adozona.hu
BH+ 2003.1.40
BH+ 2003.1.40
Ha az üzletkötő a munkaviszonyának megszűntét követően a jutalék-visszaírást sérelmezi, a visszaírás feltételei meglétének bizonyítása a munkáltatóra hárul [Pp. 164. § (1) bek., Mt. 143. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint az alperes 1996. december 15-étől 1998. április 1-jéig állt alkalmazásban a felperesnél üzletkötőként. A felperes 312 041 forint jutalék visszafizetési igényének teljesítésétől elzárkózott. A felperes módosított keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 312 041 forint és ennek 1998. április 1. napjától járó évi 20%-os kamata, valamint a perköltsége megfizetésére.
Az alperes kérte a kereset elutasítását elsődlegesen a kereset elk...
BH+ 2003.1.40 Ha az üzletkötő a munkaviszonyának megszűntét követően a jutalék-visszaírást sérelmezi, a visszaírás feltételei meglétének bizonyítása a munkáltatóra hárul [Pp. 164. § (1) bek., Mt. 143. § (3) bek.].
A periratokból megállapítható tényállás szerint az alperes 1996. december 15-étől 1998. április 1-jéig állt alkalmazásban a felperesnél üzletkötőként. A felperes 312 041 forint jutalék visszafizetési igényének teljesítésétől elzárkózott. A felperes módosított keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 312 041 forint és ennek 1998. április 1. napjától járó évi 20%-os kamata, valamint a perköltsége megfizetésére.Az alperes kérte a kereset elutasítását elsődlegesen a kereset elkésettsége miatt, mert álláspontja szerint a felperes a keresetét az Mt. 202. § (1) bekezdésében írt határidőn belül nem terjesztette elő. Emellett arra is hivatkozott, hogy a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a biztosítási fizetések elmaradása olyan ok miatt következtek be, ami a jutalék visszakövetelésének alapjául szolgálhat.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 312 041 forintot és ennek 1998. április 1. napjától járó évi 20% kamatát, továbbá 15 000 forint perköltséget.
Az ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a keresetét jogosult volt az Mt. 11. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül benyújtani, mert a felperes jutalék visszafizetési igénye nem tartozott az Mt. 202. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési körbe.
A vezérigazgatói utasítással jóváhagyott jutalékszabályzat szerint a szerzési jutalékot a biztosítás megkötésétől számított egy éven belül
- biztosítási eseményen és a biztosító részéről történő felmondáson kívüli - bármilyen ok miatti törlés esetén a szerzőnek vissza kell fizetnie. A jutalék-visszafizetési kötelezettség a dolgozó szerződéses viszonya megszűnését követően is fennáll. A felperes az iratokhoz csatolta az alperes által megkötött, majd törölt biztosítási szerződések után felvett jutalékról szóló kimutatást, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a biztosítási szerződések azok biztosítási díj nem fizetése, illetve egy esetben az ügyfél felmondása miatt kerültek törlésre. Ez önmagában alapot ad a jutalék-visszaírásra, hiszen a törlés oka nem biztosítási esemény, illetve a biztosító által történt felmondás volt. Erre tekintettel megalapozottnak találta felperes keresetét.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesek 23 000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást az alperes jogviszonya megszűnése körében, továbbá a felperes által csatolt jutalékszabályzat alapján kiegészítette. Idézte, hogy a jutalékszabályzat milyen jutaléktípusok között tesz különbséget. A jutalékszabályzatban a jutalék visszaírásra vonatkozó szabályok szerint a szerzési jutalékot a biztosítás megkötésétől számított egy éven belül - biztosítási eseményen és a biztosító részéről történő felmondáson kívüli bármilyen ok miatti törlés esetén a szerzőnek vissza kell fizetni. Élet-, illetve nem életbiztosítások esetén egy éven belüli megszűnéskor teljes a jutalék-visszaírási kötelezettség, ha a díjjal rendezett hónapok száma kevesebb, mint tizenkét hónap. A befolyt díj alapján fizetett szerzési jutalék esetében csak díj-visszautalással járó törléskor kerülhet sor jutalék-visszaírásra. Kiegészítette a tényállást az alperessel kötött munkaszerződés alapján azzal is, hogy a munkaviszony bármelyik fél által kezdeményezett megszüntetésekor a munkavállalóval el kell számolni a megszűnés időpontjáig teljesített eredmény alapján. Az elszámolás azonban nem érinti a munkáltató jutalék-visszaírási jogát. A munkavállaló kötelezettséget vállalt, hogy a munkaviszony megszűnését követően esedékessé váló jutalék-visszaírás összegét a munkáltató fizetési felszólítása alapján egy összegben megfizeti.
A kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy téves az elsőfokú bíróság döntése, mert a perben nem nyert bizonyítást, hogy a visszafizetési kötelezettség összes feltétele fennállt. Helyes volt az elsőfokú bíróság döntése abban a vonatkozásban, hogy a kereset benyújtásával a felperes nem késett el, ezért azt a másodfokú bíróság is érdemben vizsgálta. A jutalékszabályzat szerint a befolyt díj alapján fizetett szerzési jutalék esetében csak díj-visszautalással járó törléskor kerül sor jutalék-visszaírásra. Ez utóbbi esetben a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a díj-visszautalás megtörtént. Amennyiben nem befolyt díj alapján állapították meg a szerzési jutalék összegét, szóba jöhet a teljes jutalék-visszaírás. Ezt azonban meg kell, hogy előzze a felek között elvégzett részletes elszámolás, amelynek során vizsgálni kell, hogy az alperes havonta milyen összeget, milyen címen kapott meg, megkapta-e a minimálbér összegét. Miután a felperes nem bizonyította a perben az alperessel történt elszámolással kapcsolatban, hogy milyen fajtájú volt a szerzési jutalék, a felperes keresetét a másodfokú bíróság elutasította azzal, hogy az elévülési időn belül az alperessel szemben érvényesítheti az igényét a teljes elszámolás keretében.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy becsatolta azokat a szerződéseket, amelyekre figyelemmel a kifizetett jutalék összegét visszakövetelték, és e szerződéseknél nem került feltüntetésre, hogy a jutalék elszámolása a befolyt díj alapján történt volna. Ezért e körben az elsőfokú bíróság következtetése volt helytálló, a másodfokú bíróság a vezérigazgatói utasítás értelmezésével megsértette az abban foglaltakat. Nem derült ki a perben, hogy a bíróság tévesen értelmezi a jutalékszabályzatot, és az összes visszatérítésre vonatkozó igényt "befolyt díjasnak" minősíti. A másodfokú bíróság megsértette a Pp. 216. §-át amikor olyan körülményeket értékelt a perben, amelyekre az egész per során nem hivatkoztak.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 275. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. Megállapítható, hogy ez a tényállás iratellenességet, kirívóan téves ténybeli vagy jogi következtetést nem tartalmaz. Erre figyelemmel a jogerős ítéletben kialakított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Nem sértette meg a másodfokú bíróság a Pp. 206. §-át, amikor a felperes által becsatolt, a vezérigazgatói utasítással jóváhagyott jutalék szabályzatnak a perben alkalmazandó rendelkezéseit teljeskörűen vizsgálta és értékelte.
Helytállóan járt el, amikor a szabályzatnak a jutalék-visszaírásra vonatkozó feltételei tekintetében nem csupán az első bekezdésben írt feltételeket vizsgálta, hanem a további rendelkezéseket is. Az alperes érdemben is a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a jutalék-visszaírás feltételeit a felperes nem bizonyította. A bíróságnak hivatalból nem kellett bizonyítást elrendelnie, a másodfokú eljárás során a felperes az ismételten feltett bírói kérdésre is úgy nyilatkozott, hogy nincs további előadnivalója, illetve nincs további bizonyítási indítványa.
A felülvizsgálati kérelem hivatkozott arra, hogy becsatolták a kérdéses szerződéseket, melyek egyikénél sem került feltüntetésre, hogy a jutalékot a befolyt díjból fizették. Ezek a szerződések a felekkel kötött szerződések voltak, amelyekből a megszűnés jogcíme megállapítható, azonban értelemszerűen nem tartalmazhattak a jutalék-kifizetésére, elszámolására vonatkozó megállapítást, mert az a felperes és az alperes közötti jogviszony körébe tartozott. A felperes által csatolt, az alperes jutalék-tartozására vonatkozó kimutatásból csupán az állapítható meg, hogy szerzési jutalék visszafizetéséről van szó, azonban a visszafizetési kötelezettség fennállásának további feltételei a felperes által csatolt iratokból nem állapíthatók meg. A felperesnek kellett volna az alperessel szembeni részletes elszámolást megejtenie arra kiterjedően is, hogy a szerzési jutalékot minek alapján állapították meg. Amennyiben a jutalékot befolyt díj alapján fizették, a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a díj-visszautalás megtörtént. Amennyiben nem befolyt díj alapján állapították meg a szerzési jutalékot, szóba jöhet a teljes jutalék-visszaírás.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a Pp. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kötelezte az alperest a felperes javára a felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felperest pervesztességére tekintettel kötelezni kellett az elsőfokú illetve a fellebbezési, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, minthogy erről a másodfokú bíróság nem rendelkezett. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.012/2001. sz.)