adozona.hu
BH+ 2002.3.152
BH+ 2002.3.152
A munkáltató kártérítési felelősségén alapuló követelés érvényesítése tekintetében - az elévülés, illetve az esedékesség szempontjából - nincs jelentősége a társadalombiztosítási ellátás igénylésének, illetve az igénylés hiányának [Mt. 205. § (1) bek., 1967. évi II. tv. 5. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992-ig állt az alperes alkalmazásában segédvájár és csillés munkakörben. A felperesnél 1990. évben meniscus műtét történt, ezután gondnok munkakört látott el, 1992. március 18-ától egészségkárosodási járadékban részesült.
A felperes 1999. július 13-án kárigény-bejelentést tett az alpereshez, amelyben meniscus és zajártalom foglalkozási betegségeire tekintettel nem vagyoni kártérítést követelt. A zajártalomból eredő igényt a felek peren kívül rendezték, a meniscus foglalkozási meg...
BH+ 2002.3.152 A munkáltató kártérítési felelősségén alapuló követelés érvényesítése tekintetében - az elévülés, illetve az esedékesség szempontjából - nincs jelentősége a társadalombiztosítási ellátás igénylésének, illetve az igénylés hiányának [Mt. 205. § (1) bek., 1967. évi II. tv. 5. § (1) bek.].
A felperes 1992-ig állt az alperes alkalmazásában segédvájár és csillés munkakörben. A felperesnél 1990. évben meniscus műtét történt, ezután gondnok munkakört látott el, 1992. március 18-ától egészségkárosodási járadékban részesült.A felperes 1999. július 13-án kárigény-bejelentést tett az alpereshez, amelyben meniscus és zajártalom foglalkozási betegségeire tekintettel nem vagyoni kártérítést követelt. A zajártalomból eredő igényt a felek peren kívül rendezték, a meniscus foglalkozási megbetegedésből eredő 800 000 forint nem vagyoni kár megtérítésére irányuló, 1999. szeptember 14-én benyújtott keresetet a munkaügyi bíróság az ítéletével elévülés miatt elutasította [Mt. 205. § (1) bekezdés szerint alkalmazandó 1967. évi II. törvény 5. § (1) bekezdés].
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság helyes indokai mellett kiemelte, hogy 1992. májusában megállapították a felperes meniscus betegségből eredő 36%-os munkaképesség-csökkenését, ezért a kártérítési követelése elévült.
A felperes a másodfokú bíróság ítélete ellen annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés iránt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Részletesen kifejtette az érveit arról, hogy törvénysértő, téves az a megállapítás, amely szerint már 1992. márciusában megállapították a meniscus foglalkozási betegséget. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a betegsége foglalkozási jellegét, az erről szóló elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be, a másodfokú határozatot pedig még nem hozták meg ügyében. Ezért az igénye nem évülhetett el.
A felperes másodlagosan az elévülés nyugvásának törvénysértő figyelmen kívül hagyására is hivatkozott, továbbá becsatolta a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság másodfokon meghozott, a szóban lévő betegség miatt baleseti járadékigényt elutasító határozatát, és az e tárgyban előterjesztett keresetlevelét.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet a törvénynek megfelelően hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az elévülésen alapuló döntését. A felperes igénye tehát a megbetegedésével vált esedékessé 1992-ben, az elévülés megszakadására a felperes nem hivatkozott; az elévülés nyugvását pedig nem eredményezi a felülvizsgálati kérelemnek a tudomásszerzéssel, illetve ennek hiányával összefüggő érvelése.
A munkáltató kártérítési felelősségén alapuló követelés érvényesítése tekintetében - az elévülés, illetve az esedékesség szempontjából - nincs jelentősége a társadalombiztosítási ellátás igénylésének, az igénylés hiányának. Az a munkavállaló, aki 1992-ben tudomással bír a térde betegsége miatt végzett műtétről, és arról, hogy az üzemorvos ezért a korábban ellátott munkaköre ellátását nem javasolja, ezenkívül megállapítják egyidejűleg a munkaképesség-csökkenését is, az ekkor esedékessé vált kártérítési igényét bírói úton az 1999. szeptember 14-én benyújtott keresetével nem érvényesítheti (az egészségkárosodási járadék megállapításáról szóló 1992. április 17-én kelt határozat). Az igény esedékessé válását nem érinti a betegség orvosi, illetve jogi minősítéséről való pontos tudomás hiánya.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek miatt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés hiányában a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.544/2000. sz.)