adozona.hu
BH+ 2001.9.439
BH+ 2001.9.439
Ha a munkavállalót a munkaszerződése értelmében teljesítménybérként jutalék illeti meg és az munkabér-előlegnek minősül, azzal a munkavállalónak utólag el kell számolnia. Az elszámolás hiánya esetén a munkáltató az igényét csak írásbeli felszólítással és nem közvetlenül bírósági úton érvényesítheti [Mt. 162. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint az alperes 1994. július 5. napjától 1995. június 25. napjáig állt munkaviszonyban a felperessel, üzletkötő munkakörben.
A felperes 1998. április 1. napján fizetési meghagyás kibocsátási kérelemmel fordult a városi bírósághoz, amelyben 113.235 forint és ennek 1995. július 27. napjától járó évi 20%-os kamata és a perköltség megfizetésére kérte alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes a jutalékszabályzat alapján a megszűnt biztosítási...
BH+ 2001.9.439 Ha a munkavállalót a munkaszerződése értelmében teljesítménybérként jutalék illeti meg és az munkabér-előlegnek minősül, azzal a munkavállalónak utólag el kell számolnia. Az elszámolás hiánya esetén a munkáltató az igényét csak írásbeli felszólítással és nem közvetlenül bírósági úton érvényesítheti [Mt. 162. § (3) bek.].
A periratokból megállapítható tényállás szerint az alperes 1994. július 5. napjától 1995. június 25. napjáig állt munkaviszonyban a felperessel, üzletkötő munkakörben.A felperes 1998. április 1. napján fizetési meghagyás kibocsátási kérelemmel fordult a városi bírósághoz, amelyben 113.235 forint és ennek 1995. július 27. napjától járó évi 20%-os kamata és a perköltség megfizetésére kérte alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes a jutalékszabályzat alapján a megszűnt biztosítási szerződések után tartozik visszafizetni a megjelölt összeget.
Az alperes ellentmondását követően a városi bíróság a végzésével a keresetlevelet érdemi elbírálás végett áttette a munkaügyi bírósághoz, mivel a peres felek között munkaviszony állt fenn.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1332 forintot és ennek 1998. január 1-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20% kamatát. Ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét és az alperes javára perköltség fizetésére, továbbá az elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a biztosítások állományvédelmi feladatait megfelelően ellátta volna. Mindössze két életbiztosítás törlése tekintetében találta megalapozottnak a felperes keresetét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét annak helytálló indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes a kereseti kérelmének megfelelő döntés hozatalát és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Kifejtette, hogy a jutalékszabályzat a biztosítási szerződésnek meghatározott ok miatt történő megszűnése esetére előírta a visszafizetést, függetlenül a felperesi intervenciózás megvalósulásától vagy annak hiányától. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felek között létesült munkaszerződés értelmében az alperest teljesítménybérként jutalék illette meg, ami munkabér-előlegnek minősül és azzal az alperesnek utólag el kellett számolnia.
A felperes az alperessel szemben a munkaszerződés és a jutalékszabályzat alapján tartozásnak minősülő igényét fizetési meghagyással érvényesítette. Az Mt. 162. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Amennyiben a munkavállaló a tartozást sérelmezi, a fizetési felszólítás ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
A hivatkozott rendelkezésből következően a felperes nem érvényesíthette a követelését közvetlenül bírósági úton az alperessel szemben, ezért a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a 130. § (1) bekezdésének f) pontjában írt okból a pert meg kellett volna szüntetni.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.456/1999. sz.)