adozona.hu
BH+ 2001.12.595
BH+ 2001.12.595
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni az elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányt, ha azokat kezelte. Ha az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli. A bizalom alapján történő áruátvétel az átvevő kockázatát jelenti
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1996. január 20-ig határozott időre szóló munkaszerződéssel gépkocsivezetőként dolgozott a felperesnél. Feladatát képezte a gépkocsivezetés, rakodás, karbantartás, a rábízott áruért, eszközért teljes anyagi felelősséggel tartozott.
A felperes 1996. január 16-án utasította az alperest, hogy a H. M. Kft.-től megrendelt és az M SPED Fuvarozó és Szolgáltató Kft.-nél raktározott vegyi áruféleségeket a raktárban vegye át és az A Kereskedelmi Vállalat, illetve a J. M. raktáraiba K.-ra, i...
BH+ 2001.12.595 A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni az elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányt, ha azokat kezelte. Ha az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli. A bizalom alapján történő áruátvétel az átvevő kockázatát jelenti [Mt. 169 § (1) és (2) bek., MK 113. sz. állásfoglalás].
Az alperes 1996. január 20-ig határozott időre szóló munkaszerződéssel gépkocsivezetőként dolgozott a felperesnél. Feladatát képezte a gépkocsivezetés, rakodás, karbantartás, a rábízott áruért, eszközért teljes anyagi felelősséggel tartozott.A felperes 1996. január 16-án utasította az alperest, hogy a H. M. Kft.-től megrendelt és az M SPED Fuvarozó és Szolgáltató Kft.-nél raktározott vegyi áruféleségeket a raktárban vegye át és az A Kereskedelmi Vállalat, illetve a J. M. raktáraiba K.-ra, illetve B.-re szállítsa. Az alperes 1996. január 17-én az összesen 12 db raklapon elhelyezett árut a szállítólevélen aláírásával elismerve átvette, azonban a déli órákban beállt a felperes telepére és az árukat csak másnap továbbította. 1996. január 18-án a k-i raktárban végzett áruátadáskor megállapították, hogy a szállítmány sértetlen, lefóliázott állapotban érkezett, azonban a tételes ellenőrzés alapján a szállítólevélen szereplő mennyiséggel szemben hiány mutatkozott darabszámban, illetve a kartonok számában összesen 357 766 forint értékben.
A felperes az ellene indított peres eljárás során 404 510 forintot fizetett ki. Ennek részét képezte 269 657 forint után 1997. június hó 5-től, 114 010 forint után július 4-től és 20 843 forint után 1997. augusztus 12-től fizetett 20%-os késedelmi kamat és a perköltség. A felperes a keresetében ennek megtérítésére kérte az alperest kötelezni arra hivatkozva, hogy az alperes az árut átvette, azok hiánytalan átvételét aláírásával igazolta, ugyanakkor már hiánnyal adta át.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét és illeték, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy a felperes az átvételi körülményeket az alperes számára nem biztosította, így vele szemben az Mt. 169. §-a szerinti felelősséget nem érvényesítheti. K J tanú vallomása alapján azt állapította meg, hogy a M SPED Kft.-nél a raktár által összekészített és fóliázott raklapokat adják át a gépkocsivezetőknek, ezért a tételes ellenőrzésre nincs lehetőség, mert az rendkívül hosszú időt venne igénybe.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét és a felperest másodfokú perköltség, eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alperes bontatlan fóliával körbezárt raklapon vette át az árut és ugyanígy adta át a megrendelőnek, ebből az következik, hogy a tételes ellenőrzéssel megállapított hiány már az alperes átvételét megelőzően fennállhatott. Emiatt hiányzik a megőrzési felelősségnek az a feltétele, hogy a munkavállaló az átvett dolgokért tartozik felelősséggel. A másodfokú bíróság szerint a munkaügyi bíróság megalapozottan, tanúvallomással alátámasztottan állapította meg, hogy nincs lehetőség a tételes ellenőrzésre, az átvétel bizalmi elven alapul. A felperes nem utasította az alperest arra, hogy csak tételesen veheti át az árut, ezzel ellentétes állításait a felperes nem bizonyította.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az alperesnek a kereseti kérelme szerinti kártérítésre kötelezését, valamint költségben marasztalását kérte. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok a tényállást hiányosan, részben iratellenesen állapították meg és abból helytelen jogi következtetésre jutottak, amikor a felperes keresetét azon az alapon utasították el, hogy az alperesnek nem volt lehetősége az áruk tételes átvételére. Az alperes kora reggel indult, már 11 óra körül megtörtént az átvétel. Az alperes aláírásával igazolta a szállítólevél szerinti áruk átvételét, nem kifogásolta az ellenőrzési lehetőség hiányát. A másodfokú bíróság feltételezésre alapította az ítéletét, amikor azt állapította meg, hogy a hiány már az átadáskor fennállhatott és ezért az alperes nem tartozik felelősséggel.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes - az írásbeli ellenkérelméből megállapíthatóan - január 17-én reggel 5 óra körül megjelent a felperes telephelyén. Az üzletvezető utasítására három raktárban vett át összesen 12 raklap árut. Az áruátvételt kb. 11,30 órakor fejezte be és ezt követően ment vissza a felperes telephelyére. Másnap az áruk tételes átadása reggel 8-tól délután 15 óráig tartott az alperes előadása szerint.
