BH+ 2001.3.141

Ha a munkáltató részéről az 1993. évi XCIII. tv. 40. § (1) bekezdés és 54. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések megszegése megállapítható, a sérült közrehatására hivatkozással a társadalmi biztosítási ellátások megtérítésének kötelezettsége alól nem mentesülhet (1975. évi II. tv. 108. §, 1993. évi XCIII. tv. 40. §, 54. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes alkalmazásában állt R. Anna 1994. augusztus 9-én bekövetkezett üzemi balesetével felmerült ellátási költségek megtérítésére a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége az 1996. március 20. napján kelt fizetési meghagyásában kötelezte a felperest.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az üzemi baleset azért következett be, mert a dolgozó a munkakörébe nem tartozó hibaelhárítást végezte. A munkavál...

BH+ 2001.3.141 Ha a munkáltató részéről az 1993. évi XCIII. tv. 40. § (1) bekezdés és 54. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések megszegése megállapítható, a sérült közrehatására hivatkozással a társadalmi biztosítási ellátások megtérítésének kötelezettsége alól nem mentesülhet [1975. évi II. tv. 108. §, 1993. évi XCIII. tv. 40. §, 54. §]
A felperes alkalmazásában állt R. Anna 1994. augusztus 9-én bekövetkezett üzemi balesetével felmerült ellátási költségek megtérítésére a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége az 1996. március 20. napján kelt fizetési meghagyásában kötelezte a felperest.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az üzemi baleset azért következett be, mert a dolgozó a munkakörébe nem tartozó hibaelhárítást végezte. A munkavállaló a tőle elvárható magatartást köteles tanúsítani a munkahelyén, jelentenie kellett volna a gépsor meghibásodását, azt a TMK üzemből állandó jelleggel kihelyezett szakmunkás volt jogosult megjavítani. A baleset bekövetkezésében a munkáltató vétlen, azt a sérült dolgozó elháríthatatlan magatartása idézte elő.
Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a felperes megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) előírásait, valamint, hogy a kérdéses időpontban a munkavezetők értekezleten voltak, azonban ezeket a körülményeket csak állította, de nem bizonyította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a sérült magatartása elháríthatatlan volt a munkáltató részéről. A tanúvallomások és a rendelkezésre álló iratok bizonyították, hogy a munkavezető eleget tett ellenőrzési kötelezettségének. A balesetvédelmi oktatásban mindig elhangozott, hogy a hibát nem szabad elhárítani, hanem a csoportvezetőnek kell szólni.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelynek elbírálása során a megyei bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, azonban abból téves jogi következtetést vont le. A munkavédelmi előírások csak akkor kerülhettek volna betartásra, ha a gép eltömődését a dolgozó közvetlen elöljárójának jelenti. Ennek az előírásnak a betartáshoz szükséges a munka közvetlen irányítójának a jelenléte. A per adataiból azonban az volt megállapítható, hogy a munka közvetlen irányítója a baleset bekövetkeztének időpontjában, és azt megelőzően nem tartózkodott a helyszínen. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalására hivatkozással a megyei bíróság megállapította, hogy a baleset bekövetkezésének nem kizárólag a sérült elháríthatatlan magatartása volt az okozója, ezért az alperes a megtérítési felelősség alól nem mentesülhet.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat. Álláspontja szerint a munkáltató mindent megtett annak érdekében, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítsa és a munkavállaló egészségét, és biztonságát fenyegető veszélyeket elhárítsa. Jelen esetben a balesetelhárító, óvórendszabályt kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló sértette meg. A másodfokú bíróság ítélete meghozatalakor nem vette figyelembe az elsőfokú eljárás során a felperes által előterjesztett bizonyítékokat, az alperes tényállításainak pedig túlzott jelentőséget tulajdonított, ennél fogva az általa megállapított tényállás a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak alapján okszerűtlen és iratellenes.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A megyei bíróság a részletesen feltárt tényállás alapján helytállóan értékelte és mérlegelte a rendelkezésre állt bizonyítékokat az esemény idején hatályos a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (továbbiakban: T.) 108. §-a alkalmazási körében. A jogszabály értelmezése tárgyában hozott, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalásában foglaltakra figyelemmel emelte ki a baleset bekövetkeztének körülményeinél a munkafolyamat közvetlen irányítója jelenlétének hiányát.
A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: Mtv.) 102. § (2) bekezdése szerint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - a munkáltató feladata. Ennek keretében köteles minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a munkavállaló egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására. Az óvórendszabály elmulasztása objektív jellegű, megvalósul, ha a munkáltató vagy megbízottja balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt nem tartotta meg, vagy az óvóintézkedést elmulasztotta. Ha ennek folytán - ezzel okozati összefüggésben - baleset történt, nincs jelentősége a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából annak, hogy az Mt. 103.§ (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt kötelezettségek megszegésével maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében. A munkáltató csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt, vagy óvóintézkedést kizárólag maga a sérült mulasztotta el, a munkáltató részéről mulasztás nem állapítható meg. Ebből következően a sérült bármilyen jelentős súlyú, meghatározó, a baleset bekövetkeztének fő okát előidéző magatartása ellenére a munkáltató megtérítésre kötelezettsége fennáll, ha részéről óvórendszabály végzés, vagy óvóintézkedés elmulasztása megállapítható.
A perbeli ügyben a rendelkezésre állt bizonyítékok alapján a munkáltató részéről az Mvt. 40. § (1) bekezdés és 54. § (1) bekezdés a) és b) pontja megszegése megállapítható volt, tehát a sérült közrehatására hivatkozással a megtérítési kötelezettség alóli mentesítésének nem volt megfelelő jogalapja. A megállapított tényállás szerint a sérült nem a munkaköri feladatai teljesítése közben szenvedte el a balesetet, ezért a védőfelszerelés viselésének az ügy elbírálása szempontjából jelentőse nem volt.
A Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Jogszabálysértőnek tekinthető a megalapozatlan ítélet is. Megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetve okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes, vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes, mert az eljárásban felülvizsgálati felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére.
A fent kifejtettekből következően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.27.815/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.