adozona.hu
BH+ 2001.10.498
BH+ 2001.10.498
Ha a felek az elsőfokú bíróság ítéletének a jogvita egy része tekintetében tett ténymegállapításait és következtetéseit a másodfokú eljárásban nem vitatták, e kérdésben sem fellebbezést, sem csatlakozó fellebbezést nem terjesztettek elő, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel nem érintett jogvitával kapcsolatban a jogerős ítéletet nem érinthette [Pp. 275. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. február 20-ától állt munkaviszonyban az alperessel, ahol annak Értékesítési Osztályán mint gépkocsiról közvetlenül értékesítő kereskedelmi képviselő dolgozott.
A felperes munkaviszonyát az alperes 1997. november 21-én rendkívüli felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy a felperes a munkaköri kötelezettségét megszegve, nem tudott elszámolni a nagykereskedelmi partnertől felvett áru ellenértékének egy részével. Mindez a bevételi pénztárbizonylatok teljes körű átvi...
BH+ 2001.10.498 Ha a felek az elsőfokú bíróság ítéletének a jogvita egy része tekintetében tett ténymegállapításait és következtetéseit a másodfokú eljárásban nem vitatták, e kérdésben sem fellebbezést, sem csatlakozó fellebbezést nem terjesztettek elő, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel nem érintett jogvitával kapcsolatban a jogerős ítéletet nem érinthette [Pp. 275. § (2) bek.].
A felperes 1995. február 20-ától állt munkaviszonyban az alperessel, ahol annak Értékesítési Osztályán mint gépkocsiról közvetlenül értékesítő kereskedelmi képviselő dolgozott.A felperes munkaviszonyát az alperes 1997. november 21-én rendkívüli felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy a felperes a munkaköri kötelezettségét megszegve, nem tudott elszámolni a nagykereskedelmi partnertől felvett áru ellenértékének egy részével. Mindez a bevételi pénztárbizonylatok teljes körű átvizsgálása után, 1997. november 7-én vált nyilvánvalóvá.
A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, és az alperesnek az Mt. 100. §-a szerinti marasztalását kérte.
A munkaügyi bíróság a kiegészített ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, és az alperest kötelezte 61 163 forint és kamata, elmaradt munkabér, 176 176 forint kétszeres végkielégítés, 60 060 forint felmentési időre járó átlagkereset, 88 088 forint 13. havi munkabér és kamata, 15 456 forint szabadságmegváltás, valamint a perköltség és eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint az alperes az elszámolással kapcsolatban folyt vizsgálat befejezéséhez képest 1997. november 21-én a törvényben előírt határidőben élt a rendkívüli felmondás jogával. Álláspontja szerint azonban a felvett áruval való elszámolás hiánya nem képezheti rendkívüli felmondás alapját. A felperes ugyan hiánnyal, de elszámolt az alperessel. Az a körülmény, hogy az alperes ennek során ismeretlen okú hiányt állapított meg, vétkes magatartás hiányában nem minősül minősített kötelezettségszegésnek. Az alperes nem bizonyította, hogy a hiányt a felperes szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, továbbá a munkaviszonyt lehetetlenné tevő magatartást sem bizonyított.
Az alperes a fellebbezésében amiatt kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, mivel álláspontja szerint a felperes az alperes kereskedelmi partnerétől szállítólevéllel átvett áruk értéke és az alperesnek befizetett összeg közötti különbözet tekintetében nem számolt el, és ezzel a hiánytalan elszámolásra vonatkozó, a munkaköréből eredő lényeges kötelezettségét megszegte.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezését - a szabadságmegváltás tekintetében - nem érintette, a fellebbezett részében megváltoztatta, és a felperes azt meghaladó keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a munkakörébe tartozó lényeges kötelezettségét szándékosan megszegte, amikor a felvett áru ellenértékével nem számolt el.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az Mt. 96. §-ának (4) bekezdése megsértése miatt a felperes a jogerős ítélet "megváltoztatását" kérte, mivel álláspontja szerint az alperes a rendkívüli felmondás jogát elkésetten gyakorolta, amit már az elsőfokú eljárásban is bizonyítani kívánt. A másodfokú bíróság tévedett, amikor az Mt. 96. §-ának (4) bekezdésében előírtak érvényesülését nem vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül.
A felperes keresetében elkésettség és kötelezettségszegés hiánya miatt támadta a rendkívüli felmondást. A munkaügyi bíróság a joggyakorlás határidejét illetően azt állapította meg, hogy az alperes a hiánnyal való elszámolás után vizsgálatot folytatott le, megkereste a kereskedelmi partnereit, és a felek is többször egyeztettek az elszámolás tekintetében. Az 1997. november 7-én történt bizonylat rekonstruálás alapján véglegessé vált, hogy a felperes az átvett áruk egy részének ellenértékével nem számolt el. Ehhez képest pedig a november 21-én közölt rendkívüli felmondás nem késett el.
Az elsőfokú ítéletnek a joggyakorlás határideje tekintetében tett ténymegállapításait és következtetéseit a másodfokú eljárásban a felek nem vitatták, erre vonatkozóan fellebbezéssel, csatlakozó fellebbezéssel nem éltek, a felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítéletet e körben nem érintette.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a fellebbezéssel nem érintett joggyakorlási határidővel kapcsolatban a jogerős ítéletet nem érinthette. A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a törvényben előírtak szerint a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül [Pp. 247. §, 253. § (3) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem tehát az Mt. 96. §-ának (4) bekezdése megsértésére hivatkozással megalapozatlanul támadta a jogerős ítéletet.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet abban a részében, amelyben helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét, hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.697/2000. sz.)