sem kell választani. A kérelmező később a kérelmét kiterjesztette a II. r. kérelmezettre is.A munkaügyi bíróság a végzésével megállapította, hogy az I. r. kérelmezett megválasztása jogszabályba ütközött. A munkaügyi bíróság érdemben vizsgálta a kérelmet, mert az elhúzódó tárgyalások miatt a kérelmező az előírt határidőket megtartotta. Döntését érdemben azzal indokolta, hogy a d-i telephely tekintetében nincs olyan személy, aki az Mt. 65. §-ában meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatban munkáltatói jogokat gyakorolna.
A végzés ellen az I. r. kérelmezett fellebbezett.
A megyei bíróság a végzésével a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást a Pp. 157. §-a a) pontja alapján, a 130. § (1) bekezdés h) pontjában írt okból megszüntette, mert a kérelmező az Mt. 54. §-ában meghatározott jogvesztő határidő eltelte után kezdeményezett egyeztetést és fordult a bírósághoz.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság végzésének helybenhagyása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Jogszabálysértést panaszolt arra hivatkozással, hogy az eljárásnak nem a választás lebonyolításának szabályossága, hanem a választás tényének jogszerűsége volt a tárgya, ezért az Mt. 54. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A megyei bíróság téves álláspontja miatt a bizonytalan jogi helyzet nem tisztázódott.
Az I. r. kérelmezett elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, mert a Pp. a felülvizsgálatot nem engedi meg. Érdemben megismételte az eljárás során kifejtett álláspontját, amely szerint a kérelmező a jogvesztő határidő eltelte után és alaptalanul kezdeményezett eljárást.
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmet érdemben vizsgálta, mert az eljárást megszüntető végzés felülvizsgálata megengedett [Pp. 270. § (2) bekezdés], azonban azt nem találta alaposnak.
Az Mt. az üzemi tanács megalakításával kapcsolatban különös szabályokat állapított meg: meghatározta egyrészt, hogy kik és kikkel szemben jogosultak a megalakítás jogszerűségét vitatni, másrészt a vita elintézésére a munkaügyi jogvitáktól eltérő eljárást, ezen belül határidőket szabott meg (Mt. 54. §). Ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni, a határidők jogvesztők [Mt. 13. §, 12. § (5) bekezdés és 54. §].
Az Mt. 54. §-a szerint, ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Helytálló értelmezés szerint ez magában foglalja azt az esetet is, ha az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak valamelyike - a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság - magát az üzemi tanács létrehozásának lehetőségét vitatja. A rendelkezés leszűkítését jelentené, ha az arra jogosult csak a lebonyolítás jogszerűségével kapcsolatban kérhetne egyeztetést, de a megválasztás jogi feltételeinek [Mt. 43. § (1) és (3) bekezdés] hiánya miatt nem lehetne jogorvoslattal élni.
Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz (Mt. 54.§).
A kérelmező nem vitásan ezeket a határidőket elmulasztotta, ami jogvesztést eredményez, mivel különös rendelkezés a mulasztás kimentésére nem ad lehetőséget. A kérelmet a bíróság egyébként sem bírálhatta volna el érdemben, mert a kérelmező nem a választási bizottság helyett a választás eredményeként létrejött üzemi tanácstól kért egyeztetést, illetőleg vele szemben a választás jogszerűségének megállapítását. Ezen túlmenően a Pp-nek a nemperes eljárásban is alkalmazandó 123. §-ában foglalt feltételek hiányában megállapítást nem kérhetett, így emiatt sem lehetett volna rá nézve kedvező döntést hozni a felülvizsgálati eljárásban.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a kérelmezőt az I. r. kérelmezett felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. A kérelmező előzetesen a felülvizsgálati eljárás illetékét lerótta, ezért arról nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.600/2000. sz.)