adozona.hu
BH+ 2002.7.361
BH+ 2002.7.361
A jogutód szakszervezet megalakítására is az Etv. előírásai az irányadók (1989. évi II. tv. 3. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1999. június 2-án az M. Minisztérium Szakszervezetének bizalmi testülete a minisztérium kettéválása miatt bizalmi testületi ülésen elhatározta a szakszervezet szétválását, a szakszervezet megszüntetését és a két jogutód szakszervezet - az O. Minisztérium Szakszervezetének és az N. Minisztériuma Szakszervezetének - megalakítását.
A Fővárosi Bíróság 2000. április 14. napján kelt végzésével megállapította, hogy az 1990. december 10. napján nyilvántartásba vett az M. Minisztérium Szakszervezete ...
BH+ 2002.7.361 A jogutód szakszervezet megalakítására is az Etv. előírásai az irányadók (1989. évi II. tv. 3. §)
1999. június 2-án az M. Minisztérium Szakszervezetének bizalmi testülete a minisztérium kettéválása miatt bizalmi testületi ülésen elhatározta a szakszervezet szétválását, a szakszervezet megszüntetését és a két jogutód szakszervezet - az O. Minisztérium Szakszervezetének és az N. Minisztériuma Szakszervezetének - megalakítását.A Fővárosi Bíróság 2000. április 14. napján kelt végzésével megállapította, hogy az 1990. december 10. napján nyilvántartásba vett az M. Minisztérium Szakszervezete szétválás folytán megszűnt és tagjai jogutódként létrehozták az O. Minisztérium Szakszervezetét, valamint az N. Minisztériuma Szakszervezetét.
A Fővárosi Bíróság 2000. május 23. napján kelt végzésével 8909. sorszám alatt a kérelmezőt nyilvántartásba vette.
A Fővárosi Főügyészség 2. sorszámú fellebbezésében indítványozta az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítását.
Arra hivatkozott, hogy a jogutód szakszervezet megalakulása nem felel meg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseinek és elveinek. Rámutatott arra, hogy az Etv. 25. § (2) bekezdése értelmében a szakszervezetekre csak az Etv. 11. §-ának rendelkezései nem terjednek ki, míg a többi előírást alkalmazni kell. Így a jogutód szakszervezet megalakítása nem felelt meg az Etv. 3. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak.
A kérelmező észrevételében a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint
a változás-bejegyzés során az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a szétválást elrendelő határozatot az arra jogosult szerv hozta-e, és rendelkezésre állt-e a változást elrendelő határozat. A változás bejegyzése során nem vizsgálható a bejegyezni kért határozat és az eljárás törvényessége. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy a bizalmi testület tagjai jogosultak voltak az új testületi szervek létrehozására, ügyintéző és képviseleti szervek megválasztására.
A Legfőbb Ügyészség 2000. július 24. napján kelt átiratában a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta, és azt azzal egészítette ki, hogy a megszűnés és a vagyonmegosztás kimondásán túlmenően a megszűnt társadalmi szervezet legfelsőbb szerve nem dönthetett jogszerűen az új társadalmi szervezetek létesítéséről. Álláspontja szerint külön-külön megtartott alakuló ülésen kellett volna a két új szakszervezet létrehozásáról határozni. A korábbi bizalmi testületi tagok alapító tagokként mondhatták volna ki az új szakszervezet létrehozását, fogadhatták volna el az új alapszabályt és választhatták volna meg az új szakszervezet ügyintéző és képviseleti szerveit. A kérelmező által követett eljárás az Etv. rendelkezéseinek azonban nem felel meg, így az új szakszervezet létrehozása sem történt meg.
A kérelmező észrevételében rámutatott arra, hogy a korábbi szakszervezet megszűnése után az O. Minisztérium és az N. Minisztériuma bizalmi testülete külön-külön határozott a szakszervezetek létrehozásáról és az alapszabály, valamint a tisztségviselők megválasztásáról. Így az a körülmény, hogy az új szakszervezeteket ugyanazon tagok egy-egy csoportja hozta létre, akik a korábbi szakszervezetben is bizalmi testületi tagok voltak, az eljárást nem tette jogsértővé. A bizalmi testületi tagok ugyanis jogosultak voltak a korábbi társadalmi szervezet megszűnésével és az új szakszervezet létrehozásával összefüggő kérdésben is dönteni.
A fellebbezés alapos.
Az Etv. 3. § (4) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása rámutat, hogy a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Igazolni kell, hogy legalább tíz alapító tag mondta ki a szervezet megalakítását, s vizsgálni kell az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemeinek a meglétét.
Az egységes bírói gyakorlat szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a szétválással történő megszűnést is kimondhatja, dönthet arról, hogy a szétválás esetén a jogok és kötelezettségek a jogutód társadalmi szervezetekre szállnak, azonban a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a szétválás kimondása után nem jogosult határozni az új társadalmi szervezetek létrehozásáról, mert ez csak az új szervezetnek az Etv. 3. § (4) bekezdése szerinti létrehozásával történhet meg.
Az 1999. június 2-i bizalmi testületi ülés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy az M. Minisztérium Szakszervezetének megszűnését követően a bizalmi testületi tagok bizalmi testületként eljárva határozták el a jogutód szakszervezetek létrehozását, amelyre a jogelőd szakszervezet megszűnése után azonban felhatalmazásuk a szakszervezeti tagoktól nem volt. A jogutód szakszervezet törvényi feltételeknek megfelelő létrehozására akkor kerülhetett volna sor, ha a bizalmi testületi tagok, mint alapító tagok járnak el, és határozzák el a társadalmi szervezet létrehozását, fogadják el alapszabályát és választják meg tisztségviselőit. A kérelmezői észrevétellel szemben a jegyzőkönyvek tartalmából az állapítható meg, hogy a társadalmi szervezet létrehozása nem ennek megfelelően történt, ezért az nem felel meg az Etv. előírásainak, a kérelmező szabályszerű megalakítása nem történt meg, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem alaptalan.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a megyei bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmező bírósági nyilvántartásba vételét megtagadta. (Legf. Bír. Kny. VI. 38.198/2000.)