A H. M. Kft. tájékoztatása szerint a megrendelt árukat lefóliázott egységben szállítják az M SPED raktározóhoz, ahol a vevő megrendelésének teljesítéséhez a lefóliázott egységet meg kell bontani. Az úgynevezett gyűjtőegység (kartondoboz) megbontására nincs lehetőség.
Az M. SPED átirata szerint az árut a gépkocsivezető részére tételesen adják át, a gépkocsivezetők aláírásukkal igazolják az áru átvételét. A szállítólevélen az alperes nem emelt kifogást a kiadott darabszámmal kapcsolatban.
N. T. raktári dolgozó tanúvallomása szerint a gépkocsivezető jelenlétében végezték az áruféleségek megrendelés szerinti összeállítását, raklapra helyezését. Az átvétel karton alapján történt, amelyeket csak akkor bontottak fel, ha azokon valamilyen szokatlan jelzés, átírás szerepelt. Általában egy-két raklap volt az, amit jellemzően át kellett adni a gépkocsivezető számára.
Az előző perbeli adatokat, bizonyítékokat az eljárt bíróságok nem vonták mérlegelési körükbe, a tényállást csupán az alperes ténybeli előadása és K. J. alvállalkozó tanúvallomása alapján állapították meg. Mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás megalapozatlan, a kialakított tényállásból az eljárt bíróságok helytelen jogi következtetésre jutottak.
Az Mt. 169. §-ának (2) bekezdése értelmében a teljes kártérítési felelősség alól akkor mentesül a munkavállaló, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
Ha a munkavállaló az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli (MK. 113/III.).
A perbeli esetben azt kellene vizsgálni, hogy az alperes a jegyzéknek, elismervénynek általa történt aláírása ellenére mentesülhet-e a felelősség alól, ha az átadásnál a dolog mennyiségét és minőségét nem ellenőrizte.
E kérdés elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy az átadás-átvétel elengedhetetlen feltétele annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az átvevő az átadni szándékolt dolgok hiánytalanságáról, mennyiségéről, azonosságáról meggyőződhessen. A munkavállaló tehát jogosult és egyúttal köteles is a dolog átadásakor annak mennyiségét, minőségét megvizsgálni és a tapasztalt hiányosságokról vagy az ellenőrzési lehetőség kizártságáról kifogásait írásban megtenni. Ha tehát kifogás nélkül vette át a dolgot és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és minősége eltérést mutatott az átvételi jegyzékben szereplő dolgokhoz képest, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli.
Az eljárt bíróságok K. J. alvállalkozó tanúvallomása alapján azt állapították meg, hogy nagymennyiségű áru átvétele kizárólag raklap szerint történik. A tételes vizsgálatra megvan a lehetőség, azonban ez nagyon hosszú időt venne igénybe, ezért az a gyakorlat, hogy csupán a raklapok szám szerinti ellenőrzésével, bizalmi elv alapján végzik az áruátvételt.
A bizalom alapján történő áruátvétel az átvevő kockázatát jelenti, következménye az, hogy az esetleges hiány az átvevőt - a perbeli esetben az alperest - terheli. Az alperes tudatában volt a teljes kártérítési felelősségének, az átvételt három raktárból a délelőtt folyamán bonyolította le. Nem bizonyította, hogy kizárták a kartonok vagy a szúrópróba szerinti megvizsgálás lehetőségét, amely feltehetően valóban hosszabb időt vett volna igénybe. Az alperes nem kifogásolta az átadás módját, az áru hiánytalan átvételét elismerte és később sem bizonyította az eltérést az általa átvett, majd átadott mennyiség között.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva kötelezte az alperest a felperes áruátvételből eredő kárának megtérítésére. A késedelmi kamat számítása a felperes kereseti kérelméhez igazodik. Az alperes túlnyomó részben pervesztes lett, ezért meg kell fizetnie a felperes perköltségét.
A Legfelsőbb Bíróság a kis részben pervesztes felperest arányosan kötelezte az össz. eljárási illeték megfizetésére [Pp. 78. §-ának (2) bekezdése]. (Mfv.II.10.805/1999. sz.)