adozona.hu
BH+ 2001.12.596
BH+ 2001.12.596
Egymásnak ellentmondó és részben hiányos orvosi, illetőleg orvosszakértői vélemények esetén az Egészségügyi Tudományos tanács Igazságügyi Bizottsága véleménye beszerzésének szükségessége [Pp. 182. § (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél fennállott munkaviszonya alatt, 1995. december 16-án munkavégzés során rosszul lett, kórházi kezelésre szorult, agykárosodás miatt 100%-os rokkant.
A felperes azért indított pert az alperes ellen vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítése iránt, mert álláspontja szerint a betegségét és a munkaképesség-csökkenését munkahelyi áramütés okozta. Az áramütést akkor szenvedte el, amikor elektromos kábító fogóval a sertések leszúrás előtti kábítását végezte, és állítása sze...
BH+ 2001.12.596 Egymásnak ellentmondó és részben hiányos orvosi, illetőleg orvosszakértői vélemények esetén az Egészségügyi Tudományos tanács Igazságügyi Bizottsága véleménye beszerzésének szükségessége [Pp. 182. § (3) és (4) bek.].
A felperes az alperesnél fennállott munkaviszonya alatt, 1995. december 16-án munkavégzés során rosszul lett, kórházi kezelésre szorult, agykárosodás miatt 100%-os rokkant.A felperes azért indított pert az alperes ellen vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítése iránt, mert álláspontja szerint a betegségét és a munkaképesség-csökkenését munkahelyi áramütés okozta. Az áramütést akkor szenvedte el, amikor elektromos kábító fogóval a sertések leszúrás előtti kábítását végezte, és állítása szerint az eszköz hibás volt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet, mert az volt az álláspontja, hogy a felperes egészségi állapota nem áramütés, hanem sorsszerű betegség következménye.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen az első fokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az alperes kereset szerinti marasztalását kérte.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a széleskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megfelelően állapította meg a tényállást, és helytállóan alkalmazta az Mt. 174. §-át. Kifejtette, hogy az orvos-szakértői vélemény is kizárta, hogy a felperes egészségkárosodását áramütés okozta [Mt. 174. § (2) bekezdés]. A felperes agyi keringési zavara tehát bizonyítottan nem keletkezhetett törpefeszültségű berendezés áramütése miatt.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen a sérelmes határozatok "megváltoztatását", másodlagosan az ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták azt az orvosi véleményt, amely nem zárta ki az áramütést, és azokat a további bizonyítékokat, amelyek a helyszínre és az egyéb körülményekre vonatkoztak. Mindezek miatt törvénysértően nem valósult meg a bizonyítékok együttes értékelése, és az ellentétes orvosi vélemények "szakértői bizottság" által történő értékelése (a felperes indítványa ellenére) avégett, hogy az áramütéstől független "spontán agyi károsodás" minden kétséget kizáróan bizonyított legyen.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes a fellebbezésében sérelmezte, hogy a bizonyítékok között fennálló ellentmondást az elsőfokú bíróság nem értékelte, illetve ezek feloldását kérte a másodfokú bíróságtól. A másodfokú bíróság - összefoglalóan - arra alapította a döntését, hogy a felperes egészségkárosodása a törpefeszültségű berendezés használata miatt, továbbá a jobb oldali középső agyi verőérre lokalizálódó betegsége bizonyítottsága folytán nem függ össze a munkaviszonyával. A másodfokú bíróság az indokolásában nem fejtette ki, hogy a mindezekkel ellentétes bizonyítékokat miért nem fogadta el; ezért az ítélet e tekintetben a Pp. 221. § (1) bekezdésének nem felel meg. Helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy az áramütés kizártságára vonatkozó bizonyítékok hiányosak, következésképpen erre nézve megalapozott következtetés nem vonható le [Pp. 206. § (1) bekezdés]. Mindezek miatt a bizonyítási eljárást ki kell egészíteni.
Az áramütésre vonatkozóan kiegészítő igazságügyi szakértői véleményt kell a következőkről beszerezni:
1. A nagyobb állatok kábításához alkalmazott "földelésszál" átkötése, a nedves helyszín és a transzformátor esetleges hibája együttesen előidézhették-e, hogy a felperest nem törpefeszültségű áram érte.
2. Műszaki szempontból valószínűsíthető-e, hogy a felperes (természetes kórokú betegsége miatt) elesett, és ezáltal olyan helyzetbe került, amely miatt őt áramütés érte. A kiegészítő szakvéleményt és a további bizonyítékokat az Mt. 174. §-ának (3) bekezdése, illetve a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalás c) pontja figyelembevételével is értékelni kell.
A felperes megbetegedése tárgyában, mivel a betegség okaira nézve az orvosi, illetve orvosszakértői vélemények ellentétesek [Pp. 182. §-ának az ügyben irányadó (3) és (4) bekezdése], be kell szerezni az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága véleményét a következőkről:
1. A felperesről a kórházban történt felvételekor rögzített orvosi adatok, és a kórházi zárójelentésben megjelölt első diagnózis igazol-e áramütést; az igazságügyi orvos-szakértő véleménye szerint elektromos áramütés agyi keringési zavart nem okozhat - e két vélemény közül melyik a helytálló, és miért.
2. Nem törpefeszültségű berendezésből származó áramütés kivált-e agyi keringési zavart.
3. Orvosszakértői szempontból - figyelemmel az agyi keringési zavar helyére - van-e jelentősége annak, hogy a felperes a kórházi felvételekor arról számolt be, hogy "bal keze hirtelen meggyengült, majd ezt követően a lába is, a műszerre ráesett, a folyamatos áramhatást biztosító positióból menekülni a bal oldali bénulásérzés miatt nem tudott".
Az említett bizonyítás-kiegészítés után lehet megnyugtatóan és megalapozottan állást foglalni arról, hogy a felperes egészségkárosodása áramhatással okozati összefüggésbe hozható-e.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A felperes felülvizsgálati eljárási költségét, és a felülvizsgálati eljárás illetékét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. § (3) bekezdése]. Az alperes a perköltségről való döntés mellőzését kifejezetten kérte, ezért az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megállapítását a Legfelsőbb Bíróság mellőzte. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.824/1999. sz.)