adozona.hu
BH+ 2001.4.185
BH+ 2001.4.185
Az átszervezés, az azzal összefüggő létszámleépítéssel járó szervezet átalakítás egységes folyamat. Annak megkezdése megalapozhatja a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését. A munkaügyi jogvita keretein kívül esik, hogy a felmondásra irányuló döntésnek voltak-e gazdaságossági, célszerűségi indokai [Mt. 89. § (3) bek., MK 95. sz. állásfoglalás].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1986-tól állt az alperessel munkaviszonyban, 1989. augusztus 1-jétől a munkaköre vezető könyvelő volt. Az alperes 1998. szeptember 7-én kelt - létszámleépítéssel, és struktúraváltással indokolt- rendes felmondása miatt a felperes pert indított. A módosított kereseti kérelme a felmondás jogellenességének megállapítására, a munkaviszony helyreállításának mellőzésére, az Mt. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására és prémium megfizetésére irányult.
A rendes felmondá...
BH+ 2001.4.185 Az átszervezés, az azzal összefüggő létszámleépítéssel járó szervezet átalakítás egységes folyamat. Annak megkezdése megalapozhatja a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését. A munkaügyi jogvita keretein kívül esik, hogy a felmondásra irányuló döntésnek voltak-e gazdaságossági, célszerűségi indokai [Mt. 89. § (3) bek., MK 95. sz. állásfoglalás].
A felperes 1986-tól állt az alperessel munkaviszonyban, 1989. augusztus 1-jétől a munkaköre vezető könyvelő volt. Az alperes 1998. szeptember 7-én kelt - létszámleépítéssel, és struktúraváltással indokolt- rendes felmondása miatt a felperes pert indított. A módosított kereseti kérelme a felmondás jogellenességének megállapítására, a munkaviszony helyreállításának mellőzésére, az Mt. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására és prémium megfizetésére irányult.A rendes felmondás jogellenességét egyebek mellett a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokra hivatkozással állította: az üzemi tanács Mt. 65. §-ában lévő jogainak megsértése, a létszámleépítésre vonatkozó döntés hiánya.
A munkaügyi bíróság az ítéletével késedelmi kamatok címén marasztalta az alperest, egyebekben a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelemben szereplő indokokról kifejtette, hogy az üzemi tanács nem kezdeményezett jogvitát, másrészt a felmondásról szóló munkáltatói döntés érvényesen létrejött (Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalás).
Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét részben megváltoztatta, az alperest prémium megfizetésére kötelezte. Eszerint rendelkezett az illetékek és a költségek tárgyában. A megyei bíróság megállapította, hogy az üzemi tanács a perben szereplő intézkedéseket tudomásul vette, tehát a létszámleépítésről szóló döntés nem érvénytelen. A vezérigazgató a felperes munkaviszonyát érintő döntéseit meghozta, ez után következett be a rendes felmondás közlése. Ennek jogszerűségét nem érinti, hogy a szervezeti és működési szabályzat tételes rendelkezései csak néhány nap múlva, 1998. szeptember 11-én módosultak.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte.
Álláspontja szerint iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó az a megállapítás, hogy a döntés a felmondás közlése előtt megszületett. Ezt bizonyítja a szervezeti és működési szabályzat megváltozásának időpontja, és az jogszabálysértő eljárás, hogy az üzemi tanács csak utólag véleményezte a döntést. Ezen kívül az üzemi tanács jogainak megsértése miatt a felperes az Mt. 67. §-ába ütköző jogszabálysértést is megjelölt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A hosszabb idő óta egységes bírói gyakorlat az átszervezést, a létszámleépítéssel járó szervezet átalakítást folyamatnak tekinti, ennélfogva a mindezekre vonatkozó döntés megszületése, a folyamat megkezdése, ezzel összefüggésben a munkáltató rendes felmondásának közlése megfelel az Mt. 89. §-a (3) bekezdésének. A munkaügyi vita keretein kívül esik továbbá, hogy a döntésnek voltak-e, ha igen, milyen gazdaságossági - célszerűségi indokai. Az alperes szervezetének átalakítása az adott esetben hitelt érdemlően bizonyítottan megkezdődött az első - köztük a felperest érintő - rendes felmondások közlésével, nincs tehát jelentősége annak, hogy a szervezeti és működési szabályzatot csak néhány nap múlva módosították, ez ugyanis a szóban lévő felmondási ok valóságát nem érinti.
Helytállóan állapította meg a megyei bíróság, hogy az Mt. 67. §-a szerinti érvénytelenség megállapítása céljából az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. Az adott esetben az üzemi tanács az Mt. 65. §-a (1)-(3) bekezdésében lévő rendelkezések megsértése miatt nem élt e jogával, ezért a felperes munkavállaló nem hivatkozhat érvénytelenségre.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének a prémiumra vonatkozó részét nem érintette, a további rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §]. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.751/1999. sz.)