adozona.hu
BH+ 2001.6.292
BH+ 2001.6.292
Az üzemi tanács-választásra irányuló szavazásnál - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában - szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak és kizárólag azok választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál azt kell a bíróságnak vizsgálnia, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e [Mt. 54. §, 1/1999. MJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A költségvetési szerv igazgatóságán 1998. november hó 25. és 26. napján üzemi tanács-választást tartottak. A kérelmező 1998. december hó 1. napján egyeztetést kezdeményezett a kérelmezettnél, mert a választás tisztaságát és eredményét befolyásoló szempontokat akarta vizsgálni. Ennek keretében teljes körűen meg akarta tekinteni a szavazás eredményét megállapító iratokat, a választási szabályzat és a szavazók regisztrálásának bemutatását kérte.
A kérelmezett az egyeztetéstől elzárkózott, mert ...
BH+ 2001.6.292 Az üzemi tanács-választásra irányuló szavazásnál - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában - szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak és kizárólag azok választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál azt kell a bíróságnak vizsgálnia, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e [Mt. 54. §, 1/1999. MJE].
A költségvetési szerv igazgatóságán 1998. november hó 25. és 26. napján üzemi tanács-választást tartottak. A kérelmező 1998. december hó 1. napján egyeztetést kezdeményezett a kérelmezettnél, mert a választás tisztaságát és eredményét befolyásoló szempontokat akarta vizsgálni. Ennek keretében teljes körűen meg akarta tekinteni a szavazás eredményét megállapító iratokat, a választási szabályzat és a szavazók regisztrálásának bemutatását kérte.A kérelmezett az egyeztetéstől elzárkózott, mert egyetlen szakszervezetnek sincs "általános revizori joga", a választási eredmény kihirdetése után csak meghatározott kifogásról lehet egyeztetni.
A kérelmezett ezt követően a választás érvénytelenítését és új választás elrendelését kérte arra hivatkozva, hogy a Független Érdekvédelmi Szövetség a saját nevében nem indíthatott jelölteket, a szavazók nem írták alá a részvételt bizonyító listát, a kérelmezettnek nem volt választási szabályzata, a szavazatösszesítő lapokat nem vizsgálhatták, emiatt azok hitelessége kétséges.
A munkaügyi bíróság a végzésével a kérelemnek helyt adva megállapította, hogy a választás nem volt jogszabályszerű. A munkaügyi bíróság szerint az üzemi tanács-választásnál az Mt. kifejezett rendelkezése hiányában - a joghasonlóság elve alapján - a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 67. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, vagyis a szavazó a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. A kérelmezett által alkalmazott eljárás ennek nem felelt meg, emiatt később nem lehet hitelt érdemlően megállapítani, kik szavaztak. A kérelmező többi kifogását nem találta alaposnak.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett.
A másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, mert az a körülmény, hogy az 1997. évi C. törvény 2. §-a szerint nem vonatkozik az üzemi tanács-választásra, nem zárja ki megfelelő rendelkezéseinek alkalmazását, ha az nem vezet a munkaviszonyra vonatkozó elvekkel ellentétes eredményre.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a kérelem elutasítása iránt a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok hivatalból nem vizsgálták az Mt. 54. §-ában meghatározott jogvesztő határidők megtartását. A kérelmező nem állította és a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem is bizonyította, hogy az üzemi tanács-választások során a névjegyzéken olyanokat tüntettek fel, akik nem választottak, illetőleg egyes résztvevőket nem tüntettek fel. A nyilvántartás alapján könnyen bizonyítani lehetett volna, hogy a regisztráltak ténylegesen részt vettek-e a választáson, de erre azért sem volt szükség, mert a kérelmező ezzel kapcsolatban szabálytalanságra, visszaélésre nem hivatkozott. Az 1997. évi C. tv. tételesen meghatározza az alkalmazási körét, ezek között az üzemi tanács-választás nem szerepel. A kérelmező e törvény kötelező alkalmazására nem hivatkozott, ezért a bíróságok a kérelmen túlterjeszkedve döntöttek.
A kérelmező ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Mt. 54. §-a szerint ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz.
A választás lebonyolításával összefüggő kérdés, hogy a szavazásban részt vettek nyilvántartása alkalmas-e a választás eredményének jogszabálysértés nélkül történő megállapítására. A kérelmező erre tekintettel konkrét szabálytalanságra vagy visszaélésre való hivatkozás nélkül is egyeztetést kérhetett, amennyiben a lebonyolítás módját alkalmatlannak tartotta a választás szabályszerűségének megállapítására. Ebben az esetben elegendő annak bemutatása, hogy a választásnál alkalmazott módszer az említett célra eleve nem alkalmas. A felülvizsgálati kérelem ebben a körben kellő alap nélkül hivatkozik a Pp. 164. §-ának megsértésére.
Az üzemi tanács-választásra irányuló szavazásnál - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában - szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál nem az 1997. évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e (1/1999. MJE).
A jogegységi határozat indokolása szerint az üzemi tanács-választásnál eljárók és a szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel ugyanis csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerűnek tekinthető minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következőleg a választás jogszerűségének elbírálásánál nem az 1997. évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Az ilyen vitákban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az üzemi tanács-választással összefüggő jogvita esetén - a törvény értelmében - a választási bizottság és a munkáltatónál (részlegnél történő üzemi tanács-választás esetén az üzemnél) képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ezek határozata ellen lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni. Az eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a megjelölt szakszervezetek vesznek részt, amelyek között pertársaság jön létre (Mt. 54. §, BH 1995.1.61, 1996.1.65).
Az eljárt bíróságok téves álláspontjuk miatt nem vizsgálták, hogy a választásnál a szavazók nyilvántartására kialakított módszer alkalmas volt-e a választás eredményének megállapítására, figyelembe véve a szavazatszedő bizottságok munkájában résztvevők ellenőrzési lehetőségét is. Ez a kérdés a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteknek az eljárásban való részvétele nélkül nem dönthető el (Mt. 54. §), ezért módot kellett volna adni a kérelmezőnek, hogy ezeket a szakszervezeteket kérelmezettként megjelölje.
A Legfelsőbb Bíróság az előbbiekre tekintettel a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította [Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése].
Az új eljárásban elsődlegesen tisztázni kell, hogy a kérelmező a kérelmezett álláspontjáról mikor értesült, ehhez képest határidőben fordult-e a bírósághoz. Ha a kérelmezett a jogvesztő határidőt elmulasztotta, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a kérelmezőt a határidő megtartásával kapcsolatban mulasztás nem terheli, fel kell hívni azoknak a szakszervezeteknek kérelmezettként történő megjelölésére, amelyeknek az eljárásban való részvétele nélkül a kérelem nem bírálható el. Ezt követően dönthet a bíróság érdemben arról, hogy a kérelem alapos-e. Ebben a körben jelentősége van annak is, hogy a szavazás lebonyolításában a kérelmező részt vett-e, ennek során kifogásolta-e az eljárást, vagy azt tudomásul vette. A teljesség kedvéért megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kérelemre tekintettel a bíróságnak nem a választás jogszerűségének megállapításáról kell rendelkeznie, hanem annak alapossága esetén a választás eredményét hatályon kívül kell helyeznie. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.630/1999. sz.)