adozona.hu
BH+ 2001.5.237
BH+ 2001.5.237
A szakszervezet egyetértésének hiánya folytán jogszabályba ütközik a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése. Az előzetes egyetértés hiánya esetén a munkáltatónak nincs jogszerű lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése után indítson pert a jognyilatkozat pótlása iránt [Mt. 28. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a választott szakszervezeti tisztséget betöltő felperes munkaviszonyát az 1999. április 6-án közölt rendes felmondással megszüntette. Emiatt a felperes pert indított, az alperesnek - egyebek mellett - a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt keletkezett anyagi következményeiben való marasztalását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az alperes rendes felmondásának jogellenességét, a felperes munkaviszonya megszűnésének napját, és munkabér, kamat, eljárási k...
BH+ 2001.5.237 A szakszervezet egyetértésének hiánya folytán jogszabályba ütközik a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése. Az előzetes egyetértés hiánya esetén a munkáltatónak nincs jogszerű lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése után indítson pert a jognyilatkozat pótlása iránt [Mt. 28. § (1) bek.].
Az alperes a választott szakszervezeti tisztséget betöltő felperes munkaviszonyát az 1999. április 6-án közölt rendes felmondással megszüntette. Emiatt a felperes pert indított, az alperesnek - egyebek mellett - a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt keletkezett anyagi következményeiben való marasztalását kérte.A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az alperes rendes felmondásának jogellenességét, a felperes munkaviszonya megszűnésének napját, és munkabér, kamat, eljárási költség, valamint illeték megfizetésére kötelezte.
Az ítélete indokolásában - többek között - kifejtette, hogy az alperes írásbeli előzetes megkeresésére az illetékes szakszervezeti szerv nem értett egyet a felperes munkaviszonyának megszüntetésével, ezért az alperes jognyilatkozata az Mt. 28. §-a (1) bekezdésének megsértése folytán jogellenes. Az elsőfokú bíróság - mivel álláspontja szerint a jognyilatkozat utóbb nem pótolható - mellőzte a per tárgyalásának felfüggesztését az alperes által a jognyilatkozat pótlása iránt indított per befejezéséig. Ezért az alperessel szemben az Mt. 100. §-ának (2) bekezdését alkalmazta. A jogszabály (4) bekezdésében foglaltak iránti kereseti kérelmet az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatára hivatkozva elutasította.
Az ítélet ellen - a szabadságmegváltás megfizetésére vonatkozó rendelkezés kivételével a kereset elutasítását kérve - az alperes, az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése szerinti követelés teljesítése iránt a felperes nyújtott be fellebbezést. A másodfokú eljárásban a felperes a keresetét további munkabérre nézve felemelte.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében részben megváltoztatta. Mellőzte a felperes munkaviszonya megszűnése napjának megállapítását, az elmaradt munkabér jogcímű marasztalást felemelte. Az alperest ezen túlmenően kétszeres összegű további végkielégítés megfizetésére is kötelezte. Eszerint rendelkezett az illeték és a költség tárgyában.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szakszervezet előzetes egyetértésének hiánya folytán nincs jogszerű lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyát megszüntesse, és ez után indítson pert a jognyilatkozat pótlása iránt. Az Mt. 100. §-a (4) bekezdésével összefüggésben a másodfokú bíróság arra hivatkozott, hogy az Mt. 100. §-ának (2) bekezdését - mint érdemileg önálló rendelkezést - az Alkotmánybíróság határozata nem érintette. Ezért e rendelkezés és a felperes választása folytán, amely szerint az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását nem kéri, az alperes köteles megfizetni a felperest megillető végkielégítés kétszeres összegét.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az ítéletek "megváltoztatását", a felperes keresetének elutasítását kérte. Jogszabálysértésként - a kérelme ellenére - a munkaügyi per felfüggesztésének mellőzését, az Mt. 28. §-ának helytelen alkalmazását és az Mt. 100. §-ának megsértését jelölte meg.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A hosszabb idő óta egységes bírói gyakorlat értelmében a szakszervezet egyetértésének hiánya folytán jogszabályba ütközik a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással való megszüntetése. Az adott esetben az alperes intézkedése - mivel a szükséges jognyilatkozat nem volt meg - jogellenes volt, ezért a jogerős ítélet a törvénynek megfelelően állapította meg az alperes rendes felmondása jogellenességét [Mt. 28. §-ának (1) bekezdése, BH 1997. 607., BH 1999. 385.]. Az előzetes egyetértés hiánya miatt a felfüggesztés iránti kérelem elutasítása nem jogszabálysértő [Pp. 152. §-ának (2) bekezdés].
A másodfokú bíróság a felmondás közlésének időpontjára figyelemmel helytálló érveléssel utalt arra, hogy a felperest a végkielégítés kétszeres összegének megfelelő összegű végkielégítés megillette [Mt. 100. § (2) bekezdés, 4/1998. (III. 1.) AB határozat].
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés]; az alperest a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése]. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.287/2000. sz.)