adozona.hu
BH+ 2003.1.38
BH+ 2003.1.38
Ha a mérnök üzletkötőnek feladatát képezte az idegen nyelvű prospektusok fordítása és ezeket a rendes munkaidejében végezte el, túlmunka díjra nem volt jogosult [Mt. 147. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes 1998. április 17-étől dolgozott az alperesnél mérnök-üzletkötő munkakörben. A határozott időre kötött munkaszerződés először három hónapra szólt, majd július 20-án egy újabb határozott időre szóló, december 31. napjáig tartó munkaszerződést kötöttek. A munkáltatói jogkört a szerződések értelmében a kereskedelmi igazgató gyakorolta. A felperes munkaköri leírással nem rendelkezett, munkaköri feladatait a munkaszerződés megkötését megelő...
BH+ 2003.1.38 Ha a mérnök üzletkötőnek feladatát képezte az idegen nyelvű prospektusok fordítása és ezeket a rendes munkaidejében végezte el, túlmunka díjra nem volt jogosult [Mt. 147. § (1) bek.].
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes 1998. április 17-étől dolgozott az alperesnél mérnök-üzletkötő munkakörben. A határozott időre kötött munkaszerződés először három hónapra szólt, majd július 20-án egy újabb határozott időre szóló, december 31. napjáig tartó munkaszerződést kötöttek. A munkáltatói jogkört a szerződések értelmében a kereskedelmi igazgató gyakorolta. A felperes munkaköri leírással nem rendelkezett, munkaköri feladatait a munkaszerződés megkötését megelőző megbeszélésen határozták meg. Ekkor közölték a felperessel, hogy feladata lesz az angol nyelvtudása alapján az alperes által forgalmazott műszerek prospektusainak lefordítása, illetve szükség esetén a kollégáknak való nyelvi segítségnyújtás a műszaki szakszövegek tekintetében. A felperes munkaviszonya a határozott idő lejártával 1998. december 31-ével megszűnt.A felperes 1998. decemberében levélben - egyebek mellett - 170 oldal szakfordítási munka díjának megfizetését igényelte. Az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetében kérte az alperest kötelezni 50 000 forint gépkocsi-átalány, túlmunkadíj megfizetésére, egyes iratok rendelkezésre bocsátására és a működési bizonyítvány kiegészítésére "angol-magyar és magyar-angol műszaki szöveg fordítása"-val.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét és az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. A meghallgatott műszaki igazgató, továbbá a kereskedelmi igazgató tanúvallomása alapján, továbbá a becsatolt iratok figyelembevételével tényként állapította meg, hogy mivel a felperes mérnök volt és angol nyelvtudással is rendelkezett, a munkakörébe tartozott a felperes által a beadványa mellékleteként csatolt fordítási munkák elvégzése is, kivéve a két gépkönyv fordítását, amelyre utasítást nem adtak, csupán egyes kisebb részek fordítását kérték a felperestől.
A műszaki igazgató szerint a felperes nem végezte megfelelően az értékesítési feladatait, ezért igyekezett őt fordítási munkákkal is ellátni arra is tekintettel, hogy a munkaidejét nem használta ki megfelelően.
A bíróság az ítéletében kifejtette, hogy mely indokok alapján tartotta a tanúk vallomását elfogadhatónak, illetve mennyiben nem az érdekeltnek tekinthető dr. B I vallomásának azt a részét, amely a másik tanú vallomásával nem egyezett. Nem fogadta el a felperesnek azt az állítását, hogy a műszaki szövegek fordítása nem tartozott a felperes munkakörébe, csak a kisebb angol nyelvű levelezés, minthogy az angol nyelvű levelezés egy munkatársnő feladata volt, aki időnként a műszaki szakszövegek tekintetében kért a felperestől segítséget.
A munkaügyi bíróság kifejtette, hogy a felperest a csatolt fordítások utáni díjazás akkor illette volna meg, ha bizonyítani tudja, e munkák elvégzése nem tartozott a munkakörébe, ezt azonban a felperes nem tudta bizonyítani, minthogy azt sem, hogy a periratokhoz csatolt fordítási munkákat 1998. szeptember közepe és december között végezte, korábban ilyen jellegű munkát nem végzett. Ítéletének indokolásában rámutatott arra is, hogy a munkavállaló az Mt. 104. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató utasításai szerint köteles a munkát ellátni.
