adozona.hu
BH+ 2003.2.85
BH+ 2003.2.85
Ha a teljes alkoholtilalom esetén a munkavállaló beismerte, hogy a munkába állás előtt alkoholt fogyasztott és a munkába állást követően öt, illetve hat és fél órával 6, illetve 2 ezrelék alkoholszintet állapítottak meg, jogszerű a rendkívüli felmondás [Mt. 96. §, 103. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes 2000. június 1-jei rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével az elmaradt munkabére, felmentési időre járó átlagkeresete, végkielégítés, és a jogellenesség jogkövetkezményeként hét havi átlagkeresete megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a műszaki ellenőr munkakörben dolgozó felperes munkaviszonyát az alperes...
BH+ 2003.2.85 Ha a teljes alkoholtilalom esetén a munkavállaló beismerte, hogy a munkába állás előtt alkoholt fogyasztott és a munkába állást követően öt, illetve hat és fél órával 6, illetve 2 ezrelék alkoholszintet állapítottak meg, jogszerű a rendkívüli felmondás [Mt. 96. §, 103. §].
A felperes a keresetében az alperes 2000. június 1-jei rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével az elmaradt munkabére, felmentési időre járó átlagkeresete, végkielégítés, és a jogellenesség jogkövetkezményeként hét havi átlagkeresete megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a műszaki ellenőr munkakörben dolgozó felperes munkaviszonyát az alperes amiatt szüntette meg rendkívüli felmondással, mert a 2000. május 25-én végzett alkoholszondázás 6 ezrelékes alkoholszintet, a véralkohol vizsgálat pedig 2 ezrelékes véralkohol tartalmat állapított meg. Az alperes hivatkozott az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelezettség megszegésére.
A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg, hogy a felperes szondáztatására amiatt került sor, mert a megbízott főmérnök rajta alkoholszagot érzett, a szondáztatásra a munka- és tűzvédelmi előadó, valamint a rendész közreműködésével került sor. A felperes az első szondát nem fújta meg az előírt ideig, ezért az értékelhetetlen volt, a második, már előírásszerűen megfújt szonda zöldre színeződött, tehát a 6 ezrelékes alkoholszintnek megfelelő értéket igazolt. A vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben a felperes arról nyilatkozott, hogy reggel 4 órakor a foga helyét egy gyűszűnyi vodkával kiöblítette, és ekkor kb. 3 cl cherryt is megivott. A munkáltató kezdeményezésére elvégzett véralkohol vizsgálat 2 ezrelékes véralkohol koncentrációt mutatott, a rendelőintézeti ambuláns lapok továbbá rögzítették, hogy a felperes lehelete kissé alkoholszagú volt.
A munkaügyi bíróság mindezek alapján megállapította a rendkívüli felmondás megalapozottságát arra is figyelemmel, hogy az alperes kollektív szerződése, munkavédelmi szabályzata és etikai kódexe teljes alkoholtilalomról rendelkezett, és ennek megszegése esetére rendkívüli felmondást helyezett kilátásba.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - helytálló indokainál fogva - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezéssel összefüggésben kiemelte még, hogy a felperes mind a szondázás előtt - a jegyzőkönyvre saját kezű rájegyzéssel -, mind az orvosi rendelőben elismerte, hogy a munkakezdés előtt alkoholt fogyasztott, amit az alperes a sajátos és veszélyes tevékenységére tekintettel megtilthatott.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és lényegében a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete sérti a Pp. 3. §-át, 206. §-a (1) bekezdését, 221. §-a (1) bekezdését, továbbá a Ptk. 4. §-át.
A bíróságok nem értékelték, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvet a munkáltató unszolására írta alá, elutasították a közvetlen munkatársa tanúkénti kihallgatását arra, hogy alkoholszagot nem éreztek rajta; az eljárásban csak a munkáltató tanúit hallgatták ki, akik nyilvánvalóan elfogultak. A perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény egyes megállapításaira hivatkozva is vitatta a jogerős ítélet megalapozottságát.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben nem volt vitás, és a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem vitatta az alperesnél a teljes alkoholtilalommal és ennek megszegése esetére a kollektív szerződésben előírt szankcióval kapcsolatos rendelkezések ismeretét.
A másodfokú bíróság által helytállónak ítélt tényállást a munkaügyi bíróság az egyes bizonyítékok egybevetése és együttes értékelése alapján állapította meg, a bizonyítékok értékelését az ítéletében részletesen és meggyőzően indokolta [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok újramérlegelésének, felülmérlegelésnek nincs helye [Pp. 270. § (1) bekezdés, 275. § (1) bekezdés]. Olyan eljárási jogszabálysértést a felülvizsgálati érvelés alapján, amely a felülvizsgálatot megalapozhatta volna (bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, iratellenes, a logika szabályaival ellentétes mérlegelése) a Legfelsőbb Bíróság az első és a másodfokú eljárásban nem talált.
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a perbeli bizonyítékok aggálytalanul alátámasztották a rendkívüli felmondás indokát. A felperesnél a munkába állást követően 5 órával mutatott a szonda 6 ezrelék alkoholszintet, a több mint másfél órával később végzett véralkohol vizsgálat szerint a felperestől levett vérmintából 2 ezrelék véralkoholszint került megállapításra, továbbá a felperes felettese és a vizsgálatot végző szakorvos a felperes leheletét alkoholszagúnak érezte, a munkakezdés előtti alkoholfogyasztás tényét a felperes saját kezűleg jegyezte rá az ittasság-vizsgálati jegyzőkönyvre, amit minden további nélkül aláírt. Mindezek cáfolják a felperes által csupán állított, de semmivel sem bizonyított munkáltatói kényszert [Pp. 164. § (1) bekezdés.]
A felperes által elismert, a szonda és a véralkohol vizsgálat által megerősített, a munkakezdés előtti alkoholfogyasztás miatt az alperes által elrendelt teljes alkoholtilalom megszegésének bizonyítottsága hiányára a felülvizsgálati kérelem alap nélkül hivatkozott.
A munkakezdés előtti bizonyított alkoholfogyasztásra tekintettel a rendkívüli felmondás megalapozottságát nem érinti az igazságügyi orvosszakértői álláspont arról, hogy orvosszakértői szempontból az egyes alkoholszint vizsgálati módszerekből miként lehet bizonyítottan alkoholos befolyásoltságra következtetni.
Nem állapítható meg továbbá jogszabálysértés amiatt, mert az aggálytalan bizonyítékokra tekintettel az eljárt bíróságok szükségtelennek tartották a további bizonyítást abban, hogy a felperes munkatársai érezhettek-e a felperesen alkoholszagot. A törvényen alapuló bírói gyakorlat szerint továbbá nem eredményezi egymagában a tanú elfogultságát a munkavállalói minősége. Az elfogultságra, annak konkrét okára a felperes a perben nem hivatkozott.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta a jogerős ítéletet, és azt a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés].
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 11.316/2001. sz.)