adozona.hu
BH+ 2002.6.305
BH+ 2002.6.305
A munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát rendes felmondással csak a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésével szüntetheti meg. Ha a munkáltató a rendes felmondás jogát az egyetértés megtagadása ellenére gyakorolta, az előzetes egyetértés utólag értelemszerűen nem pótolható. A felmondást követően a szakszervezet egyetértő nyilatkozatának pótlására irányuló kereset okafogyott, ezért azt a megtagadás okának vizsgálata nélkül el kell utasítani [Mt. 28. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnek a K. R. munkavállalója munkaviszonya felmondásához kért szakszervezeti egyetértő jognyilatkozat pótlása iránt előterjesztett kereseti kérelmét a munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította.
Az ítélet tényállása szerint a felperes az 1999. március 22-én kelt iratban kérte az alperes egyetértését K. R. választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az alperes az egyetértését nem adta meg, ezt 1999. március 22-én közölte a ...
BH+ 2002.6.305 A munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát rendes felmondással csak a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésével szüntetheti meg. Ha a munkáltató a rendes felmondás jogát az egyetértés megtagadása ellenére gyakorolta, az előzetes egyetértés utólag értelemszerűen nem pótolható. A felmondást követően a szakszervezet egyetértő nyilatkozatának pótlására irányuló kereset okafogyott, ezért azt a megtagadás okának vizsgálata nélkül el kell utasítani [Mt. 28. § (1) bek.].
A felperesnek a K. R. munkavállalója munkaviszonya felmondásához kért szakszervezeti egyetértő jognyilatkozat pótlása iránt előterjesztett kereseti kérelmét a munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította.Az ítélet tényállása szerint a felperes az 1999. március 22-én kelt iratban kérte az alperes egyetértését K. R. választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az alperes az egyetértését nem adta meg, ezt 1999. március 22-én közölte a felperessel. Az 1999. április 2-án kelt rendes felmondással a felperes a nevezett munkaviszonyát megszüntette. Ezt követően nyújtotta be a keresetét a felperes a jognyilatkozat pótlása iránt.
A munkaügyi bíróság álláspontja az volt, hogy mivel az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében előírt egyetértést a felmondást megelőzően kell kérni, ebből következően a jognyilatkozat pótlása iránt is csak a rendes felmondást megelőzően indítható per. Erre tekintettel a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a perbeli ítéletek megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte az Mt. 28. §-a (1) bekezdésének téves, törvénysértő alkalmazására hivatkozással. Részletesen kifejtette az álláspontját, amely szerint az alperes nemleges jognyilatkozata joggal való visszaélésnek minősül.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperes miután megkapta a felsőbb szakszervezeti szerv 1999. március 24-én kelt értesítését arról, hogy K. R. szakszervezeti titkár munkaviszonyának felmondásához nem adják meg az egyetértésüket, a munkavállaló munkaviszonyát az 1999. április 2-án kelt intézkedésével, 1999. május 27-ei hatállyal, rendes felmondással megszüntette. A jognyilatkozat pótlása iránti keresetlevelét pedig 1999. június 12-én adta postára.
Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát rendes felmondással csak a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésével szüntetheti meg. Ha a munkáltató a rendes felmondás jogát az egyetértés megtagadása ellenére gyakorolta, az előzetes egyetértés utólag értelemszerűen nem pótolható. A felmondást követően a szakszervezet egyetértő jognyilatkozatának pótlására irányuló kereset okafogyott, ezért azt a megtagadás okának vizsgálata nélkül el kell utasítani.
Az ezzel ellentétes felülvizsgálati jogszabályértelmezés téves. Az eljárt bíróságok tehát a kifejtetteknek megfelelően, jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes keresetét.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért e tárgyban határozni nem kellett.
A felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján köteles megfizetni a felülvizsgálati eljárás illetékét. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.801/2000. sz.)