adozona.hu
BH+ 2001.7.349
BH+ 2001.7.349
Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette [168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 37. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1941. augusztus 3-án született felperes 1998. október 15-én igényt jelentett be az alpereshez rokkantsági nyugdíj megállapítása iránt. Az alperes az igényét az 1998. október 28-án kelt elsőfokú határozatával elutasította, mert a tanúvallomások ellenére sem találta megállapíthatónak a felperes 1960. január 1-jétől 1963. december 31-ig és 1965. január 1-jétől 1966. december 31-ig a Termelőszövetkezetben segítő családtagként eltöltött idejét. Egyebekben megállapította, hogy az orvosi bizottsá...
BH+ 2001.7.349 Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette [168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 37. § (1) bek.].
Az 1941. augusztus 3-án született felperes 1998. október 15-én igényt jelentett be az alpereshez rokkantsági nyugdíj megállapítása iránt. Az alperes az igényét az 1998. október 28-án kelt elsőfokú határozatával elutasította, mert a tanúvallomások ellenére sem találta megállapíthatónak a felperes 1960. január 1-jétől 1963. december 31-ig és 1965. január 1-jétől 1966. december 31-ig a Termelőszövetkezetben segítő családtagként eltöltött idejét. Egyebekben megállapította, hogy az orvosi bizottság a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges 67%-os munkaképesség-csökkenést ugyan véleményezte, azonban az életkorára előírt 20 év szolgálati idővel szemben csak 11 év 103 nap szolgálati idővel rendelkezik, ezért rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Ezt a határozatot az alperes igazgatója az 1998. november 26-án hozott másodfokú határozatával - az elsőfokú határozat tartalmával megegyező tartalommal - helybenhagyta.A felperes keresete a szolgálati időként el nem ismert időszakoknak a rokkantsági nyugdíja szempontjából történő elismerésére irányult.
A városi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélete indokolásában hivatkozott az 1997. évi LXXXI. törvény 23. §-ának (1) bekezdésében és 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. E jogszabályok alapján megállapította, hogy a felperes az igényének 1998. október 15. napján történt előterjesztésekor már betöltötte az 55. életévét, ezért az esetében a rokkantsági nyugdíj megállapításához legkevesebb 20 év szolgálati idő szükséges.
A bizonyítási eljárás során kihallgatott tanúk az 1960. január 1-jétől 1963. december 31. napjáig terjedő 4 év, és az 1965. január 1-jétől 1966. december 31. napjáig terjedő 2 év tekintetében mind a munkavégzés jellege, mind annak időtartama tekintetében azonos, határozott, aggálymentes vallomást tettek, ezért 6 évet szolgálati időként elismert a felperes javára. Az így elismert összesen 17 év 103 nap szolgálati idő azonban még mindig nem éri el a felperes esetében a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legkisebb mértékét, ezért az előírt feltétel hiánya miatt elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
A jogerős ítéletet az indokolási kötelezettség [Pp. 221. § (1) bekezdés] megsértése miatt tartotta jogszabálysértőnek, mert a bíróság nem tüntette fel az ítéletében az általa elismert 6 év szolgálati idő jogcímét és jogalapját. Ezért nem állapítható meg, hogy ez a felperes javára elismert időtartam munkaviszonyon, tagsági viszonyon, vagy termelőszövetkezeti tag közös munkában részt vett családtagjának munkavégzésén alapult-e. Kérte ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezni és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítani.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A per adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak a közös munkában részt vett családtagjaként végzett munkát a tényállásban megjelölt termelőszövetkezetben és időtartamok alatt.
A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 37. §-ának (1) bekezdése szerint szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette.
A felperes a jogszabály e feltételének nem felel meg. Ehhez képest téves a városi bíróság ítéletének indokolásában tett az a megállapítás, amely szerint a felperes a társadalombiztosítási határozatokban megállapított szolgálati idején túl további hat év szolgálati időt szerzett.
Figyelemmel azonban arra, hogy a felperes keresetének elutasítása - az ügy érdemét tekintve - helytálló volt, a Legfelsőbb Bíróság a megváltoztatott indokolással hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Kfv. XI/b. 28.955/1999. sz.)