adozona.hu
BH+ 2001.8.399
BH+ 2001.8.399
Ha a munkáltató kollektív szerződés felhatalmazása hiányában hoz kártérítési határozatot, azt a munkaügyi perben hatálytalanítani kell. A munkáltató azonban viszont-keresettel érvényesítheti a kárigényét [Mt. 173. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes 1994. december 1-jétől áll munkaviszonyban az alperessel kereskedelmi ügyintéző, valamint pénz- és értékkezelő munkakörben. 1995. június 1-jétől emellett a S. Sz. vezetője is lett. A felperes a módosított munkakörében is változatlanul ellátta pénzkezeléssel kapcsolatos tevékenységet.
1996. október 7-én a felperes 1.465.920 forintot vett fel a bankban, amit a diplomata táskájában a saját személygépkocsijának jobb első ülésére helyezet...
BH+ 2001.8.399 Ha a munkáltató kollektív szerződés felhatalmazása hiányában hoz kártérítési határozatot, azt a munkaügyi perben hatálytalanítani kell. A munkáltató azonban viszont-keresettel érvényesítheti a kárigényét [Mt. 173. § (2) bek.].
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes 1994. december 1-jétől áll munkaviszonyban az alperessel kereskedelmi ügyintéző, valamint pénz- és értékkezelő munkakörben. 1995. június 1-jétől emellett a S. Sz. vezetője is lett. A felperes a módosított munkakörében is változatlanul ellátta pénzkezeléssel kapcsolatos tevékenységet.1996. október 7-én a felperes 1.465.920 forintot vett fel a bankban, amit a diplomata táskájában a saját személygépkocsijának jobb első ülésére helyezett. Az indulást követően még a parkolóhelyen defektet kapott, ezért a kocsiból kiszállt, hogy a kerékcserét elvégezze. A gépkocsi ajtaját nem zárta le kulccsal és amíg a kerékcserét végezte, a táskát ismeretlen személy a pénzzel együtt ellopta. A büntetőeljárás a tettes személyét nem tudta kideríteni.
Az alperes az eset kivizsgálását követően az 1997. február 28-án hozott "káreseti határozatával" kötelezte a felperest 1 465 920 forint pénzkezelés körében okozott kár 15 napon belüli megfizetésére, mert a felperes pénzkezelőként az Mt. 169. §-a (1) és (3) bekezdései alapján teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Az Mt. 169. §-a (2) bekezdésében megállapított feltételek nem állnak fenn, ugyanis a munkáltató kára nem elháríthatatlan ok miatt következett be.
A felperes a keresetében a kártérítési felelőssége hiányának megállapítását, illetve a káreseti határozat "mint fizetési felszólítás" hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató a biztonságos és szabályos pénzszállítás feltételeiről nem gondoskodott, a munkáltató köteles lett volna vagyonvédelmi cég alkalmazottai közreműködésével gondoskodni a biztonságos szállítás feltételeiről.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, az alperes kártérítési határozatát hatályában fenntartotta és kötelezte a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően 15 napon belül fizessen meg az alperesnek kártérítés címén 1.465.920 forintot, továbbá 73.296 forint perköltséget. Ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes ismerte az alperes pénzkezelési szabályzatát, ennek ellenére az illetékesek előzetes tájékoztatása nélkül egyedül indult el, holott szolgálati gépkocsi és kísérő személyzet igénybevételére volt lehetőség. A pénzkezelési szabályzat megsértésén túlmenően a felperes elismerte, hogy a gépkocsi meghibásodását követően a pénzt a nyitott autóban hagyta, kísérletet sem tett arra, hogy a pénzt biztonságba helyezze. Ezért nem hivatkozhat arra, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
A felperes a fellebbezésében az Mt. 173. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kártérítési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperesnél nem volt kollektív szerződés, amely feljogosíthatta volna a munkáltatót arra, hogy közvetlenül hozzon kártérítésre kötelező határozatot. A felperes a meglévő gyakorlatot folytatta az ismertetett pénzszállítási módon.
A másodfokú bíróság az ítéletével azzal hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy a kártérítési határozat hatályban tartásáról szóló ítéleti rendelkezést mellőzte. Kötelezte a felperest 36.600 forint másodfokú perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, kiemelve, hogy a felperes nem kellő gondossága is közrehatott a bűncselekmény elkövetésében. A felperesnek az Mt. 173. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltétel hiányára hivatkozását azért nem tartotta alaposnak, mert álláspontja szerint az alperes nem kártérítési határozatot hozott az felperessel szemben, hanem "félreérthető szóhasználattal fizetési felszólítást bocsátott ki. Erre utal az alperes jogszabályi hivatkozása is a fizetési felszólításban."
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új, a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a munkáltató kártérítésre kötelező határozatot hozott, mellyel megsértette az Mt. 173. §-a (2) bekezdésének előírását. Az alperes munkáltatónál ugyanis nem volt kollektív szerződés, amely kimondhatta volna a munkáltató közvetlen kártérítésre kötelezési jogát. Jogsértőnek tartotta a másodfokú ítélet azt az indokolását is, hogy az alperes félreérthető szóhasználattal fizetési felszólítást bocsátott ki. Ha ez így lett volna, - annak megtagadása miatt - a munkáltatónak kellett volna keresetet indítania.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes is elismerte, hogy nem volt kollektív szerződése, amely feljogosította volna kártérítési határozat meghozatalára. E nyilatkozatában annak megállapítását kérte, hogy a felperest teljes kártérítési felelősség terheli, viszontkeresetet azonban nem terjesztett elő a felperes kártérítésre kötelezése iránt.
Az alperes az Mt. 173. §-ának (2) bekezdése folytán csak akkor kötelezhette volna közvetlenül kártérítésre a felperest, ha erre kollektív szerződés felhatalmazta volna, meghatározva az eljárás és a kártérítés felső határát. Ennek hiányában a kártérítési igényét csupán a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében érvényesíthette volna.
Iratellenes a másodfokú ítéletnek az a megállapítása, hogy az alperes nem kártérítési határozatot hozott, hanem félreérthető szóhasználattal fizetési felszólítást bocsátott ki. A periratokhoz csatolt "káreseti határozat" egyértelműen kártérítési határozat; félreérthető, fizetési felszólításként értékelhető szóhasználatot nem tartalmaz. Az alperes a határozatban ennek megfelelően tájékoztatta a felperest a jogorvoslat lehetőségéről.
Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató kollektív szerződés felhatalmazása hiányában hoz kártérítési határozatot, azt a munkaügyi perben hatálytalanítani kell. A munkáltató azonban viszont- keresettel érvényesítheti a kárigényét. A perben az alperes viszontkeresetet nem terjesztett elő, ennek hiányában a felperes kártérítés megfizetésére nem kötelezhető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatálytalanította.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási perköltsége, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-a alapján az illeték megfizetésére. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.675/1999. sz.)