adozona.hu
BH+ 2002.1.47
BH+ 2002.1.47
A vasúti pénztáros köteles a vasúti jegyek kiadásával kapcsolatos feladatát az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint ellátni. A vasúti jegy kiadásánál elkövetett bármely tévedés megvalósítja a munkaköri kötelezettség vétkes megszegésének esetét [Mt. 103. § (1) bek. b) pont, 109. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes diszpécserkezelő munkakörben dolgozik az alperes Területi Igazgatóságának Állomásfőnökségén, személyi alapbére 44 800 forint/hó. A munkaköri leírása szerint munkaköri feladatát képezi - többek között - az Inter City vonatokra telefonon történő előrendelések felvétele, a szükséges helyek biztosítása és a rendelés továbbítása a kiszolgáló pénztárosnak.
A felperessel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1998. december 10-én kelt határozatában az Mt. 103. §-ára, valamint a Kolle...
BH+ 2002.1.47 A vasúti pénztáros köteles a vasúti jegyek kiadásával kapcsolatos feladatát az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint ellátni. A vasúti jegy kiadásánál elkövetett bármely tévedés megvalósítja a munkaköri kötelezettség vétkes megszegésének esetét [Mt. 103. § (1) bek. b) pont, 109. § (1) bek.].
A felperes diszpécserkezelő munkakörben dolgozik az alperes Területi Igazgatóságának Állomásfőnökségén, személyi alapbére 44 800 forint/hó. A munkaköri leírása szerint munkaköri feladatát képezi - többek között - az Inter City vonatokra telefonon történő előrendelések felvétele, a szükséges helyek biztosítása és a rendelés továbbítása a kiszolgáló pénztárosnak.A felperessel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1998. december 10-én kelt határozatában az Mt. 103. §-ára, valamint a Kollektív Szerződés 82. §-ának 1. pontjára és d) alpontjára hivatkozással három hónapra 10%-os személyi alapbércsökkentést alkalmazott hátrányos jogkövetkezményként.
Az indokolás szerint a felperes 1998. október 21-én egy telefonon történt előrendelés során 1998. október 23-ára öt darab helyjegyet a Westel IC 602 vonat helyett helytelenül az 502 vonatra adott ki. Mulasztásával megsértette az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat és kárt okozott a vasúttársaságnak, mert a személyszállítási üzletszabályzat szerint a helyjegy ötszörösét kell az utasnak megfizetni, ha a helyjegy megváltása ellenére az ülőhelyet nem biztosította. Az elbírálás során a munkáltatói jogkör gyakorlója súlyosbító körülményként értékelte, hogy a felperes ellen hasonló eset miatt az elmúlt időszakban intézkedést tett.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a lefolytatott eljárás szabálytalanságára, a megfelelő és egészséges munkakörülmények biztosításának hiányára, valamint a büntetés aránytalanságára hivatkozott, és a határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
A bíróság a felperes által előadottakkal kapcsolatban széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek során megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézkedése során az eljárási szabályokat betartotta. A munkavédelmi szemle alkalmával felsorolt hiányosságok adott esetben nem vehetők figyelembe, mert a jegyek előrendelésére vonatkozó adatokat a pénztáros a felperes részére írásban adta át, és a felperesnek a számítógép adataival való megfelelő egyeztetésre módja lett volna. A kötelezettségszegés kizárólag a felperes mulasztására vezethető vissza, abban az adott munkakörülmények nem játszottak szerepet. A felperes terhére rótt cselekmény a csatolt okiratok alapján hitelt érdemlően bebizonyosodott és az alkalmazott intézkedés a cselekménnyel arányban áll.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét és az 1998. december 30-án kelt munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezte. A felperesnek a perköltségekben való marasztalását mellőzte, az alperest pedig illeték fizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, abból azonban téves következtetést levonva, téves érdemi döntést hozott.
A másodfokú bíróság a tényállás alapján úgy ítélte meg, hogy a cselekmény súlya a gondatlan munkavégzés legenyhébb fokát sem éri el. A törvény nem követel a munkavállalóval szemben hibátlan munkavégzést, kisebb, nagyobb hibák előfordulhatnak, ami alapján azonban a munkavállaló gondatlan munkavégzését nem lehet megállapítani. A cselekmény súlyánál figyelembe kell venni az ünnep előtti nagy utasforgalmat, a munkavégzés helyén tapasztalható körülményeket, végül pedig a felperes semmiképpen nem sértette meg a személyszállítási üzletszabályzatot. Mindezekre figyelemmel a magatartása nem minősíthető olyan vétkes kötelezettségszegésnek, amely fegyelmi felelősségre vonást és fegyelmi büntetést indokol.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes a munkavégzés során gondatlanul járt el és a MÁV-nak az utazóközönséggel való közvetlen kapcsolatát, tevékenységét figyelembe véve, mulasztásával a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is veszélyeztette.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az Mt. a munkaviszonyból eredő kötelezettségnek a munkavállaló részéről történő vétkes megsértése esetére az Mt. 96. §-ában szabályozott rendkívüli felmondáson kívül az Mt. 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé a kollektív szerződés erre irányuló eljárási rendjének betartása mellett.
A felperesnek az IC vonatokra történő helyjegy kiszolgálása a munkaköri kötelezettségét képezi, amelyet az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint kell végeznie.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztja a másodfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a felperes vétkessége a perbeli esetben a gondatlanság legenyhébb fokát sem érte el. A felperes alapvető munkaköri feladata az utasok pontos, tévedés nélküli kiszolgálása, ehhez képest a helyjegy kiadásánál elkövetett bármely tévedés megvalósítja a munkaköri kötelezettségének vétkes megszegését.
Peradat, hogy a telefonon történő jegyrendelést a pénztárkezelő vette fel, és az ilyenkor használatos "tasakon" pontosan feltüntette az IC járat megnevezését és a Budapest-Szolnok úti célt. Ehhez képest a felperes a Budapest-Miskolc között közlekedő másik vonatra adta ki a helyjegyet. A jegykezelő - jelentése szerint - nem tudott az öttagú család számára Szolnokig helyet biztosítani.
Az elkövetett cselekmény megítélésénél a munkáltató szolgáltató jellegéből adódóan nem hagyható figyelmen kívül a cselekménynek az utazóközönséget érintő következménye. Az elsőfokú bíróság által megállapított és az ítélkezése alapjául a másodfokú bíróság részéről is elfogadott tényállás szerint a felperes a terhére rótt vétkes kötelezettségszegést elkövette, amellyel az eset összes körülményeit figyelembe véve az alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény arányban áll. A szokásosnál nagyobb utasforgalom és a munkaidő hossza - a másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben - a felperes mentesítésére nem alkalmas.
Az előzőekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét és helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét.
A felperesnek a költségekben való marasztalása a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében, az illetékről való rendelkezés a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-ában foglaltakon alapul. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.070/2000. sz.)