adozona.hu
BH+ 2003.3.115
BH+ 2003.3.115
Rendkívüli munkateljesítményre figyelemmel baleseti járadék megállapítása mérlegelés útján. [Ptk. 356. § (3) bek., Pp. 206. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. április 24. napján, motorkerékpár vezetőjeként, idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A károkozó felelősségbiztosítója az alperes. Sérülései 35-40%-os munkaképesség csökkenéshez vezettek, mert bal felső ugróízülete mozgáskorlátozottá vált, kulcs-csont törése pedig vállövi aszimmetriát és mérsékelt vállövi mozgáskorlátozottságot eredményezett. A jobb térdízületben elfajulásos változás jelentkezett, melynek a jövőben romlása várható. A felperes keresetében az ebből származó...
BH+ 2003.3.115 Rendkívüli munkateljesítményre figyelemmel baleseti járadék megállapítása mérlegelés útján. [Ptk. 356. § (3) bek., Pp. 206. § (1) bek.].
A felperes 1995. április 24. napján, motorkerékpár vezetőjeként, idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A károkozó felelősségbiztosítója az alperes. Sérülései 35-40%-os munkaképesség csökkenéshez vezettek, mert bal felső ugróízülete mozgáskorlátozottá vált, kulcs-csont törése pedig vállövi aszimmetriát és mérsékelt vállövi mozgáskorlátozottságot eredményezett. A jobb térdízületben elfajulásos változás jelentkezett, melynek a jövőben romlása várható. A felperes keresetében az ebből származó nem vagyoni kára, valamint 1998. április 1-jétől havi 61 557 Ft baleseti járadék megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Utóbbi követelését arra alapította, hogy munkáját 20%-os mértékben csak ereje különös megfeszítésével képes ellátni.Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperest megillető nem vagyoni kártérítés összegét 1 500 000 Ft-ban határozta meg, a baleseti járadék iránti igényt pedig elutasította. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helyben hagyta. A másodfokú bíróság a baleseti járadékkal kapcsolatban kiemelte, hogy a felperes munkahelyet változtatott és nem bizonyította, miszerint többlet-erőfeszítése már a korábbi munkahelyén is fennállt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kizárólag a baleseti járadékra vonatkozó rendelkezést támadta és kérte az ennek megfizetésére irányuló kereset teljesítését. Álláspontja szerint e követelés független a munkahely változtatástól és az általa kifejtett rendkívüli erőfeszítés nem eredményezheti az alperesnek a járadékfizetési kötelezettség alóli mentesülését.
Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést a baleset járadék igény téves jogi megítélésében jelölte meg. [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése] Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható. [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése]
A Ptk. 356. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el.
A Ptk. 356. §-ának (3) bekezdése értelmében a járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
A perben nem vitás tényállás szerint a baleset bekövetkezése idején a felperes a Bevásárlóközpont igazgatója volt, majd felgyógyulása után munkahelyet változtatott és a F. Piac műszaki igazgatója lett. Ezek a munkakörök a becsatolt munkaköri leírás szerint egymástól a per érdemére is kiható mértékben nem térnek el, a felperes nem vállalt a balesetet megelőző időben végzettnél nehezebb, vagy terhesebb munkát.
A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint a felperes maradványállapota az alsó és részben a felső végtagok tartós, fokozottabb igénybe vételével, tartós állással, járással végezhető munkatevékenység ellátásában korlátozza.
Ugyancsak az igazságügyi szakértői vizsgálat mutatta ki, hogy a balesetre visszavezethetően kialakult egészségi állapota miatt a felperes munkáját 20%-os mértékben csak rendkívüli erőkifejtéssel képes ellátni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a most kiemelt peradatok kellő alapul szolgának a törvény idézett rendelkezéseinek az alkalmazásához és az alperes baleset járadék fizetési kötelezettségének megállapításához.
A járadék összegét a Legfelsőbb Bíróság az erőkifejtés mértékének és a felperes által elért jövedelem összegének a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében írt szabályok szerint történő mérlegelésével havi 20 000 Ft-ban határozta meg.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva az alperest havi 20 000 Ft járadék megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 22.061/2000.).