adozona.hu
BH+ 2001.8.398
BH+ 2001.8.398
A munkáltatói jogkör gyakorlására az jogosult, akit erre a jogszabály - adott esetben a gazdasági társaságokról szóló törvény - felhatalmaz, illetve az, aki erre nézve a jogosult rendelkezése folytán hatáskörrel rendelkezik [1988. évi VI. tv. 199. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes gazdasági társaság tagjaként anyagbeszerző munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Munkaviszonyát az alperes 1998. augusztus 19-én rendkívüli felmondással megszüntette. Intézkedését azzal indokolta, hogy a felperes bűncselekmény tárgyát képező guruló állványt vásárolt, az adott adásvételi szerződés megkötésénél kirívóan súlyos gondatlansággal járt el, és ezzel az alperesnek 500.000 forint kárt okozott. Továbbá arra is hivatkozott, hogy kifejezett tiltás ellenére jogt...
BH+ 2001.8.398 A munkáltatói jogkör gyakorlására az jogosult, akit erre a jogszabály - adott esetben a gazdasági társaságokról szóló törvény - felhatalmaz, illetve az, aki erre nézve a jogosult rendelkezése folytán hatáskörrel rendelkezik [1988. évi VI. tv. 199. § (3) bek.].
A felperes az alperes gazdasági társaság tagjaként anyagbeszerző munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Munkaviszonyát az alperes 1998. augusztus 19-én rendkívüli felmondással megszüntette. Intézkedését azzal indokolta, hogy a felperes bűncselekmény tárgyát képező guruló állványt vásárolt, az adott adásvételi szerződés megkötésénél kirívóan súlyos gondatlansággal járt el, és ezzel az alperesnek 500.000 forint kárt okozott. Továbbá arra is hivatkozott, hogy kifejezett tiltás ellenére jogtalan panaszt tett a bűncselekmény tárgyának kiadására hozott határozat ellen, és ezzel az alperes jó hírnevét lejáratta.A felperes a keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, az Mt. 100. §-ában megállapított jogkövetkezmények alkalmazását és gépjárművezetői pótlék megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 182.253 forint gépjárművezetői pótlék és kamatai megfizetésére kötelezte, felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság a felhozott és bizonyított kötelezettségszegések alapján a rendkívüli felmondást megalapozottnak találta. Megállapította azt is, hogy az intézkedést a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy hozta, mert a felperes munkaszerződésének megfelelően az ügyvezető járt el, másrészt az ügyvezető a másik ügyvezetőt felhatalmazta a munkáltatói jog gyakorlására, amíg a szabadságát töltötte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit - helytálló indokai alapján - helybenhagyta, egyebekben nem érintette.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatban támadta a jogerős döntést. Anyagi jogszabálysértés miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a teljes kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a bíróságok a felperes munkaszerződését törvénysértően vették figyelembe a munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében, mert az az 1988. évi VI. törvény 199. §-a (3) bekezdésébe ütközően, és a társasági szerződéstől eltérően jelölte meg mindkét ügyvezetőt erre jogosultnak. A munkáltatói jogok gyakorlásának átengedéséről szóló meghatalmazás visszavonását állította az ügyvezetők tanúvallomásaira hivatkozva. Végül az 1997. évi CXLIV. törvény 39. §-a (4) bekezdése és az 1997. évi CXLV. törvény melléklete I. 3. b) pontja szerint is érvénytelennek tartotta a vitatott meghatalmazást.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között, csak a munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében vizsgálta felül.
A munkáltatói jogkör gyakorlására az jogosult, akit erre a jogszabály - adott esetben a Gt. - felhatalmaz, illetve az, aki erre nézve a jogosult rendelkezése folytán hatáskörrel rendelkezik.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperesnek a munkáltatói jogok gyakorlására kijelölt ügyvezető igazgatója a jogkörét a nyári rendes szabadsága miatti távolléte idejére az 1998. július 28-án kelt meghatalmazással a másik ügyvezetőre átruházta. Ez a helyettesítés miatt indokolt, időleges jogkör-átruházás nem ütközött jogszabályba.
A felülvizsgálati kérelem e meghatalmazás érvénytelenségét tévesen panaszolta a Gt. 39. §-a (4) bekezdésével összefüggésben az 1997. évi CXLV. törvény mellékletének I. 3. b) pontja alapján. A munkáltatói jogkör előbbi, időleges, eseti átengedéséről rendelkező okirat ugyanis nem tartozik a hivatkozott rendelkezésben előírt, a cég bejegyzéséhez szükséges okiratok körébe.
A perbeli tanúvallomásokkal kapcsolatos felülvizsgálati érvelés sem alapozta meg felperesnek a munkáltatói jogkör hiányára levont következtetést azt, hogy az ítélet jogszabálysértő lenne. Az ügyvezetők telefonbeszélgetése során a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult ügyvezető annak gyakorlására adott meghatalmazást nem vonta vissza, és a másik ügyvezető által kiadott rendkívüli felmondást utólag nem kifogásolta, hallgatólag jóváhagyóan tudomásul vette. A másik ügyvezető pedig életszerű indokát adta az intézkedése sürgős megtételének, amikor az általa ismert joggyakorlási határidőre utalt. E tanúvallomások mérlegelésére vonatkozó indokolási hiányosság [Pp. 221. § (1) bekezdés] az előbbiek figyelembevételével az ügy érdemét érintő eljárási szabálysértésnek nem tekinthető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelem keretei között felülvizsgálva és az indokolás előbbi pontosításával - hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14 §-a értelmében az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.608/1999. sz.)