BH+ 2001.5.248

Az 50%-os munkaképesség-csökkenés mellett nem állapítható meg a Kft. tagja részére szociális járadék [1988. évi VI. tv. 177. §, 8/1983. (VI. 29.) EüM r. 2. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes állatgondozóként 1993. január 1-től a P-HIB Hibridsertéstenyésztő Kft. alkalmazásában állt, munkaviszonya 1997. február 8-án megszűnt, azonban a felperes továbbra is a gazdasági társaság tagja maradt. A munkaviszony megszűnésekor a felperes munkaképesség-csökkenése 50%-os volt.
Az alperes határozatában - helybenhagyva az elsőfokú határozatot - megállapította, hogy a felperes bár munkaképesség-csökkenése 50%-os, rendszeres szociális járadékra nem jogosult, mert a felperes kft. tag,...

BH+ 2001.5.248 Az 50%-os munkaképesség-csökkenés mellett nem állapítható meg a Kft. tagja részére szociális járadék [1988. évi VI. tv. 177. §, 8/1983. (VI. 29.) EüM r. 2. §]
A felperes állatgondozóként 1993. január 1-től a P-HIB Hibridsertéstenyésztő Kft. alkalmazásában állt, munkaviszonya 1997. február 8-án megszűnt, azonban a felperes továbbra is a gazdasági társaság tagja maradt. A munkaviszony megszűnésekor a felperes munkaképesség-csökkenése 50%-os volt.
Az alperes határozatában - helybenhagyva az elsőfokú határozatot - megállapította, hogy a felperes bár munkaképesség-csökkenése 50%-os, rendszeres szociális járadékra nem jogosult, mert a felperes kft. tag, ezért rá a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. § (1) bekezdésének hatálya nem terjed ki.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes határozata megváltoztatására irányuló keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a rendszeres szociális járadék megállapítására - egyéb feltételek fennállása esetén is - csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező nem áll olyan jogviszonyba, amely jövedelemszerzésre alkalmas. A felperes azonban a kft. tagja, tagsági jogviszonyából a törzsbetétjének arányában nyereséget kaphat.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes rendszeres szociális járadékra jogosult. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jövedelemszerző tevékenység tevőleges magatartást feltételez. A kft. tagsági viszony nem valósít meg ilyen tevékenységet, a kft. tagok a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 177. § (1)-(2) bekezdése szerint e társaság mérleg szerinti nyeresége megosztható részére tarthatnak igényt törzsbetétjük arányában, ez azonban jövőbeli és bizonytalan tényező, és a kft. tagja részéről nem feltételez tevőleges magatartást.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az R. 2. § (1) bekezdése értelmében e rendelet alkalmazása szempontjából a rendszeres szociális járadék tekintetében megváltozott munkaképességű az, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszony, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszony nem áll és nem folytat olyan tevékenységet, amely díjazással, jövedelemmel jár, aki egészségi állapotának romlása miatt eredeti munkakörében nem foglalkoztatható és nem részesül az rendeletben megjelölt nyugellátásban vagy járadékban.
A felperes 50%-os munkaképesség-csökkenése ellenére a R. 2. § (1) bekezdésében meghatározott megváltozott munkaképességű dolgozónak nem minősül, ezért rendszeres szociális járadékra nem tarthat igényt. Az R. 2. § (1) bekezdésének alkalmazása során a jogszabály nem tesz különbséget a tevőleges és nem tevőleges magatartás között amikor azt állapítja meg, hogy "nem folytat semmiféle olyan tevékenységet, amely díjazással, jövedelemmel jár". A felperes munkaviszonya megszűnése után továbbra a kft. tagja, és mint ilyen a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 177. § (1) és (2) bekezdése alapján nyereségben, jövedelemben részesülhet, ez pedig kizárja a rendszeres szociális járadék megállapítását.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv.II.27.066/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.