adozona.hu
BH+ 2001.9.443
BH+ 2001.9.443
A közalkalmazott munkahelyi pótlékra való jogosultságát a ténylegesen végzett tevékenysége alapján kell elbírálni. A műszakbeosztástól függetlenül munkahelyi pótlék illeti meg a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végzőket. A mentálhigiénés dolgozók ápolási tevékenységet nem látnak el, ezért nem illeti meg őket a munkahelyi pótlék [113/1992. (VII. 14.) Korm. r. 18. § (2) bek. b) pont, 2/1994. (I. 30.) NM r.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratok szerint az I., a III., a IV. és az V. rendű felperesek mentálhigiénés gondozók, a II. r. felperes pedig szociális ügyintéző. Valamennyien az alperes alkalmazásában állnak és egy műszakban dolgoznak 8-tól 16 óráig. A felperesek 1998. február 1-jétől - a IV. r. felperes 1998. április 1-jétől - kezdődően 50%-os munkahelyi pótlék elszámolását kérték az 1999. március végéig terjedő időszakra arra hivatkozással, hogy e pótlékra a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. §-a (2) bekezdésé...
BH+ 2001.9.443 A közalkalmazott munkahelyi pótlékra való jogosultságát a ténylegesen végzett tevékenysége alapján kell elbírálni. A műszakbeosztástól függetlenül munkahelyi pótlék illeti meg a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végzőket. A mentálhigiénés dolgozók ápolási tevékenységet nem látnak el, ezért nem illeti meg őket a munkahelyi pótlék [113/1992. (VII. 14.) Korm. r. 18. § (2) bek. b) pont, 2/1994. (I. 30.) NM r.].
A periratok szerint az I., a III., a IV. és az V. rendű felperesek mentálhigiénés gondozók, a II. r. felperes pedig szociális ügyintéző. Valamennyien az alperes alkalmazásában állnak és egy műszakban dolgoznak 8-tól 16 óráig. A felperesek 1998. február 1-jétől - a IV. r. felperes 1998. április 1-jétől - kezdődően 50%-os munkahelyi pótlék elszámolását kérték az 1999. március végéig terjedő időszakra arra hivatkozással, hogy e pótlékra a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján jogosultak. Az alperes és a perbe beavatkozóként belépett önkormányzat arra hivatkozással kérte a keresetek elutasítását, hogy a felperesek nem olyan munkakörben dolgoznak, amely e pótlékra őket jogosulttá tenné. Meg kell különböztetni az ápoló, gondozó munkakört a mentálhigiénés foglalkoztatási feladatokra irányuló munkakörtől, amelynek munkaköri feladatait a felperesek ellátják.A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperesek keresetét. A II. r. felperes mint szociális ügyintéző nyilvánvalóan nem lát el olyan feladatokat, amelyek pótlékra jogosulttá tennék. A többi felperes - a munkaköri leírásuk szerint - mentálhigiénés dolgozó, amely munkakör a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet, valamint a Népjóléti Minisztérium periratokhoz csatolt átirata szerint különbözik az ápolói, gondozói munkakörtől, és nem minősül a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés b) pontja szerint pótlékra jogosító munkakörnek. E jogszabály szerint műszakbeosztástól függetlenül a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végzők jogosultak munkahelyi pótlékra. Az elsőfokú bíróság szerint a három műszakos munkahely csak ténylegesen három műszakban történő munkavégzés esetén jogosít az 50%-os munkahelyi pótlékra.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 94.500 forintot, a III. r. felperesnek 94.500 forintot, a IV. r. felperesnek 81.000 forintot és az V. r. felperesnek 94.500 forintot. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest a felperesek javára együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadta ítélkezése alapjául, azzal a kiegészítéssel, hogy a felperesek - a II. r.ű felperes kivételével - három műszakos munkahelyen ápolási és gondozási tevékenységet végeztek. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. §-át akként értelmezte, hogy csak akkor illeti meg a munkavállalókat bérpótlék, ha ténylegesen három műszakban dolgoznak. A megyei bíróság jogértelmezése szerint a jogszabály nem tartalmaz ilyen szűkítő rendelkezést, ezért a felpereseket munkakörük alapján megilleti a munkahelyi pótlék.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem megfelelően értelmezte a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásait és figyelmen kívül hagyta a pótlékra jogosító munkakörök tekintetében kiadott népjóléti minisztériumi állásfoglalást is. Emellett arra is hivatkozott, hogy a bérpótlék a három műszakos munkarendből eredő hátrányok kompenzálására szolgál, ezért - mivel a felperesek nem dolgoznak három műszakban - részükre nem jár bérpótlék.
A felülvizsgálati kérelem alapos a következők szerint.
A 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelettel módosított 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében munkahelyi pótlék illeti meg műszakbeosztástól függetlenül a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végzőket. A pótlék ebben az esetben a pótlékalap legalább 50%-a.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor az I., a III., a IV. és az V. r. felperesek tevékenységét ápolási és gondozási tevékenységnek minősítette, ugyanis a periratokhoz csatolt munkaköri leírások ezt nem bizonyítják. A felperesek mentálhigiénés dolgozók, ápolási tevékenységet nem láttak el. A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet, továbbá a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet mellékletei is különböztetnek ápoló és gondozó munkakörök között. A periratokhoz csatolt népjóléti minisztériumi átirat ezekkel a jogszabályokkal összhangban sorolja fel azokat a munkaköröket, amelyekre munkahelyi pótlék nem fizethető, köztük azokat a gondozókat, akik betegápolói feladatot nem látnak el.
Minthogy a felperesek nem végeznek a jogszabály által a munkahelyi pótlékra való jogosultság feltételeként megkívánt ápolási tevékenységet, munkahelyi pótlékra nem jogosultak. A közalkalmazott munkahelyi pótlékra való jogosultságát a ténylegesen végzett tevékenysége alapján kell elbírálni, mint ahogy erre a Legfelsőbb Bíróság korábban már rámutatott (MD II. 750).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az alperest marasztaló részében hatályon kívül helyezte és e körben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A perköltség viseléséről való rendelkezés a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a magyar állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.932/1999. sz.)