adozona.hu
BH+ 2001.5.241
BH+ 2001.5.241
Munkahelyen bekövetkezett baleset esetében a munkáltató kimentésének lehetősége akkor állapítható meg, ha a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kár olyan okból következett be, amely nincs kapcsolatban a munkáltató működésével és azt a munkáltató nem is háríthatta el. Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha az előidéző ok nem volt elhárítható [Mt. 174. § (2) bek., MK 29. sz. állásfoglalás].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes váltókezelő munkakörben dolgozott az alperesnél. 1997. augusztus 12-én a váltókezelői őrhelyen balesetet szenvedett, amikor az összegyűlt szennyes ruháit a kerékpárja csomagtartójára tette és a ruhákat leszorító
gumi kampója a szemébe vágódott.
A felperes vagyoni és nem vagyoni kárai megfizetése iránt nyújtott be keresetet. A munkaügyi bíróság a kijavított közbenső ítéletével megállapította az alperes felelősségét a bekövetkezett balesetért, mivel az egyik szem megvakulását okozó...
gumi kampója a szemébe vágódott.
A felperes vagyoni és nem vagyoni kárai megfizetése iránt nyújtott be keresetet. A munkaügyi bíróság a kijavított közbenső ítéletével megállapította az alperes felelősségét a bekövetkezett balesetért, mivel az egyik szem megvakulását okozó károsodás a munkáltató működésével kapcsolatban következett be, és az alperes nem bizonyította a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartását, illetve vétkes közrehatását.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság kijavított közbenső ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán hangsúlyozta, hogy a felperesnek munkaköri kötelezettségét képező munkaruházat tisztítás céljából való összegyűjtésekor bekövetkezett balesete a munkáltató működésével összefügg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet "megváltoztatását" és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte, mivel álláspontja szerint a bíróságok a működési körön kívüli elháríthatatlan ok tekintetében kiterjesztően értelmezték az Mt. 174. §-ában és az MK 29. számú állásfoglalásában foglaltakat. Az Mt. 174. §-ának (5) bekezdésében előírtakra hivatkozással vitatta a kárt előidéző ok működési körbe tartozását. Az MK 29. számú állásfoglalására hivatkozással kifejtette, hogy a kárt előidéző ok nem a vasúti ruha tisztításával kapcsolatos előkészületek, hanem a felperesnek a ruha rögzítésével összefüggő tevékenysége volt, az alperes tehát mentesül a felelősség alól, de legalábbis az állapítható meg, hogy a baleset bekövetkezése nagyobbrészt a felperes tevékenységére vezethető vissza.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató a kártérítési felelősség alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A jogszabály helyes alkalmazása tekintetében a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása ad eligazítást.
Helytállóan fejtette ki a jogerős ítélet a kimentés alapja tekintetében, hogy ez akkor állapítható meg, ha a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kár olyan okból következett be, amely nincs kapcsolatban a munkáltató működésével, és azt a munkáltató nem is háríthatta el. Ha tehát a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a munkáltató felelőssége akkor is fennáll, ha az előidéző ok nem volt elhárítható.
Az adott esetben a baleset a felperesnek a munkahelyén a szennyezett munkaruhája összecsomagolása és a tisztítás céljából való hazavitele érdekében a kerékpárra rögzítéskor következett be. Az alperesnél a munkaruha tisztítása a munkavállalók munkaköri kötelezettségei közé tartozott. E kötelezettségét a felperes a szennyezett munkaruha otthoni mosásával teljesítette, a munkaruhát tehát haza kellett vinnie. A munkába járásához használt kerékpár csomagtartójára történt felerősítéskor a gumileszorító kiakadt kampója által okozott szemsérülést tehát helytállóan minősítették a bíróságok az alperes működési körébe tartozónak. E tekintetben a felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozott arra, hogy a károsodás nincs kapcsolatban az alperes működési körével.
Az a körülmény, hogy a felperes által rögzített gumileszorító kampós vége a kerékpár villájából a leszorításkor kiakadt, nem minősül kizárólagos, elháríthatatlan magatartásnak, a kampó véletlen kiakadása folytán a felperes vétkes közrehatása sem állapítható meg.
A felperes a szokásos módon járt el, a kampó kicsapódására nem számíthatott.
A felülvizsgálati kérelem tehát törvénysértés hiányában megalapozatlanul támadta a jogerős ítéletet, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A közbenső ítéletre tekintettel a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárási költségről és a felülvizsgálati eljárási illetékről nem kellett határoznia. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.183/2000. sz.)