adozona.hu
BH+ 2001.5.238
BH+ 2001.5.238
A munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértő jognyilatkozat pótlását a tervezett intézkedést megelőzően kérheti a bíróságtól. A felmondás közlését követően az egyetértés nem pótolható [Mt. 28. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperestől, mint közvetlen felsőbb szakszervezeti szervtől az 1997. március 24-én kelt levelében K. F. választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez való egyetértés megadását kérte. Az alperes az 1997. április 8-án kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy az egyetértést megtagadja. A felperes ennek ellenére az 1997. április 14-én kelt felmondó intézkedésével 1997. június 8-ával a tisztségviselő munkaviszonyát rendes f...
BH+ 2001.5.238 A munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértő jognyilatkozat pótlását a tervezett intézkedést megelőzően kérheti a bíróságtól. A felmondás közlését követően az egyetértés nem pótolható [Mt. 28. §].
A felperes az alperestől, mint közvetlen felsőbb szakszervezeti szervtől az 1997. március 24-én kelt levelében K. F. választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez való egyetértés megadását kérte. Az alperes az 1997. április 8-án kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy az egyetértést megtagadja. A felperes ennek ellenére az 1997. április 14-én kelt felmondó intézkedésével 1997. június 8-ával a tisztségviselő munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, majd az alperes jognyilatkozatának pótlása érdekében keresetet terjesztett elő, amelyet a munkaügyi bíróság 1997. május 20-án érkeztetett.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és ítéletével pótolta az alperes egyetértő jognyilatkozatát és az alperest 5000 forint perköltségben marasztalta.
Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felmondás kiadásához szükséges egyetértést a munkáltató a szakszervezettől a rendes felmondás közlése előtt megkérte, így intézkedése az Mt. 28. §-ában foglaltaknak megfelelt. Értékelte, hogy a tisztségviselő munkaviszonya 1998. június 8-áig fennállt, és a felperes a jognyilatkozat pótlására irányuló keresetét a jogviszony megszűnését megelőzően a bírósághoz már benyújtotta. A széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a keresetet megalapozottnak ítélte, mert a dolgozó munkaviszonyának megszüntetése bizonyítottan kizárólag a gazdálkodásban rejlő okon alapult, és ennek folytán az egyetértést az alperes jogszerűen nem tagadhatta volna meg.
Az alperesnek az ítélet ellen előterjesztett fellebbezését a másodfokú bíróság megalapozottnak találta, az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperest 5000 forint kereseti és 7500 forint fellebbezési illeték, valamint 10.000 forint első és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolásában az elsőfokú ítélet tényállásából K. F. felmondására tett érdemi tényeket és megállapításokat, valamint az alperes megtagadási indokai körében kifejtetteket mellőzte. Rámutatott arra, hogy a fellebbezés nyomán elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, a felperes kereseti kérelme alapján pótolható-e az alperes jognyilatkozata, figyelemmel arra, hogy a kereset benyújtására a rendes felmondás közlését követően, de még az érintett dolgozó munkaviszonyának fennállása alatt került sor.
A másodfokú bíróság a kérdés eldöntésénél a felperes keresetéből indult ki, amely arra irányult, hogy K. F. szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondásához a szükséges szakszervezeti egyetértést a bíróság ítéletével pótolja.
Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését kívánja meg. A másodfokú bíróság az előzetes egyetértés értelmezési körében irányadónak tekintette azt a következetesen érvényesülő bírói gyakorlatot, hogy a szakszervezeti szerv az egyetértési jogát mindig a munkáltató konkrét intézkedésével kapcsolatban gyakorolhatja. A konkrét jognyilatkozatot az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos általános állásfoglalás nem helyettesítheti. Ezt alapul véve a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jognyilatkozatot ítéletével a bíróság is csak a felmondás közlését megelőzően pótolhatja. Igaz, hogy a jogszabály a jognyilatkozat pótlására vonatkozóan a kereset benyújtására határidőt és feltételt nem szab, azonban a bíróság konkrétan csak olyan jognyilatkozatot pótolhat, amelyet a munkáltató a felmondás közlését megelőzően kért a keresetében. A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a keresetet a jogszabályból következő előzetesség hiánya miatt minősítette megalapozatlannak, és annak érdemi elbírálásába nem bocsátkozott.
A jogerős ítélet ellen bejelentett felülvizsgálati kérelmében a felperes a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy hatályos jogszabály a jognyilatkozatot pótló bírói ítélet vonatkozásában előzetességet nem ír elő, de egyébként ez technikailag is lehetetlen, mert a per jogerős befejezésének időpontja bizonytalan, és ennek hiányában a felmondás időpontja sem állapítható meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Álláspontja szerint a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonya mindaddig nem mondható fel, amíg az egyetértés a felsőbb szakszervezet vagy ennek hiányában a bíróság jognyilatkozatot pótló ítélete alapján nem áll a munkáltató rendelkezésére.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Tény, hogy K. F. választott szakszervezeti tisztségviselőt az Mt. 28. §-ában szabályozott munkajogi védelem megillette. A felperes ennek megfelelően az 1997. március 24-én kelt levelével az egyetértési jogot gyakorló alperesnek megküldte a tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséről szóló intézkedés tervezetét. A tervezet szerint a felmondó intézkedés kelte 1997. április 14-e, a felmondási idő kezdő időpontja pedig 1997. április 15-e. Bár az Mt. 28. §-ának (2) bekezdése szerint a szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül köteles közölni, a felperes azt kérte az alperestől, hogy az egyetértést írásban 1997. április 15-ig küldje meg. Az alperes az egyetértés megtagadásáról szóló levelét 1997. április 8-án megírta és továbbította, a levélben a tervezett intézkedéssel szembeni egyet nem értés indokait részletesen kifejtette. A felperes az egyetértés megtagadásáról kellő időben értesült, ennek ellenére a felmondó intézkedést 1997. április 14-én K. F.-nek átadta. Ehhez képest nincs jelentősége a még ugyanezen a napon megírt és kézbesített újabb levélben foglaltaknak, amelyben a felperes az alperest az egyetértés megadására felszólította, illetve kilátásba helyezte a peres eljárást.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az Mt. 28. §-ának helyes értelmezése szerint a bíróság ítélettel csak olyan konkrét jognyilatkozatot pótolhat, amelyet a munkáltató a rendes felmondás közlése előtt kért a bíróságtól. Az egyetértés vonatkozásában az előzetesség feltételét az Mt. 28. §-ának (2) bekezdésének szóhasználata is megerősíti azzal, hogy "tervezett" munkáltatói intézkedést említ.
A választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondását követően az alperes egyetértő jognyilatkozatának pótlására irányuló kereseti kérelem okafogyottá vált, ezért jogszerűen járt el a másodfokú bíróság, amikor a keresetet az előzőek alapján a megtagadás okainak vizsgálata nélkül elutasította.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A költségek viseléséről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, az illetékről az 1990. éviXCIII. törvény 50. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.642/1999. sz.)