adozona.hu
BH+ 2002.4.206
BH+ 2002.4.206
A Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán szervezett közoktatási vezető szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél a pedagógus szakvizsgával egyenértékű vizsgának minősül [1993. évi LXXIX. tv. 128. § (8) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében sérelmezte, hogy az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a "H" fizetési osztály 13. fizetési fokozatába sorolta.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes 16-154/1999. számú átsorolási intézkedése jogellenes. A felperes 1999. január 1-jétől az "I" közalkalmazotti osztály 13. fizetési fokozatába tartozik, ennek alapján a havi ill...
BH+ 2002.4.206 A Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán szervezett közoktatási vezető szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél a pedagógus szakvizsgával egyenértékű vizsgának minősül [1993. évi LXXIX. tv. 128. § (8) bek.].
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében sérelmezte, hogy az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a "H" fizetési osztály 13. fizetési fokozatába sorolta.A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes 16-154/1999. számú átsorolási intézkedése jogellenes. A felperes 1999. január 1-jétől az "I" közalkalmazotti osztály 13. fizetési fokozatába tartozik, ennek alapján a havi illetménye az 1,16%-os szakmai szorzó figyelembevételével 88 500 forint. A felperes következő besorolásának időpontja 2000. január 1. napja. Ennek folytán 73 848 forint illetmény-különbözet, késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kötelezte az alperest.
Az ítélet indokolása szerint a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellátandó munkakör betöltésére előírt, annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
Tényként állapította meg, hogy a felperes az alperesnél 1996. január 1-jétől nevelőszülő tanácsadói és családgondozói munkakört tölt be. Magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomával és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomával rendelkezik, posztgraduális képzés keretében pedig elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán szervezett közoktatási vezető szakosító képzést. A felperes pedagógus munkakörben dolgozik [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklet] és a munkakörének ellátásához szükséges szakirányú képzettség a felsőfokú pedagógus szakképzettség [15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklet II. rész 3. pont].
Az elsőfokú bíróság hivatkozott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kot.) 128. §-ának (8) bekezdésére, hangsúlyozva, hogy az alperesnek a felperest a pedagógus szakvizsgája alapján kellett volna besorolnia. A felperes pedagógus szakvizsgával egyenértékű, a munkaköre ellátásához szükséges közoktatás-vezetői végzettséggel rendelkezik, következésképpen megfelel a Kjt. 61. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott "I" fizetési osztályba történő besoroláshoz szükséges feltételnek.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a felperes által betöltött családgondozási munkakörhöz szakirányú szakképzettségként felsőfokú pedagógus szakképzettséget követel meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes általános és középiskolai tanári diplomája egyben felsőfokú szakirányú szakképzettséget, felsőfokú pedagógus szakképzettséget is tanúsít, amely önmagában megfelel az NM rendeletnek. A munkakör betöltéséhez további szakképzettség nem szükséges, így a felperes közoktatás vezetői szakképzettsége a besorolásnál nem vehető figyelembe, ezért a "H" fizetési osztályba sorolása nem jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet hatályban tartását kérte.
Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Kot. 128. §-ának (8) bekezdése szerint annak a pedagógusnak, aki szakvizsgával vagy szakvizsgával egyenértékű vizsgával rendelkezik, a besorolását az oklevél bemutatását követő év első napjától ez alapján kell elvégezni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, mert a felperes munkakörének betöltéséhez szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga nem szükséges.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben nem volt vitás, hogy a felperest az alperesnél a betöltött munkaköre alapján a pedagógus munkakörre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Kot. 122. § (3) bekezdés].
A Kot. 17. §-ának (5) bekezdése szerint a munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség megszerzését igazoló okirat kiállításától számított tizedik év eltelte után a pedagógus-munkakörben való foglalkoztatás feltétele - az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett - felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben a pedagógus-szakvizsga letétele. Ez a rendelkezés 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.
A Kot. 128. §-ának a perben alkalmazandó (8) bekezdése szerint attól az időponttól kezdődően, hogy a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezések hatályba lépnek, a meglévő pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni a közalkalmazott pedagógust - függetlenül attól, hogy megléte alkalmazási feltétel volt-e -, a szakvizsga letételét igazoló oklevélnek a munkáltató részére történő bemutatását követő év január hó első napjától. Ettől az időponttól kezdődően a munkavállaló pedagógus munkabérét az ily módon megállapítható közalkalmazotti illetmény figyelembevételével kell meghatározni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátáshoz szükséges végzettség és szakképzettség mellett a felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetői szakképzettség.
A perben nem volt vitás, miszerint a felperesnek a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán szervezett közoktatási vezető szakirányú továbbképzésben szerzett oklevele a pedagógus szakvizsgával egyenértékű vizsgának minősül. Így a felperes a pedagógusi munkakör betöltéséhez előírt általános törvényi feltételnek már eleget tett és ezért a besorolását is erre tekintettel kell megállapítani. Ilyen tényállás mellett nincs ugyanis jelentősége annak, hogy a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a felperes munkakörének betöltéséhez jelenleg pedagógus szakvizsgát nem kíván meg.
A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hozta meg a döntését, a másodfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A költségekről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, az illeték fizetéséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján rendelkezett.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.289/2000. sz.)