adozona.hu
BH+ 2002.9.478
BH+ 2002.9.478
A munkaviszonyból származó jogvita elbírálásánál a Polgári Törvénykönyv szabálya alkalmazható, ha a kérdésről a Munka Törvénykönyve nem rendelkezik és a Ptk. alkalmazása nem sérti a munkajogi elveket [Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Szakág 258. sz. elvi határozata].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1977. július 1-jétől állt munkaviszonyban az alperessel, illetve a jogelődjével. 1999. október 21-én az alperes rendkívüli felmondással élt, amelyet egyes faanyagok szabálytalan értékesítésével megvalósult kötelezettségszegésekkel indokolt.
A felperes a keresetében - egyebek mellett - előadta, hogy 1999. október 20-án a munkáltató írásban ajánlatot tett a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, ha ezért elfogad 500 000 forintot. Az alperes a válaszadásra 1999. ok...
BH+ 2002.9.478 A munkaviszonyból származó jogvita elbírálásánál a Polgári Törvénykönyv szabálya alkalmazható, ha a kérdésről a Munka Törvénykönyve nem rendelkezik és a Ptk. alkalmazása nem sérti a munkajogi elveket [Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Szakág 258. sz. elvi határozata].
A felperes 1977. július 1-jétől állt munkaviszonyban az alperessel, illetve a jogelődjével. 1999. október 21-én az alperes rendkívüli felmondással élt, amelyet egyes faanyagok szabálytalan értékesítésével megvalósult kötelezettségszegésekkel indokolt.A felperes a keresetében - egyebek mellett - előadta, hogy 1999. október 20-án a munkáltató írásban ajánlatot tett a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, ha ezért elfogad 500 000 forintot. Az alperes a válaszadásra 1999. október 21-éig (12 óráig) biztosított lehetőséget. Az alperes ilyen előzmények után az ígért összeg megfizetésére irányuló ajánlatát visszavonta, és nem vette át a felperes két tanú előtt aláírt "elfogadó nyilatkozatát". A felperes a rendkívüli felmondást jogellenesnek találta, és vitatva az abban foglaltak valóságát is, 500 000 forint bérjellegű juttatást, másodlagosan az Mt. 100. §-a alkalmazását kérte a munkaviszonya helyreállításának mellőzésével. Ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés iránti igényt is előterjesztett.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Megállapította, hogy az alperes a keresetlevélben megjelölt közös megegyezésre nézve 1999. október 21-én 12 óráig adott gondolkodási időt a felperesnek. Az alperes e határidő előtt az 500 000 forint megfizetésére irányuló ajánlatát visszavonta, ezt a felperes tudomására hozta. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az ajánlat jogszerűen visszavonható volt, mivel az Mt.-nek a Ptk. nem kisegítő szabálya, illetve hasonlatosság elve alapján sem alkalmazható.
A faértékesítéssel összefüggésben a bizonyítékok alapján a munkaügyi bíróság a felperes terhére megállapította a rendkívüli felmondásban megjelölt kötelezettségszegést, az alperes nyilatkozatát jogszerűnek találta az Mt. 96. § (1) bekezdésének a) pontja alapján.
Az egészségkárosodás tényét, illetve ennek a munkaviszonnyal való összefüggését a munkaügyi bíróság nem állapította meg, mivel a betegségek az orvosszakértői vélemény szerint nem az alperesnél végzett munkából erednek.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabályok alapján helytálló indokolással döntött [Pp. 253. §-ának (2) bekezdése, 254. §-ának (3) bekezdése].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 87. §-a és a 6. §-a megsértését jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy a határidő lejárta előtt át kívánta adni az ajánlatot elfogadó nyilatkozatát, ennek átvételét az alperes jogellenesen (az ajánlati kötöttség szabályába ütközően) tagadta meg. Ezért az alperes rendkívüli felmondása is jogellenes.
