adozona.hu
BH+ 2003.3.137
BH+ 2003.3.137
Közigazgatási perben a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye állapítja meg. Ez a rendelkezés az általános illetékességi szakágtól annyiban tér el, hogy nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú közigazgatási szerv, hanem az elsőfokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság illetékességét állapítja meg. Ha tehát a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el [
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában nyújtotta be keresetlevelét az alperes Pest Megyei Felügyelőségéhez, mint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, és az a keresetlevelet a Pest Megyei Munkaügyi Bírósághoz továbbította.
A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a végzésével az illetékessége hiánya miatt elrendelte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. Határozatát azzal indokolta, hogy a Pp. 326. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetékességi s...
A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a végzésével az illetékessége hiánya miatt elrendelte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. Határozatát azzal indokolta, hogy a Pp. 326. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetékességi szabály - speciális volta miatt - megelőzi a Pp. III. fejezetében foglalt általános illetékességi szabályokat, ezért a Pp. 30. §-a (1) bekezdésének rendelkezései nem vehetők figyelembe.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a végzésével szintén az illetékessége hiányát állapította meg, és a bíróság elnöke az iratokat felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz eljáró bíróság kijelölése végett. A végzés indokolása szerint a Pp. 324. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási perben is alkalmazni kell a Pp. 30. §-ának (1) bekezdését, amely úgy rendelkezik, hogy ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területén illetékes bíróság jár el.
A Legfelsőbb Bíróság az illetékességi összeütközést a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság kijelölésével szüntette meg, mert a Fővárosi Munkaügyi Bíróság álláspontja a helytálló.
A Pp. 326. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. Ez a rendelkezés az általános illetékességi szabályoktól annyiban tér el, hogy nem az alperes (a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú közigazgatási szerv), hanem az elsőfokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság illetékességét állapítja meg. A Pp. 324. §-a (1) bekezdésének megfelelően tehát ezzel az eltéréssel kell alkalmazni a III. fejezetben szereplő illetékességi szabályokat.
Téves ezért - és az e tekintetben irányadó bírói gyakorlattal (KK 28. számú állásfoglalás II. pontja) ellentétes - az a jogszabály értelmezés, amely szerint az említett különös szabállyal nem érintett, a budapesti székhelyű, de Pest megyei működési körű jogi személyre vonatkozó illetékességi szabály [Pp. 30. § (1) bekezdés] a közigazgatási perben nem vehető figyelembe. A hivatkozott jogszabályból és a közigazgatási per sajátosságaiból sem következik ilyen eltérés az általános illetékességi szabálytól.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján eljáró bíróságul - mivel a bíróság illetékességét megalapozó elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnek, az alperes Pest Megyei Felügyelőségének a működési köre Pest megye területére terjed ki - a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Mpk. II. 10.973/2002. sz.)