Az ítélet ellen bejelentett fellebbezésében a felperes a Pp. 206. §-a (1) bekezdésére hivatkozva sérelmezte, hogy a bíróság a bizonyítékokat nem a súlyúk szerint mérlegelte, az ügydöntő tényeket és a jogszabályokat nem megfelelően vetette össze, az alperes előadását tanúvallomásoknak minősítette. Ezért az ítélet a rendelkező része tekintetében is megalapozatlan. Hitelt érdemlően csak a munkaszerződést lehetett volna a tanúvallomásokkal szemben figyelembe venni, mint teljes bizonyító erejű magánokiratot. Rámutatott arra is, hogy a munkaszerződésben megállapított munkabér és az általa elvégzett munka között feltűnő aránytalanság volt, a nyelvismeret fordítókénti használatát a munkaszerződésben vagy munkaköri leírásban kellett volna rögzíteni.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes ténybeli és jogi indokai alapján helyben hagyta. Rámutatott arra, a perben nem volt vitás, hogy a felperes felvételekor ismert volt, a felperes felsőfokú műszaki végzettséggel és angol nyelvtudással rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy a munkakörébe tartozó műszaki szövegek fordításához ezekkel az ismeretekkel rendelkeznie kellett. Tévesen hivatkozott a másodfokú bíróság szerint a felperes arra, hogy esetében a KSH által közölt, műszaki szakfordítói munkakörben alkalmazottak részére megállapított munkabér az irányadó. A felperes tudomásul vette a megállapított munkabérének összegét, ugyanakkor nem tudta bizonyítani, hogy a törvényes munkaidő alatt nem tudta elvégezni a műszaki szakszövegek fordítását.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes kérte az ítéletek megváltoztatását és az alperesnek a szerződéstől eltérő foglalkoztatásért négy hónapra havi 108 000 forint vagy 73 000 munkabér megfizetésére kötelezését és a működési bizonyítvány kiegészítésére kötelezését azzal a szöveggel, hogy a felperes munkaköréhez tartozott az "angol-magyar magyar-angol műszaki szöveg fordítása" is. Sérelmezte, hogy a bíróságok az ítéletükben nem tértek ki a működési bizonyítvány kiegészítésére irányuló kereseti kérelmére, amelytől nem állt el a per során. Hivatkozott arra, hogy az Mt. 105. § (1) bekezdése alapján az eredeti munkakörét meghaladó munkavégzés fejében a keresetében igényelt túlmunkadíjra jogosult. A fordítói munkát a saját munkaköre mellett látta el, a megkötött munkaszerződéssel mint okirattal ellentétben a bíróságok a bizonyítékok nem megfelelő értékelésével állapították meg, hogy a fordítás is a felperes munkaköri feladata volt.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Tény, hogy a felperes a keresetében kérte a működési bizonyítvány kiegészítését azzal a szöveggel, hogy a felperesnek feladata volt az angol-magyar és magyar-angol műszaki szövegfordítás is. A működési bizonyítvány a periratoknál nem szerepel, nem ismert, hogy azt a munkáltató kiadta-e és milyen tartalommal. A későbbiekben a felperes az iratában változatlanul mellék-követelésként tüntette fel, hogy a munkaköri leírás kiegészítését kéri az angol műszaki szakszöveg fordítással és lektorálással, kérte az alperes jognyilatkozatának pótlását a Ptk. 295. §-a alapján.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította, bár ez módosított kereseti kérelme tekintetében az ítélet valóban nem tartalmazott indokolást. A felperes azonban az ítélet ellen bejelentett fellebbezésében csupán az utolsó keresete szerinti összeg megítélését kérte és a kihallgatott tanúk vallomásának értékelését kifogásolta.
A másodfokú bíróság ítéletében a felperes fellebbezése alapján bírálta felül a munkaügyi bíróság ítéletét, mivel annak a felperesi keresetet a túlmunkadíj iránti igényt meghaladóan elutasító rendelkezése első fokon jogerőre emelkedett.
A Pp. 271. § (1) bekezdés a) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett rendelkezés ellen, ennek következtében nincs mód arra, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmének a működési bizonyítvány (munkaköri leírás) kiegészítésére vonatkozó részét.
A szerződéstől eltérő foglalkoztatásért a felperes által igényelt túlmunkadíj tekintetében hozott jogerős döntés a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. Ennek alapján megfelelő az a következtetése, hogy a felperesnek a feladatát képezte a prospektusok fordítása, illetve alkalmanként a levelezésben, a műszaki szövegek fordításában való közreműködés. A periratok alapján azt lehetett megállapítani, hogy a felperes ezeket a feladatait a munkaidejében látta el, ezért tehát túlmunkadíjra nem vált jogosulttá.
Az 50 000 forint gépkocsi-átalány iránti igényét az alperes a per során teljesítette, ezt az összeget a terhére megállapított eljárási költségnél a bíróság nem vette figyelembe.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.988/2001. sz.)