E jogszabálysértések miatt a felperes a közös megegyezéses megállapodás létrejöttére tekintettel az alperesnek 500 000 forintban, és ennek 1999. október 22-étől a kifizetésig járó évi 20%-os kamatában való marasztalását, a rendkívüli felmondás jogellenességének, és annak megállapítását kérte, hogy a munkaviszonya közös megegyezés címén szűnt meg. Mindezeken túlmenően mindkét fokú perköltségre és a felülvizsgálati eljárási költségre előterjesztette az igényét.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégium Munkaügyi Szakág jogegységi tanácsa a 258. számú elvi határozatában kimondta, hogy a Ptk. rendelkezése alkalmazható munkaviszonyból származó jogvita elbírálásánál, ha a kérdésről az Mt. nem rendelkezett, és a Ptk. alkalmazása a munkajogi elveket nem sérti. E feltételek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló szerződésnél az említett határozat szerint fennállnak, következésképpen a közös megállapodást célzó nyilatkozat visszavonására az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. Ennek figyelembevételével az adott esetben a Ptk. 211. és azt követő §-ai szerint kell állást foglalni arról, hogy az alperes a jogszabálynak megfelelően vonta-e vissza az ajánlatát, tehát a munkaviszony a felek közös megegyezésével, vagy az alperes rendkívüli felmondásával szűnt-e meg.
A felek által nem vitatott, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes jegyzőkönyvbe foglalta az ajánlatát a felperes részére azzal, hogy a felperest az ajánlat elfogadásának joga 1999. október 21-én 12 óráig illette meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója erre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy: "Abban az esetben ha a fenti határidőig nem jelentkezik, vagy nem válaszol, akkor a munkaviszonyt rendkívüli felmondással szünteti meg". Mindezeket a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíróság előtt tett tanúvallomásában megerősítette. Az alperes e tényállás alapulvételével a jogszabály megsértésével vonta vissza az ajánlatát, illetve nem a jogszabálynak megfelelően járt el, amikor a felperes ajánlatot elfogadó nyilatkozatát - ajánlati kötöttsége ellenére - nem vette át. Ezért a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére vonatkozó megállapodás a felperes elfogadó nyilatkozata folytán létrejött, a felperes munkaviszonya e jogcímen szűnt meg azáltal, hogy a felperes írásba foglalt - a szerződési ajánlatra rávezetett - nyilatkozata átvételét az alperes megtagadta, azt a felperes emiatt ajánlott küldeményként azonnal postára adta.
Az alperes az ajánlati kötöttségét nem zárta ki [Ptk. 211. § (1) bekezdése], ezáltal a kötöttség ideje alatt függő jogi helyzet volt, és fennállt addig, amíg az alperes a válasz megfontolására a felperesnek időt biztosított. Az alperes a felperes "jelentkezéséhez", illetve "válaszához" fűzte a határidő betartását. Az Mt. 87. § (2) bekezdése szerint a felperes a határidő eltelte előtt írásban nyilatkozatot tett, ennek átvételét az alperes az ajánlati kötöttsége fennállása miatt a fentiek szerint jogellenesen tagadta meg. Téves tehát az alperes álláspontja az ajánlati kötöttség megszűnéséről, mivel az ajánlata visszavonásáról szóló irat nem a Ptk. 214. § (2) bekezdésében megjelölt időpontban jutott a felperes tudomására.
A már megszüntetett jogviszonyt ismét nem lehet megszüntetni, ennélfogva munkaviszony hiányában az alperes rendkívüli felmondása joghatás kiváltására nem volt alkalmas.
Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletének érintett részét megváltoztatta. A másodfokú ítéletnek a nem vagyoni kártérítésre és a fellebbezési költségre vonatkozó részét nem érintette. Megállapította, hogy a munkaviszonya közös megegyezés címén 1999. október 21-én szűnt meg, az alperes rendkívüli felmondása jogellenes. Kötelezte az alperest, hogy fizesse meg a felperesnek a megállapodásban megjelölt összeget, és annak kamatát.
Az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes együttes mindkét fokú per és felülvizsgálati eljárási költségét köteles megfizetni.
Az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján viseli mindkét fokú bírósági és felülvizsgálati eljárás illetékét. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.168/2001. sz.)